Kelet-Közép-Európa fogalma, a történelmi előzmények és a szovjet példa A kelet-közép-európai kommunista rendszerek összehasonlító politikatörténete
Európa nagyrégiói A kora középkortól kezdenek kialakulni 1500 év alatt a régiók száma, határai, a bennük lévő államok többször megváltoztak (át is kerülhettek másik régióba) több szempont alapján is lehet csoportosítani őket. Időrendben: társadalmi-kulturális Nyugat-Európa Közép-Európa Kelet-Európa a köztük levő határok: 1. a Frank birodalom K-i határa (8–9. század) 2. a római és a görög rítusú kereszténység (11–14. sz.) ma is létező határok! gazdasági Centrum (ÉNy) Félperiféria Periféria határok (1600-1960) 1. Loire, Rajna és Ems folyók (16. sz.) 2. a volt Frank Biro- dalom keleti határa a félperiféria mára megszűnt! modernkori történelmi Nyugat-Európa Köztes-Európa Kelet-Európa a köztük levő határok: folyamatosan változnak, de a „köztes” terület a nyugati (német, Habsburg) és keleti (orosz, török) birodalom között fekszik Fő jellemzője az etnikai kevertség, kisállami jelleg
Európa régiói A társadalmi-kulturális értelmű Nyugat-Európa területe nagyrészt meg-egyezik a centrum és a félperiféria együttes területével. Az Elba–Lajta határ (Nyugat- és Közép-Eur. között) 1945 után igen csekély változással újra megjelent. Kelet- és Közép-Európa között a határ sokkal kevésbé éles és többször módosult is.
„(Kelet-)Közép-Európa” Kényszerből használt fogalom, nehéz definiálni földrajzi és / vagy történelmi szempontból? időben változhattak a határai Még hibásabb elnevezés: Közép-Kelet-Európa Attól is függ, honnan nézve alkotják a definíciót Németország magát tekinti Közép-Európának Anglia, Franciaország számára Bécsnél már Kelet-Európa kezdődik Közép-Európa részterületei az egyik értelmezés szerint a német és (észak-)olasz nyelvű területek (Nyugat-Közép-Európa) a nyugati kereszténységhez tartozó Köztes-Európai területek (Kelet-Közép-Európa) (a Baltikummal vagy anélkül!) az ortodox keresztény Balkán (időnként: Délkelet-Európa) – egyes nézetek szerint nem Közép-Európa része sem történelmileg, sem földrajzilag; 20. századi sorsuk azonban mégis szorosan egybefonódik (akik szerint Közép-Európa része, azok viszont a fenti Ny-Kö-Eu.-t nem sorolják Kö-Eu.-hoz) Kelet-Közép-Európa egyéb értelmezési lehetőségei a volt szocialista országok területe (a Balkán és az „északi sáv” együtt) területe a történelem során folyamatosan változott (mint Köztes-Európáé)
Az európai nagyrégiók sajátosságai 1. Nyugat Nbr., Benelux É-Fr. Nyugat-közép Nm.o, Alpok, Itália Kelet-közép Lengyel, Cseh, Magyar Kelet, délkelet Oroszo., Balkán kö-zép-kor antik–barbár összeolvadás, alulról szerve-ződő, állam és egyház függet-len, társadalmi szerződés, hű-bériség, város antik–barbár összeolvadás, alulról szerve-ződő, állam és egyház függet-len, társadalmi szerződés, hűbériség nyugati keresztény-ség; több száz éves hátrány; gyors, de torz felzárkózás; felülről szervezett; gyengébb, etnikailag töredezett államok; familiaritás keleti keresztény-ség, állam+egyház összeolvadása, birodalmi jelleg, felülről szerveződő, despotikus, ázsiai befolyás, szolgaság fennmarad új-kor centrum agrárforrada-lom, manufak-túra, gyarmatok, abszolutizmus, nemzetállamok félperiféria későbbi agrár-forradalom, széttagoltság, nyelvi nacionalizmus periféria nincs agrárforrada-lom, függetlenség elvesztése, később létrejövő felvilágosult abszolutizmus periféria nincs agrárforrada-lom, terméketlen uralkodói despotiz-mus, társadalom megmerevedése Bővebben lásd az alábbi oldalon: http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/kozepkor.ppt
Az európai nagyrégiók sajátosságai 2. Ny, Ny-közép Kelet-közép Délkelet/Balkán Kelet/Oroszo. 19. sz. ipari és francia forr.; hivatásos forradalmárok; német–francia viszály, német egység, nagyha-talmi „koncert” haza és haladás dilemmája (egyik sem sikerül, csak részlegesen), a liberalizmus tér-hódítása és rész-leges torzulása függetlenedés a Portától; további gazdasági leszaka-dás, nyugati liberá-lis jogrendszer átvétele és teljes torzulása mozdulatlan társ. és gazdasági rendszer, önmagát túlélt abszolutizmus 20. sz. el-ső fele I. vh., rossz béke-kötés, Népszöv., világgazd.-i váls., német hisztéria, náci és fasiszta mozg.-k, II. vh. birodalmak szét-esése, (preventív) forradalmak puskaporos hordó; labilis elitek, sok erőszak polg. dem., majd bolsevik forrada-lom, polgárháború, sztálinizmus „nemzeti” államok, pol.-i mobilizálódás, szimulált demokratizálódás, diktatúrák Bővebben lásd az alábbi oldalakon: http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/19_szazad.ppt http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/i_vh.ppt http://allamszocializmus.lapunk.hu/tarhely/allamszocializmus/dokumentumok/nemtan/1919_39.ppt
„A k-(kö-)eu.-i kisállamok nyomorúsága” Lengyelország, Magyarország, Csehország/Csehszlov. hasonló sorsa Történeti államkeretük és a nemzet kiterjedése eltérő Függetlenségüket a 16–18. sz.-ban elvesztik Egyes korszakokban a reformok európai élvonalába kerülnek Lo.: 1772–95.; Mo.: 1825–1849.; Cs.: 1918–1938. Ezen időszak végén mindhárom elbukik A kudarc után hibás következtetéseket vonnak le a nemzetiségeket teszik felelőssé, egész régi államukat akarják nem látják be, hogy bukásuknak objektív okai is voltak (önrendelkezési elv) Lo. mindhárom felosztója ellen harcolni kezd Mo. elhiszi, hogy a Habsburg Bir. örök életű szükségszerűség Cs. már 1918-ban sem tudott dönteni, hogy etnikai vagy történelmi alapú-e Emiatt (is) felerősödnek az antidemokratikus vonásaik Cs. és Lo. mindkét világháború után olyan szerencsés volt, hogy a nagyhatalmak hajlandók voltak legalább részben megérteni őket Mo. viszont mindig „rosszkor nyújtotta be a számlát”
A marxizmus Három összetevőből álló világnézet és társadalom-elmélet filozófia (dialektikus materializmus) gazdaságelmélet (politikai gazdaságtan) politikaelmélet (történelmi materializmus, „tudományos szocializmus”) a fejlődésnek anyagi mozgatórugói vannak (ateista, materialista) termelőerők, termelőeszközök és az emberi tudás a fejlődés motorja történelmi evolúció: egymást követő, egyre fejlettebb társadalmi formációk a (gazdasági) alap és a (politikai) felépítmény ellentéte a felépítmény mindig lassabban változik, új alap esetén harc szükséges a fejlődés gátjává vált régi felépítmény megváltoztatásáért kizsákmányolás: „az emberiség története osztályharcok története” értéktöbblet-elmélet (a munka: áru, „a profit = lopás”) a munkásság fokozódó elnyomorodása miatt spontán proletárforra-dalom tör ki (világszerte, de elsőként a legfejlettebb Angliában) a forradalom győzelme után egy átmeneti proletárdiktatúra („szocializmus”), majd az osztályellenség elpusztítása után megvalósul a kommunizmus mivel a munkásuralom alatt nem lesz kizsákmányoló osztály, az állam elhal, megvalósul az osztálynélküli társadalom, a kommunizmus Eduard Bernstein (revizionisták): választásokon kell győzni
A leninizmus Spontán forradalom helyett tudatos cselekvés kell Nem a munkásság, hanem a kommunista párt mint élcsapat lép fel A párt működési rendje a „demokratikus centralizmus” csak a „választott” vezetés hozhat döntést, ez a döntés viszont mindenkire nézve kötelező, kétség nélkül végrehajtandó; vita csak a döntés meghozatala előtt lehet „Leggyengébb láncszem” (már Marx is foglalkozik vele élete végén!) a forradalom nem iparosodott országban győzhet először a szegényparasztság is forradalmi osztály „Permanens forradalom”: Lev Trockij elmélete, kettős jelentéssel a proletariátus harcoljon a polgári forradalomért, amit szocialista forradalomnak kell követnie (mivel előbb jött létre proletariátus, mint burzsoázia) ezután a forradalmat exportálni kell más országokba is (világforradalom!) Az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb (és utolsó) foka Georgij Plehanov: ipar híján eredeti felhalmozás kell, ennek piszkos munkája viszont totális diktatúrához vezet majd ellenérv: a világforradalom és a nemzetközi proletárszolidaritás segíteni fog Messianizmus és önkényuralmi jelleg már Lenin idején is Az elmélet „tudományos”; hirdetői papok/szentek módjára lépnek fel
A sztálinizmus 1. Sztálin maga marxizmus–leninizmusnak nevezte rendszerét, ami nem is ideológia! Sztálin átmenetileg szakít a világforradalom koncepciójával később, 1945 után a hódításra építi a forradalom exportját A szocializmus építése lehetséges egy országban; „ostromlott erőd” iparosítás, fegyverkezés szükséges az önvédelemhez –» nehézipar fejlesztése (a Nyugati gazdasági fejlettség gyors utolérését ígéri) ehhez sok pénz kell, ezért: eredeti (szocialista) felhalmozás: a parasztság kiszipolyozása –» éhínség 1929 – a „második bolsevik forradalom” + a forradalom etatizálása az ötéves terv, a kollektivizálás és a tömeges terror kezdete; milliók pusztultak el (terror + éhínség), de az ipar fellendült; a Gulág rendszerének kiépítése 1932-ben a táborokban dolgozók száma 1 millió, 1936-ban 5 millió fő! az etatizmusnak nem megfelelő részeket kidobta a marxizmusból elveti az állam elhalásának elvét, a feminizmust, de megtartja a családot újra felfedezi a katonai és egyéb hierarchiák fontosságát, fokozza az állam irányító szerepét a [terv-]gazdaságban) Az osztályharc a szocializmus viszonyai között is élesedik terror, politikai tisztogatás (különösen 1934-től) Sztálin tette logikus: ha csak leváltja ellenfeleit, jelentős ellenzéket kreált volna a perek célja: „ostromállapot” fenntartása, félelemkeltés, látszategyenlőség 1936–38: nagy/moszkvai perek: Zinovjev, Kamenyev, Buharin (+Trockij meggyilk.) 1937-től 40 ezer magasrangú tisztet ítélnek el, kivégzik pl. Tuhacsevszkijt
A sztálinizmus 2. Mértéktelen személyi kultusz (uralmának másik fő támasza) Ideológiai monopólium – alternatív ideológiák (pl. vallás) üldözése Felsőbbrendűség-tudat: jobb a kapitalizmusnál. Alapvető ígéretek: a Nyugat utolérése, leelőzése gazdasági téren társadalmi egyenlőség, általános jólét megteremtése (legalábbis távlatilag) az állam gondoskodása az egyénről (ingyen oktatás, kórház stb.) új, „szocialista ember” jön létre, új erkölcs. Mindenki képességei szerint dolgo-zik és munkája (szoc.), majd szükségletei szerint (komm.) részesül a javakból A hatalom önlegitimációja minden rendszer diktatúra, így a kommunizmus is de: felsőbbrendű, mert itt a „többség” az uralkodó réteg („proletárdiktatúra”) ennek a többségnek élcsapata a párt amely a „tudományos szocializmus” révén tévedhetetlen a hatalom megtartása feltétlenül szükséges! Ahol már győzött a proletárok forradalma, ott nem lehetséges „visszalépés” a történelmi fejlődésben A fegyelem, éberség szerepe az engedelmesség a legfőbb erény a megbízhatóság pótolja a szakértelmet is áldozatkészség, lemondás a hétköznapok militarizálása (termelés hőse, a munka frontja stb.)
Tervgazdálkodás: elmélet és gyakorlat A pénz, a piac, a piaci árak teljes kikapcsolása a cél a tudományos tervezés felsőbbrendű a kaotikus piaci viszonyoknál, kiküszöböli a konkurenciaharcot, megszünteti a szabadalmak/újítások titkosságát feltétele a teljes államosítás (legalább az iparban) Jevgenyij Preobrazsenszkij: „eredeti szocialista felhalmozás” cél a kapitalizmusból a szocializmusba vezető út lerövidítése, gyors felzárkózás a szocialista vállalatok konkurenciaharcban lemaradnának a tőkésektől, ezért az állammal összefonódva gazdaságon kívüli kényszerekkel kell élniük az állami szférán kívül eső források elvonása (főleg a mezőgazdaságból) A terv feladatait évekre, vállalatokra (sőt személyekre) le kell bontani nyersanyag, energia, munkaerő, tőke; mennyiség, minőség, választék előírása tervek gyakori átdolgozása: tervmutatók, normák átírása –» növekvő bürokrácia, gyakran nincs is érvényes terv vagy késve jelenik meg; teljes káosz A valóságban a terv inkább utólagos elszámoló-ellenőrző szerepű a teljesítésért prémium és dicsőség jár, az elmaradásért büntetés tervalku: a teljesítésért cserébe a vállalat engedményeket kap –» kijárók, korrupció globális tervteljesítés lehetősége (minőség és választék helyett mennyiségi elv) nem piacra termel, így a vállalat nem érdekelt a költségcsökkentésben, minőségben sok a selejt vagy eladhatatlan termék, gyakori a leállás, óriási pazarlás gyakori a statisztikai adatok „kozmetikázása”
A Szovjetunió a II. világháború után A Szovjetunió a kommunista világ vezető szuperhatalma Újabb terrorhullám indul el a vlaszovisták, kollaboránsok, a balti és nyugat-ukrajnai népfelkelők, az „áruló” nemzetiségek ellen stb. a Gulág feltöltése újabb milliókkal (8–15 millió fő!) a raboknak nincs vesztenivalója: tömeges felkelések robbannak ki Igen súlyos gazdasági állapot, újjáépítés költségeit a csatlósok is állják további fegyverkezés a hidegháborús helyzet következtében 1946: a népbiztosok miniszterek, a Vörös Hadsereg Szovjet Hads. lesz NKGB-ből MGB, NKVD-ből MVD alakul (állambiztonsági és belügymin.) Jelentősen megnőtt a párttagok száma; összetételében csökken a munkások aránya (és nőtt a funkcionáriusoké) Kialakul a „Homo Sovieticus” ideája és a szovjet (orosz) „hazafiság” további kampányok indulnak a „hazafiatlanok” és az „elhajlók” ellen „anticionista” kampány és a „fehér köpenyes gyilkosok” tervezett pere Zsdanov vezetésével a művészeti és tudományos élet totális ellenőrzése A PB klikkekre esett (Zsdanov; Malenkov-Berija; velük szemben Sztálin embere Hruscsov volt. 1952: a párt neve SZKP, élén Elnökség