10. Az „új szakasz” – Nagy Imre a kormány élén

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
1956-os Forradalom Előzményei
Advertisements

Az 1956-os forradalom.
1956.Okt.23. Forradalom.
 nov. 4-én fogadták el  szeptemberében lépett hatályba  Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása  Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért.
Az évi szabadságharc és annak törvényi vonatkozásai
A 95-éves Don Juan eldönti, hogy megnősül és felesé- gül veszi a 25-éves Annát.
Az Európai Unió költségvetése Magyar esélyek és veszélyek Dr. Surján László október 10.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim!
Diktatórikus rendszerek, II.
Forradalom előzményei
56-os események utó élete
10. 5 A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl
A Rákosi rendszer terület és településfejlesztési törekvései
Mihail Szergejevics Gorbacsov (1931-napjainkig)
AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM
Az ellenforradalom és Horthy hatalomra jutása
Rákosi Mátyás
A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK
Magyarország az első világháborúban
8.1 Az OMM felbomlása és következményei
Tildy Zoltán.
1956. október 6. Műegyetem Október 23. Petőfi szobor Parlament Bem tér.
11. Rákosi restauráció-kísérlete és Gerő Ernő első titkársága
Politológia 6.előadás Politikai intézmények I. A törvényhozás működése.
1956 az irodalomban 1/C.
Magyarország a II. világháborúban.
Simon Gábor a Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke Budapest, június 16. Fogyasztóvédelem és jogalkotás napjainkban.
Az együttm ű ködést ő l a két Németországig.  „hidegháború” (Walter Lippmann)  febr.9. Sztálin beszéde Az imperializmus ellen küzdeni kell IMF,
A terrorizmus elleni küzdelem, avagy a 22-es csapdája 7.
Életrajz Született: 1937 április 28.-án Suniban, Tikrit külvárosában. Apja „meghalt”, mostohaapja nevelte 10 éves koráig amikor a nagybátyához költözött.
Az Élet Igéje október „Állhatatossággal fogjátok megmenteni lelketeket.” (Lk 21,19)
Kádár-korszak ( ) „a legvidámabb barakk” „gulyáskommunizmus”
Nyers Rezső, az „új mechanizmus” egyik legjelentősebb ösztönzője
Ellenforradalom és konszolidáció
Reform és visszalépés Készítették:
A XX. század magyar gazdaságpolitikája. Tanulságok az ezredforduló küszöbén.
Nagy Imre.
Politikai tevékenységének bemutatása
A gazdasági helyreállítás folyamata a II
Egy kis ország nagy reményekkel 1956
Országos népszavazás és népi kezdeményezés
A téeszesítés mint A Senák történelmi háttere 18/A.
Piacliberalizáció Magyarországon
Belügyminisztérium Önkormányzati Feladatok Főosztálya
A II. világháború (2.) A keleti front
A háború és következményei Magyarországon
Dobolyi Alexandra Európai Parlamenti Képviselő Külügyi Bizottság
1 Gyorsul a gazdaság növekedése. 2 Nő a beruházás.
1956-os forradalom.
Mikroökonómia gyakorlat
Románia és az EU-s csatlakozás. Problémafelvetés Visszatekintés Rendszerváltás utáni gazdaságpolitika A csatlakozás folyamata A csatlakozás után.
A reformkortól a szabadságharc leveréséig (1830—1849)
Magyarország a harmincas évek második felében.  Gömbös  Darányi min.elnök ( )  Elvárások  A rendszer megőrzése  Szélsőjobb visszaszorítása.
Gazdaság, társadalom és életmód az ötvenes években Sztahanovista családja körében.
Magyarország szovjetizálása
Önkormányzati Egészségügyi Holding Zrt. Lehetünk-e ártatlanok ?
MEGJEGYZÉ S: A dián látható kép kicseréléséhez jelölje ki és törölje a képet. Ezután a helyőrző Képek ikonjára kattintva szúrja be a kívánt képet. AZ 1956-OS.
A forradalom és szabadságharc bukása, a Kádár-rendszer születése Kádár akkor és a ’70-es években.
Kiútkeresés a válságból között
Az 1956-os forradalom és szabadságharc.
ENYHÜLÉS ÉS SZEMBENÁLLÁS
Közeledési kisérletek (Az önkényuralom csődje és a kiegyezés)
Magyarország szovjetizálása
AZ „ÚJ SZAKASZ” ÉS KUDARCA
Az EU intézményrendszere
A szabadság hősei Magyarország története a forradalom idején
T Á J É K O Z T A T Ó a rekultivációs projekt előrehaladásáról KEOP-7
Készítette: Fertig Dávid
Közbeszerzési szabályok változása és
1/15/2019 Az uniós bel- és igazságügyi informatikai rendszerekkel és az interoperabilitással kapcsolatos jogharmonizációs kérdések október 10. Belügyminisztérium.
Előadás másolata:

10. Az „új szakasz” – Nagy Imre a kormány élén Magyarország története 1944–1956

Előzmények Sztálin halála után és a moszkvai tárgyalások hatalmi harc + új szovjet kül- és belpolitika (enyhülés, békés egymás m. élés) a túlzott terror enyhítése szükséges Mo.-on (ahol a legtömegesebb volt) Rákosit májusban, majd jún. 13–16. közt is Moszkvába rendelik rapportra párttársai előtt megszégyenítve vádolják azzal, amit Sztálin parancsára tett (a személyi kultusz, a túlzott iparosítás, az életszínvonal elhanyagolása, a tömeges perek és a „zsidók” a vezetésben való túl nagy aránya miatt [!!]) a változások garantálására hatalmát meg kell osztania Nagy Imrével A júniusi határozatok (MDP KV, 1953. jún. 27–28.) Rákosi önkritikát gyakorolt; Nagy szerint Mo. letért a marxizmus útjáról, kalandor gazdaságpolitikát folytatott és rendőrállammá vált a határozat négy része: az elkövetett hibák; ezek okai; azonnali intézkedések; szervezeti teendők. Nem hozták nyilvánosságra (csak 30 évvel később!) a hibák okai: „a kollektív vezetés hiánya”, „klikkszerű” vezetés, kultusz; „a párt vezetése nagyrészt kisajátította az állam, a Minisztertanács funkcióját”; „Rákosi elvtárs közvetlenül utasításokat adott az Államvédelmi Hatóságnak arra, hogy hogyan nyomozzon, kit tartóztasson le, utasítást adott letartózta-tottak fizikai bántalmazására” Nagy Imre a min.elnök, Rákosi marad a párt élén, de csak első titkárként, Révai és Farkas M. kikerült a PB-ből; kollektív vezetés, önbírálat szerepe

Az új szakasz kezdete A parlamenti expozé, 1953. júl. 4. 1953. máj. 17-én új választások, az ogy. alakuló ülése júl. 3-án volt Nagy Imrét másnap kormányfővé választják, beszédét felvételről a rádió is közvetítette. A Rákosi-kormány bukása spontán örömünnepeket okozott Nagy beszéde a júniusi határozat harmadik részére alapozódott: „fejlődésünkben új szakasz veszi kezdetét…” „az államélet demokratizálása”: nagyobb szerep az ogy.-nek, [a párt helyett] a kormány, a minisztériumok nagyobb hatásköre és felelőssége szükséges „a felemelt ötéves terv célkitűzései sok tekintetben meghaladják erőinket”: a túlzott nehézipari fejlesztés visszafogása, az életszínvonal emelése mezőgazdaság: a tagosítások és a „túlhajtott” tsz-mozgalom, „az önkéntesség elvének megsértése”, „túlzó rendszabályok” a kulákok ellen. Ezek orvoslása + a tsz-ből való kilépés engedélyezése, beszolgáltatás enyhítése „az értelmiség […] nem részesül kellő megbecsülésben” – új felső- és közoktatási rendszer, a „kis magyarok” jobb oktatása, nagyobb türelem a vallási kérdésekben „a múltban elkövetett súlyos hibák helyrehozása” „gyakran nem jutott kellő-en érvényre […] a törvényesség.” „A bírósági és kihágási eljárások nagy szá-ma, […] tömeges túlkapások és visszaélések […] sértették a lakosság igaz-ságérzetét”, ezért: amnesztia; internálás és a rendőrbíráskodás megszüntetése; kuláklista eltörlése

Az első reformok és Rákosi ellentámadása Berija bukása és következményei jún. 28. a „reformer” Berija bukása; a jún.-i határozatot ezért nem közlik júl. 7-én Nagy, Rákosi és Gerő ismét Moszkvában: a jún.-i hat. „túlzásairól” hallanak, de nem engedik Rákosi teljes visszatérését júl. 11. Nagy-budapesti pártaktíva. Nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar veze-tésen belül két „vonal” van, nincs egység. Rákosi: hiba volt, hogy a kormány és nem a párt szólt a változásokról előbb; kiáll az ötéves terv és a tsz.-ek mellett, éberséget követel; „a kulák kulák maradt, listával vagy lista nélkül” Nagy Imre beszéde ugyanitt erőtlen, a pártegység fontosságát emeli ki A kormány (illetve az Elnöki Tanács) első intézkedései a kormányon belül Nagy aktívabb, le tudja szerelni a reformok ellenzőit júl. 12. a beszolgáltatási hátralék elengedése, a tsz-ek beadási terhei csökkennek júl. 25. korlátozott amnesztia (nem politikai, csak 2 év alatti büntetéseket töröl el teljesen, afelett harmadával csökkenti a büntetést) júl. az ÁVH-t összevonják a Belügyminisztériummal júl. 26. megszüntetik az internálást, a táborokat és a kitelepítéseket júl. 30. az ügyészi szervezet létrehozása aug. 2. a tsz-tagok háztáji földjének növelése (1/2–3/4 hold helyett 1 holdra) aug. 9. törvényerejű rendelet engedélyezi a kisipari ipargyakorlást aug. 28. a rendőrbíráskodás megszüntetése szept. 14. módosítják az ötéves tervet, növelve a fogyasztási cikkek gyártását

Gazdasági változások Ipar és beruházások Mezőgazdaság az 1953-as beruházási terv 5 md Ft-tal (1/3-val) csökkent ezen belül az ipar aránya 46-ról 35%-ra, a mg.-é 13-ról 24%-ra változik számos nagyberuházást leállítanak (sokszor ésszerűtlenül) megkönnyítik a kisipar (és kiskereskedelem) helyzetét Mezőgazdaság eltörlik a kuláklistát, csökkentik az adókat szept. 25. lehetővé válik a tsz-ekből való kilépés és a tsz-ek feloszlatása. A gyors bomlás miatt szigorított szabályok: a tagok 2/3-nak akarata esetén, de ha min. 10 fő maradna, akkor csak egyéni kilépés lehetséges; a kilépők csereföldet kapnak, adósságteherrel; csak a gazd.-i év végén lehet kilépni 1953 végére a tagok 34%-a lépett ki, a tsz-ek száma 12%-kal csökkent 1954. jan.: 3 évre előre rögzített beszolgáltatási kvótát léptetnek hatályba Árak–bérek–fogyasztás–életszínvonal a társadalom számára kedvező változások, DE emiatt a gazdasági egyensúly megbillen Tervek 1954-re: a Nagy Imre-vonal folytatódik a beruházások csekélyebbek, a mg. 24–26%-t kap ebből a nemzeti jövedelem nagy részét fogyasztásra fordítják, szovjet hitelek is

A Rákosi–Nagy Imre harc fellángolása Szövetségeseket keresve Nagynak nincsenek hívei. Eleinte Gerő és Farkas áll mellé (utóbbi emiatt kerül vissza a PB-be is), de később mindketten cserbenhagyták a későbbi „Nagy Imre-kör” tagjai jórészt még a börtönökben voltak, vagy még sztálinisták voltak de 1954-ben olvadás a szellemi életben, egyre több (újság)író tart önvizs-gálatot, szabadabb a vélemények kifejezése, az igazság keresése A harc kiújulása Rákosi és Nagy között 1954 elejére Nagy Imre lezártnak tekinti a változásokat de a változások mélysége már meglazította a rendszer alapjait is Rákosi intrikái miatt Nagy is támadni kezdi az első titkárt: 1954 tavaszán egy rehabilitációs bizottság kezdi felülvizsgálni a korábbi pereket mindkét fél Moszkva támogatását reméli, de a SzU nem áll egyik mellé sem (mindkettőt felszólítja a vezetés egységének helyreállítására) fontos részsiker Rákosi számára: átadják a sztálinvárosi nagyolvasztóművet Az MDP III. kongresszusa, 1954. máj. Nagy: további reformok, visszatérés 1948-hoz, az úttévesztés előtti évhez; bírálja a koalíciós pártok korábbi elsorvasztását; a pártegység szerepe; szakít az osztályharc éleződése tanával; javasolja a Népfront újjászervezését Rákosi: a hibákat már kijavítottuk

1954 nyara: a majdnem-kapituláció A dogmatikus tábor megerősödése gazdasági nehézségek miatt Gerő visszatér Rákosi pártjára 1955-ös egyéves terv tervezete (Gerő + Szalai Béla) korlátozná a lakossági életszínvonalat, visszatérést javasol a sztálinista gazdaságpolitikához a PB ülése (Nagy távollétében) támogatja ezt és egy ad hoc gazd.pol.-i bizottságot (GPB) állít fel dogmatikus többséggel (Gerő, Szalai, Friss István) Nagy Imre „dezertálása”, passzivitása döntő pillanatokban hiányzik, szabadságra megy ld. a gazd.pol. kérdését is ez történt a Népfront ügyében is, ahol a PB nélküle dönt: a HNF-nek nem lesz politikai szerepe, nem vonják be a volt pártokat, ill. az egyházakat, és a szervezetnek nem lesz egyéni tagsága sem semmi sem változott a külpolitikában, sőt, a szovjet beavatkozás még nőtt is Ugyanakkor: a reformok második lépcsője lassan megindul a Rajk- és Kádár-per börtönbe zártjait kiengedik, de titokban; Rákosi sikeresen meggátolja rehabilitációjukat megnő az ogy.-ben végzett munka (jan.-ban 3, jún.-ban 4, szept.-ben 3 tv.) kialakult egy közgazdász-reformer tábor is politikai bázist is kíván teremteni, ezt szolgálná a Népfront (korlátozott többpártrendszer terve)

„Kis októberi győzelem” Nagy Imre aktivizálódása szept. elején tér haza szabadságáról, felkészülten, elszántan és magabiztosan szept. 8. és 15. a PB ülésein élesen támadja a GPB jelentését és az 1955-ös tervet, szétzúzza ellenfelei érveit, s a PB többsége most mellé áll elhalasztják a KV ülését, s addigra új javaslat kidolgozását írják elő A KV 1954. október 1–3-i ülése Szalai kompromisszumos tervezetet nyújt be, amit Nagy élesen bírált a KV többsége is Nagy mellé állt, Rákosi két napig fel sem szólalt, az ülés után pedig a SzU-ba utazott „gyógykezelésre” Közgazdaságtudományi Intézetet hoznak létre, sajtókampány a reformokért 15 hónap óta a legnagyobb személycserék: Gerő gazd.pol. támogatói megbuktak, Nagy tervezi a PB átalakítását is (de nincsenek saját emberei) határozat születik a KV kollektív munkájának fejlesztésére (tagok egyenjogú-sága, ülések jobb előkészítése, szabadabb vitaszellem; de a hat.-ok kötelezők) a rehabilitációs folyamat felgyorsítása, a teljes igazság kiderítése, az ÁVH nyilvántartásának felülvizsgálata, a „Cég” megtisztítása is cél Czakó Kálmán legfőbb ügyész jelentései feltárták a Rajk-perben elkövetett bűnöket, köztük Farkas Mihály érintettségét is; cél a perújrafelvétel és egy politikai amnesztia

Nagy Imre sikerei csúcsán, 1954. okt. vége A nyilvánossághoz fordulás Rákosi és Hruscsov akadályozta a rehabilitáció folyamatát, ezért okt. 20. Nagy I. cikke a Szabad Népben: „A Központi Vezetőség ülése után” az „egyetlen helyes út” a júniusi határozat gazdaságpolitikája „kihozzuk a börtönökből ártatlanul elítélt elvtársainkat, visszaadjuk őket a pártnak, az életnek, a munkának. A múlt súlyos hibáit e téren is fel kell és fel is fogjuk számolni” A felelősök megnevezése, a párt demokratizálása kell! „Tisztító vihar” igénye: az értelmiség kezd Nagy mögé sorakozni okt. 22–25. között párttaggyűlés a Szabad Nép szerkesztőségében Mérai Tibor (és Aczél Tamás) fogalmazza meg a fenti jelszót spontán tüntetések, terjedő szovjetellenes hangok, szabadabb publicisztikák A Hazafias Népfront alakuló ülése, okt. 23–24. bár a PB-határozatok szűkre szabták mozgásterét, látványosan demonstrálta a HNF Nagy Imre befolyását, hatalmát elnökévé jelölték korábban Nagyot is, de passzivitása miatt ez meghiúsult főtitkárrá viszont vejét, Jánosi Ferencet választották Nagy pátoszi hangú (ellenfelei szerint: „magyarkodó”) beszéde bejelenti az új szakasz végső győzelmét, ehhez kéri a küldöttek támogatását – „Megadjuk!”

Rákosi ellentámadása 1954 végétől A fordulat okai Rákosi folyamatosan követeli Moszkvától „jogaiba” való visszahelyezését az NSZK NATO-ba való meghívása (1954. okt. 23.) után a SzU. is fontosnak látja a sorok szorosra zárását – Mo.-on pedig „széthúzás”, két „vonal” volt Az ellentámadás Rákosi nov. végén tért haza „gyógyultan” Moszkvából december elején a PB ismét átpártolt, ezúttal Rákosi mellé; Nagy követelte a KV összehívását, Rákosi pedig moszkvai utazást ajánlott 1955. jan. 8-án most Nagy Imrét érték bírálatok Moszkvában (kispolgári, buharinista stb.) Nagy bejelenti, hogy nem tud Rákosival együttműködni és kéri felmentését. Ellenfelei előbb megsemmisítő önkritikát kívántak tőle a SzU-nak mindig igaza van – szögezte le Farkas Mihály az új szakasz ezzel tulajdonképpen véget ért Az átmenet hónapjai Nagy Imre ezzel kiszorult a hatalomból, ua. nem hajlandó önkritikára (csak részlegesen ismert el egyes hibákat) febr.-i infarktusa után szinte házi őrizetben tartották, de formálisan nem váltották le (remélve, hogy mégis hajlandó lesz a szokásos kommunista önbírálat elvégzésére)

Nagy Imre félreállítása 1955. márc. 2–4. a KV ülésén új határozat született, amely: kijelentette, hogy a júniusi határozatok helyesek voltak és érvényesek (!) ua. Nagy Imre vezetésével jobboldali, antimarxista nézetek terjedtek el, melyek eltértek a júniusi határozatoktól; különösen okt. 20-i cikkét bírálták Nagy Imre eltávolítása a várt önkritika nem érkezett meg, ugyanakkor a Varsói Szerződés aláírásán a magyar kormányfőnek ott kellett lennie, ezért ápr. 14-én a PB felmentette Nagyot minden párttisztsége alól megfosztották mandátumától, MTA-tagságától és professzori címétől is ápr. 18-án az országgyűlés új kormányt választott Hegedüs Andrással az élén (a változást hivatalosan Nagy Imre betegségével magyarázták) Az új szakasz mérlege kisebb kiigazításnak indult, amely kikezdte a rendszer egységességét az újabb nehézségek és Rákosi miatt Nagy valódi reformokat indított, melyek azonban elbuktak a bürokrácia és Moszkva ellenállásán Nagy Imre továbbra is kommunistának tekinti magát, Rákosi rendszerét viszont már nem. Maga is hibázott: nem lehetett egyszerűen visszatérni 1948-hoz, mintha a későbbi öt év meg sem történt volna mindvégig szövetségesek nélkül harcolt a pártapparátus + ÁVH ellen!