A modern demokráciák működése Lorenzetti: A jó kormányzás allegóriája

Miről lesz szó? A modern demokrácia fogalma A modern demokráciák gyökerei A mai demokráciák működése A magyar demokrácia

1. A modern demokrácia fogalma ókor: démosz+ krátosz = néphatalom modern jelentés: demokrácia = államtípus 4 féle államtípus: a) demokratikus b) autokratikus c) totális d) fundamentalista 2 féle államforma: monarchia vagy köztársaság demokrácia vagy demokráciák?

A modern demokrácia kritériumai 1.jogállamiság: az állam is alávetett a jognak alkotmány: valamely állam alaptörvényeinek összessége 2.jogegyenlőség: minden ember jogilag teljesen egyenlő 3.népszuverenitás: a végső hatalom a nép kezében van 4.hatalmi ágak szétválasztása: a bírói, végrehajtói és döntéshozói hatalom elkülönítése 5.kisebbségi jogok védelme

2. A modern demokráciák gyökerei ókori Athén: Kr.e.508-Kr.e.322 a modern demokrácia kialakulása: angol alkotmányos monarchia felvilágosodás az Amerikai Egyesült Államok születése a nagy francia forradalom

Az angol alkotmányos monarchia 1689: Orániai Vilmos aláírja a Jognyilatkozatot a kormányt a többséghez jutott párt tagjaiból nevezi ki a király személyi és vagyonbiztonság: független bíróság

A felvilágosodás alapvetően megváltozik az emberről, a társadalomról alkotott kép társadalmi szerződés (John Locke): az ember természeti jogait átruházta önkéntes szerződésben az államra, de joga van ezt felbontani Rousseau: népszuverenitás: a legfőbb, hatalom a nép kezében van, a döntéseket végső soron a nép hozza, népfelség elve Montesquieu: a három hatalmi ág szétválasztása

John Locke: Két értekezés a polgári kormányzásról „Az ember… teljesen egyenlőnek és szabadnak született. Megvan a joga , hogy békésen, zavartalanul éljen azokkal a jogokkal, amelyeket a természeti törvény neki nyújt… A természet nemcsak arra ad jogot, hogy megvédje javait: azaz életét, szabadságát és vagyonát a mások jogtalansága vagy merénylete ellen, hanem arra is, hogy ítéljen, és meg is büntesse azokat, akik a természeti törvényt megsértik… Ám de az államban ez az önbíráskodás nem lehetséges… Ez a jog az államra van átruházva…”

Az Amerikai Egyesült Államok születése 1773-1783: az észak-amerikai angol gyarmatok függetlenségi harca

Függetlenségi nyilatkozat 1776. július 4. /Thomas Jefferson , Benjamin Franklin "Mi a következő igazságokat maguktól értetődőknek tartjuk: minden ember egyenlőnek teremtetett, nekik a Teremtő bizonyos el nem idegeníthető jogokat adott, melyek közé tartoznak egyebek között, az élet, a szabadság, a boldogságra törekvés, ezen jogok biztosítására a kormányok vannak, melyek az őket megillető hatalmat a kormányzottak beleegyezéséből származtatják, a népnek joga van arra, hogy ha egy kormányforma erre a célra veszedelmes, azt megváltoztassa ..."

Az USA alkotmánya 1789-ben lép életbe a világ legrégebbi érvényes alkotmánya 26 kiegészítést tartalmaz első 10 kiegészítés: 1791. Bill of Rights = Jogok Törvénye: az alapvető emberi szabadságjogok (szólás-, sajtó -, vallásszabadság, törvénynek megfelelő eljáráshoz, gyülekezéshez való jog, ártatlanság vélelme )

Az Amerikai Egyesült Államok rabszolgaság kérdése köztársaság vagy demokrácia: demokratikus köztársaság ~római elnevezések: szenátus, kongresszus ~közös ügy az egyéni érdek előtt ~ma két párt neve: republikánusok, demokraták

A francia forradalom 1789. május 5. : 175 év után rendi gyűlés a harmadik rend: a nép 96 %-a,1 szavazat 1789. aug. 26. : Emberi és polgári jogok nyilatkozata 1791-es polgári liberális alkotmány

Miben különböznek a mai demokráciák? A választójog kiterjesztése a 19-20. század során: munkásmozgalmak, pl. 1836-tól chartizmus feminista mozgalmak a női választójogért feketék helyzete az USA-ban

A női választójog kiterjesztése 1893. Új-Zéland 1920. USA 1928. Nagy-Britannia 1945. Magyarország 1971. Svájc

3. A mai demokráciák közvetett/ közvetlen demokrácia „ A nép kormányzása a nép által és a nép számára.” Abraham Lincoln közvetett/ közvetlen demokrácia demokratikus intézmények választási rendszerek többségi/ konszenzusos demokrácia

Közvetett és közvetlen demokrácia - ugyanazok a döntéshozók, mint akikre a döntések vonatkoznak - Rousseau az antik görög ideál híve volt - modern formája : népszavazás = referendum Közvetett demokrácia - a polgárok elsősorban választások útján fejezik ki akaratukat - választás célja: a hatalom átruházása párt: olyan politikai szervezet, amelynek célja a politikai hatalomból való részesedés, így ellátja a polgárok érdekképviseletét néppárt/ gyűjtőpárt: az ideológiai elemek háttérbe szorultak az 50-60-as években

Demokratikus intézmények parlament államfő kormány közigazgatás bíróság alkotmánybíróság ombudsman

Parlament Feladata - törvényalkotás - a végrehajtó szerv ellenőrzése (beszámoltatás,kérdés,interpelláció,vizsgálóbizottság) - a nyilvánosság biztosítása Belső szerkezete: - élén a házelnök - nem az egyéni képviselők, hanem a pártfrakciók csatározásai - bizottságok: állandó és ad hoc, nem a plenáris ülésen (plénum= a ház egésze), hanem bizottságokban folyik a törvényalkotás

Parlament Felépítése: - egy- és kétkamarás parlamentek - szimmetrikus/ aszimmetrikus kamarák kétkamarás=bikamarális parlamentek A második kamara szimbolikus: Nagy-Britannia korporatív jellegű: ír felsőház regionális alapon szerveződő: Svájc

Államfői hatalom korábban egy személyben a törvényhozó és végrehajtó hatalom feje szerepe egyre inkább szimbolikus: a nemzet egységének kifejezője széles kinevezési jogkör: diplomaták, professzorok, tábornokok részt vehet a parlamenti munkában gyenge vétójog: csekély mérlegelési jogkör

Államfői hatalom két szélsőséges példa Nagy- Britannia a monarchia feje az államfő a törvények érvényessége aláírásától függ 1707 óta nem élt ezen vétójogával 1953 óta az uralkodó: II. Erzsébet Amerikai Egyesült Államok elnök: államfő és miniszterelnök az elnök a végrehajtó hatalom feje jelenleg George W. Bush

Kormány Feladata - tanácsadóból lett végrehajtó szervezet - ma a parlament által hozott döntéseket hajtja végre - DE! a törvényalkotásban is egyre nagyobb a szerepe -> a legtöbb törvényjavaslatot a kormány terjeszti be -> a rendeletalkotás is a kormány joga - külügyek és hadügyek terén nagy döntési szabadság Klasszikus tárcák Külügy, Belügy, Pénzügy, Hadügy, Igazságügy

Kormány Felépítése miniszterek és államtitkárok kormányfő: miniszterelnök / kancellár miniszter: minisztérium vezetője, adott ágazat irányítója Kormányformák ( a törvényhozó és végrehajtó hatalom kapcsolata ) elnöki = prezidenciális pl. USA parlamentáris pl. Nagy- Britannia kancellári pl. Németország, Magyarország félelnöki pl. Franciaország

Közigazgatás - jóléti állam kiépülése: megnövekedett feladatkör - demokratizmus ~ jogszerűség - hatékonyság ~ szakszerűség - kormány irányítja, de mennyire függ tőle? 1. „patronázs rendszer” pl. USA 2. „lefejezhető államhatalom” pl. Nagy-Britannia központi és önkormányzati szervek unitárius és decentralizált államok

Bíróság - a jogszabályok alkalmazása a gyakorlatban - személyi és szervezeti függetlenség Kontinentális jogrendszer jogi normák általános helyzetekre Angolszász jogrendszer precedensjog

Alkotmánybíróság Alkotmány alaptörvény, egyetlen jogszabály sem lehet vele ellentétes - módosítása: minősített (2/3-os) parlamenti többség és/vagy népszavazás - az alkotmányt őrzi és értelmezi - konkrét normakontroll - absztrakt normakontroll - USA: nem különül el az alkotmánybíróság a Legfelsőbb Bíróság (Supreme Court) feladatkörébe tartozik - Európa: elkülönül, előzetes normakontroll pl. Ausztria, Olaszország - Nagy- Britannia: íratlan alkotmány

Ombudsman az egyéni jogvédelem eszköze, a nép ügyvédje egyéni kérelem alapján jár el, jogorvoslatot kezdeményez általános- és szakombudsman Svédország, 1809- ben az első Európai Unió: 1995 óta saját ombudman

Választási rendszerek a választások lebonyolítását, a szavazatok mandátummá alakítását szabályozza mandátum: országgyűlési képviselői megbízás nem semleges technika

Választási alapelvek a választójog általános: nincs cenzus, + kitételek 2. és egyenlő: 1 ember 1 szavazat 3. a választás közvetlen 4. és titkos: az állampolgár személyes szavazata azonosíthatatlan

Többségi és arányos választási rendszerek   Többségi Arányos cél egyértelmű többség a kormányzóképesség miatt a választói akarat tükrözése pártok száma 2 sok kormány egypárti koalíciós alapelv a győztes mindent visz a kisebbség akarata is érvényesül választás egyéni választókerületek pártlisták példa Nagy- Britannia, USA, Új-Zéland Németország, Hollandia, Olaszország

A nép/nemzet nevében történő döntéshozatal Többségi demokrácia Konszensusos demokrácia egypárti kormányzás koalíciós kormány kétpártrendszer többpártrendszer ált. egykamarás parlament kétkamarás parlament többségi választási rendszer arányos választási rendszer elvileg nincs népszavazás gyakori referendum íratlan alkotmány írott alkotmány Nagy-Britannia Svájc, Belgium

A magyar demokrácia működése 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg: I. fejezet Általános rendelkezések 1. § Magyarország: köztársaság. 2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja.

Az alkotmány 1946. február 1. óta köztársaság Magyarország 1949. augusztus 20-án fogadták el 1989. október 23-án lépett hatályba az átfogó módosítása -> közvetett demokrácia, kivéve a népszavazást ~ ügydöntő népszavazás ~ véleménynyilvánító népszavazás

Parlament 1848-tól népképviseleti 1867. után Főrendiház és Képviselőház 1918-1928. között egykamarás 1945. óta újból egykamarás 386 képviselő, négy évente választások 1883-tól 1904-ig épül a parlament Steindl Imre tervei alapján

Parlament bizottságok és frakciók az országgyűlés elnöke (házelnök) egyben a házbizottság elnöke is az ülésezési rend nincs megfelelően szabályozva beterjesztés, tárgysorozatba vétel, viták, határozathozatal

Államfő = köztársasági elnök 5 évre a 35 év feletti választójoggal rendelkező magyar állampolgárok közül választja a parlament egyszer visszaküldheti a törvényjavaslatot jelenleg Mádl Ferenc

Kormány általában koalíciós kormányok jellemzőek elnöki kormányforma 90-94: MDF- FKgP- KDNP / Antall József+ Boross Péter 94-98: MSzP- SzDSz / Horn Gyula 98-02: Fidesz-MDF-FKgP / Orbán Viktor 02-06: MSzP-SzDSz / Medgyessi Péter+ Gyurcsány Ferenc elnöki kormányforma konstruktív bizalmatlansági indítvány

Bíróság 1. fok: helyi 2. fok: megyei/fővárosi 3. fok: ítélőtáblák (folyamatban) Budapest, Pécs, Szeged, Debrecen, Győr 4. fok : legfelsőbb bíróság

Alkotmánybíróság -> konkrét, absztrakt, előzetes normakontroll > 11 alkotmánybíra: 45-70 év közötti, büntetlen előéletű jogi szaktekintély, 9 éves megbízatás

Ombudsman= országgyűlési biztos ->1993-ban törvény, 1995-ben első biztosok, 6 évre 1. állampolgári jogok országgyűlési biztosa + helyettese 2. nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa 3. adatvédelmi biztos

A magyar választási rendszer elkülönülő parlamenti és önkormányzati választások Parlamenti választások - vegyes választási rendszer 5 %-os parlamenti küszöb 386 mandátum: 176 egyéni választókerület max. 152 területi listás hely min. 58 országos listás hely

Összegzés 1973-ban demokratizálódási hullám: Portugália, Görögország, 1975: Spanyolország 12 dél-amerikai ország , végső Chile: 1990. a Szovjetunió felbomlása: Közép- és Kelet- Európa demokratizálódása 10 év az átmenet: intézményépítés, 10 év a konszolidáció: politikai kultúra fejlődése az Európai Unióhoz való csatlakozás alapfeltétele a stabil demokrácia jelenlegi USA politika: Irak, Irán

Köszönöm a figyelmet! Fekete Zsófi