A francia kormányzati kohabitáció sajátosságai Működésképtelen rendszer vagy ideális kormányzati szisztéma? Hegedűs Márk Politológia szak 2011 OTDK
Előadás menete A kohabitáció szó értelmezése Félelnöki rendszerek Különbségek kohabitációs és nem kohabitációs időszakok között Állásfoglalás Érvek bemutatása és lehetséges ellenérvek cáfolata
Kohabitáció Kormányzati felállás: Csak félelnöki rendszerben A köztársasági elnök egy másik pártnak tagja, mint a parlamenti többség tagjai Miniszterelnök Köztársasági elnök
Félelnöki rendszerek Demokratikus kormányzati rendszer Parlamentáris és elnöki rendszer elemei Parlamentáris keretek, de a végrehajtó hatalom megoszlik
Francia félelnöki rendszer 1958-as Alkotmánnyal jött létre Gyakorlatban szinte elnöki rendszer Miniszterelnöki hatáskörök bekebelezése Munkamegosztás: Köztársasági elnök: külügy, hadügy Miniszterelnök: belpolitika Alkotmány 20. cikkelye mást mond ki DE: Elnöki jog: miniszterelnök kinevezése, és elnöki tekintély
Kohabitációban Elnök hatalma leszűkül: csak az alkotmány által biztosított jogok Külpolitika, védelempolitika Egyéb nem folyamatos döntéshozói jogok Miniszterelnök és kormány: tényleges irányítói szerep
Működésképtelen vagy ideális? Egyik sem Nem működésképtelen, mert van gyakorlata Nem ideális, mert lehetséges "politikai területsértés" Új kérdés: inkább pozitív vagy negatív? Véleményem: inkább pozitív Érveim kiindulási alapja: demokrácia, mint érték
Érveim 1. Hatalmi ágak szétválasztása 2. Demokrácia alapja a kompromisszumok 3. Stabilitás 4. Társadalmi elégedettség
Lehetséges ellenérvek 1. A nagykoalíció-hatás miatt káros a társadalomra nézve 2. Kivárás, érdekkormányzás 3. Akadályoztatás, politikai területsértés
Vélemények Franciák véleménye: nem ideális Esély csökkentése: alkotmánymódosítás Véleményem: 1958-as Alkotmány de Gaulle-i magatartású, ezért más típusú alkotmánymódosításra lenne szükség Hatékonyság növelése lenne a cél Pontosan elkülönített területek, politikai területsértés lehetőségének kizárása
Köszönöm szépen a figyelmet!