„ …mindig többek lehetünk, mint amik vagyunk, KÖZÉPISKOLÁSOK TOVÁBBTANULÁSI TERVEIRE HATÓ TÉNYEZŐK Egy debreceni diákok körében végzett empirikus vizsgálat tapasztalatai „ …mindig többek lehetünk, mint amik vagyunk, és sohase lehetünk igazán önmagunk, ha nem érjük el azt, amivé válhatunk…” (Juhász Gyula)

A továbbtanulási döntések több tényező eredőjeként jönnek létre. TARTALOM A kutatás célja: Pierre Bourdieu és James Coleman tőkeelméleteiből levezethető hatásmechanizmusoknak az empirikus feltárása, amelyek a továbbtanulási aspirációkat befolyásolhatják. Alapvető hipotézis A továbbtanulási döntések több tényező eredőjeként jönnek létre. Kutatási kérdések A család szerkezete, szülők iskolai végzettsége és anyagi helyzete befolyásolják - e, és ha igen, milyen mértékben a középiskolások továbbtanulási elképzeléseit? A közbenső változóknak, a tanulmányi eredménynek és az extrakurrikuláris tevékenységeknek milyen szerepük van a tanulók pályaaspirációjában? A diákok továbbtanulási döntései mennyire meghatározottak a kortárscsoport által? A pályaválasztási orientációk közötti különbségek közt fellelhetőek – e településtípus szerinti különbségek? Az intézményi hatásoknak (oktatás színvonala, pedagógiai munka, infrastruktúra) van – e jelentősége a döntésekben?

ELMÉLETI HÁTTÉR - Felsőoktatás: I. A MAGYAR ISKOLARENDSZERBEN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK I.1. Egyenlőtlenségek és szelekciós mechanizmusok jelenléte az oktatásban - Középiskola: rendszerváltás, közoktatási rendszer átalakulása, a középfokú oktatás képzési formáinak hierarchikus felépítése, differenciálatlan pedagógiai módszerek, a kétszintű érettségi vizsga (Gábor, 1998, Bukodi, 2000, Lannert, 2003, Havas, 2008, Liskó, 2008, Horváth, 2010). - Felsőoktatás: Bolognai folyamat (Csekei, 2009) I.2. Felsőoktatási expanzió Ambivalens megítélés: Polónyi-Tímár (2001) vs. Galasi (2002) és Kertesi-Varga (2005).

II.2.1. A családon belüli társadalmi tőke (Coleman, 1998). II. TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉKRA HATÓ TÉNYEZŐK PIERRE BOURDIEU ÉS JAMES COLEMAN TŐKEELMÉLETÉNEK TÜKRÉBEN II.1. Tőkefajták: (kulturális, társadalmi, gazdasági tőke) II.2. A családi háttér hatása a társadalmi tőke elméletének tükrében II.2.1. A családon belüli társadalmi tőke (Coleman, 1998). II.2.2. Szülők kulturális tőkéjének szerepe (iskolai végzettség) (Bourdieu,1999 Ferge, 1980 Pusztai, 2009). II.2.3. A család anyagi körülményeinek hatása, mint gazdasági tőke (Bourdieu1999 Babusik, 2000 Lannert, 2004). II.3. A kortárscsoport, mint társadalmi tőke-hatás (Coleman 1999, Lannert, 2004 Pusztai 2009). II.4. A lakóhely hatása (Babusik, 2000 Lannert, 2004 Pusztai, 2009) II.5. A továbbtanulásra ható közbenső változók II.5.1. A gyerek tanulmányi eredményének hatása (Ferge,1980 Csapó, 1998, Bourdieu, 1999 Lannert, 1998, 2004 ,2006). II.5.2. Az extrakurrikuláris aktivitások hatása (Szabó, 2003 Pusztai, 2009).

- Magyarázó jellegű empirikus kutatás, II.6. Intézményi hatások II.6.1. A pedagógiai munka szerepe (Lannert, 2004, 2006 Hatos-Pusztai-Fényes, 2010). II.6.2. Az iskolai infrastruktúra szerepe (Alexander, McDill, 1976 Lannert, 2004, 2006). III. EMPIRIKUS KUTATÁS A mintában szereplő iskolák: Debrecen városában kettő gimnázium és kettő szakközépiskola. A kutatás módszere: - Magyarázó jellegű empirikus kutatás, - deduktív logikára épül, - kvantitatív, kérdőíves adatfelvétel, - többlépcsős mintavétel, - elemszáma N=112, - a feldolgozás során: SPSS 13.0 segítségével gyakoriság megoszlások, kereszttáblák, összehasonlító átlagok módszere.

III.1. Az elemzésbe bevont változók köre: 1.) A magyarázandó függő változó: Mesterképzésben való továbbtanulás tervezése. 2.) A magyarázó változók dimenziók alapján: Társadalmi tőke: Család szerkezet, testvérek száma, kortárscsoporttal való kapcsolat, Kulturális tőke: Szülők iskolázottsága. Gazdasági tőke: Anyagi helyzet, Közbenső változók: Tanulmányi eredmény, extrakurrikuláris tevékenységek, Településtípus, Intézményi hatás: Oktatás színvonala, iskola felszereltsége.

TANUL-MÁNYI ERED-MÉNY TÁRSA- DALMI TŐKE KULTU- RÁLIS TANUL-MÁNYI ERED-MÉNY EXTRA- KURRI- KULÁRIS TEVÉKE-NYSÉG TOVÁB-BTANU-LÁSI DÖNTÉS ANYAGI TŐKE Vizsgálati modell

III.2. Hipotézisek Társadalmi tőke dimenzió: (Családszerkezet): A családszerkezet összefüggésben áll a diákok tanulmányi eredményeivel és ezen keresztül továbbtanulási hajlandóságukkal. A teljes családdal rendelkező diákok nagyobb arányban tervezik a mesterképzésben való továbbtanulást (Coleman, 1998). (Testvérek száma): A testvérek száma befolyásolja a tanulók teljesítményét. Minél több testvére van egy tanulónak, annál rosszabb a tanulmányi eredménye, és kevésbé akar továbbtanulni. (Coleman, 1998). (Kortárscsoporttal való kapcsolat): Azok a középiskolás tanulók, akik számíthatnak barátaikra tanulmányi ügyekben, nagyobb arányban szándékoznak továbbtanulni mesterképzésben, mint azok, akiknek nem rendelkeznek ilyen barátokkal. (Coleman, 1998). Kulturális tőke dimenzió: (Szülők iskolázottsága): A szülők magas iskolai végzettsége pozitívan befolyásolja gyermekük mesterképzésen való továbbtanulási tervét (Bourdieu, 1999). Gazdasági tőke: (Anyagi helyzet): A szülők gazdasági aktivitása erős hatást gyakorol a gyerek pályaaspirációjára. Azok a középiskolás tanulók terveznek nagyobb arányban továbbtanulást mesterképzésen, akiknek a szülei ehhez megfelelő anyagi háttérrel rendelkeznek (Bourdieu,1999).

Közbenső változók: (Tanulmányi eredmény): Azok a tanulók tervezik nagyobb részben a mesterképzésben való részvételt, akinek jobbak a tanulmányi eredményei a középiskolában (Lannert, 1998). (Extrakurrikurális tevékenységek): Az extrakurrikuláris aktivitások pozitív hatást gyakorolnak a pályaaspirációkra. Az iskolai kötelező tanórákon kívüli, kiegészítő tevékenységekben résztvevő diákoknak nagyobb arányban vannak továbbtanulási elképzelései (Pusztai, 2009). Településtípus: A lakóhely befolyásolhatja a továbbtanulási szándékot, feltehetőleg a kisebb településeken élő fiatalok kevesebb arányban akarnak továbbtanulni mesterképzésen, mint a városban élők (Lannert, 2004). Intézményi hatások: (Az oktatás színvonala): Azok a tanulók, akik mesterképzésben szeretnének továbbtanulni, jobban meg vannak elégedve a középfokú oktatás színvonalával. (Az iskola felszereltsége): Azt feltételezem, hogy az intézmény jobb felszereltsége pozitívan hat a felsőoktatásban való továbbhaladásra (Alexander és McDill, 1976), tehát azok a tanulók, akik mesterképzést terveznek, jobbnak ítélik meg az iskola felszereltségét.

Továbbtanulás tervezése Lehetséges továbbtanulási irányok: III.3. A vizsgálat eredményei Továbbtanulás tervezése 1. sz ábra Lehetséges továbbtanulási irányok: 2. sz. ábra

A mesterképzésben való továbbtanulásra ható tényezők vizsgálata: A családszerkezet és a mesterképzésben való továbbtanulás szándéka 3. sz. ábra Chi – négyzet: szign.:0,454 A testvérek száma és a mesterképzés tervezése 4. sz. ábra Chi – négyzet: szign.: 0,766

A kortárscsoport és a mesterképzésen való továbbtanulási elképzelés 5. sz. ábra Chi – négyzet: szign.: 0,706 Az édesanya iskolai végzettsége és a mesterképzésben való továbbtanulás aspirációja 6. sz. ábra Chi – négyzet szign.: 0,272

Az anyagi helyzet és továbbtanulási döntés kapcsolata Az édesapa iskolai végzettsége és a mesterképzésben való továbbtanulás aspirációja 7. sz. ábra Chi – négyzet: szign.: 0,579 Az anyagi helyzet és továbbtanulási döntés kapcsolata 8. sz. ábra Chi – négyzet : szign:0,043

A település típus és mesterképzésen való továbbtanulás elképzelése 9. sz. ábra Chi –négyzet: szign.: 0,241 A tanulmányi eredmény és mesterképzésben való továbbtanulás mellett döntés 10. sz. ábra Chi-négyzet: szign: 0,192

Extarkurrikuláris tevékenységek és a mesterképzésben való részvétel szándéka 11. sz. ábra Chi –négyzet: szign.: 0,382 Az oktatás színvonalának megítélése (1-5) és a mesterképzés tervezése közti kapcsolat 12. sz. ábra ANOVA szign.: 0,026

EGYÉB SZIGNIFIKÁNS EREDMÉNYEK Az intézmény felszereltségének megítélése és a mesterképzésben való továbbtanulás aspirációja 13. sz ábra ANOVA: szign.: 0,853 EGYÉB SZIGNIFIKÁNS EREDMÉNYEK A középiskola típusa és a mesterképzés tervezése (Chi – négyzet szign.: 0,000) A válaszadók neme és tanulmányi átlaga (Chi – négyzet szign.: 0,013) A tanulmányi átlag és a középiskola típusa (Chi – négyzet szign.: 0,033) A családszerkezet és az anyagi helyzet összefüggése (Chi – négyzet szign:0,028) Az édesanya iskolai végzettsége és a középiskola típusa (Chi – négyzet szign.: 0,000) Anyagi helyzet és az iskola felszereltségének megítélése (1-5-ig terjedő skálán) (Chi – négyzet szign:0,000)

ÖSSZEFOGLALÁS A továbbtanulás a középiskolások életének egyik legfontosabb döntése. A diploma megszerzése lehetővé teszi a munkanélküliség elkerülését. A kutatás során a szakirodalmaknak olykor ellentmondó eredmények születtek. Kevés szignifikáns hatás a kis minta miatt. A megkérdezett tanulóknak 95,5 % - a tervez felsőoktatásban való továbbtanulást, ebből 62,2 %-uk a mesterképzés mellett dönt. Napjaink középiskolás tanulói tudatában vannak az iskolázottság értékével.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!