„A magyar női lélek hősi lélek” A hagyományos női szerepek átpolitizálódása a Horthy-korszakban Árvai Tünde PTE-BTK

A folytatott empirikus kutatás Célja pécsi nők politikai mozgásterének kitapintása konzervatív nőmozgalom ideáljának megrajzolása hagyományos női szerepek közszférába való manifesztálásának megvilágítása pécsi példákon keresztül Relevanciája két világháború közötti konzervatív nőmozgalom hanyagoltsága helytörténeti irodalom hiátusai „nagyasszony-kultusz” kritikája (Pető Andrea) női politizálás tágabb értelmezése (Szapor Judit) Zrínyi Ilona Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége (2009. augusztus 12.) Forrásbázisa BML egyesületi alapszabály-gyűjtemény Dunántúl (keresztény szellemiségű pécsi napilap) Magyar Asszony, Magyar Orvosnők Tanácsai, Magyar Úriasszony Otthona Módszere genealógiai diskurzuselemzés tartalomelemzés

Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége Alapító közgyűlés: 1919. január 11. Taglétszám: 490.000(1937) Célok: nőszervezetek egységbe foglalása keresztény világnézet és nemzeti hagyományok ápolása nők jogainak védelme külkapcsolatok kiépítése magyar nép művelését, gazdasági és erkölcsi fejlesztését irányzó tényezők támogatása Eszközök: előadások, gyűlések, ünnepélyek, kiállítások és gyűjtések rendezése különböző irányú kulturális, gazdasági stb. művek, nyomtatványok kiadása ügyosztályok létesítése, bizottságok kiküldése keresztény nemzeti szervezetekkel összeköttetések létesítése Tormay Cecile írónő, alapító elnöknő

Zichy Lujza üdvözli Horthy Miklós kormányzót a pécsi Széchenyi-téren A MANSZ Pécsett 1921. szeptember 4. Zichy Lujza amerikai adományok szétosztásának koordinálása 1934 zavarok Gosztonyi Gyuláné 1940 újraalakulások 1940. április 1. tanügyi csoport (1944: 510 fő) Gyuris Gizella nemzetvédelmi előadások, cserenyaraltatás, városi szociális és gyermekvédelmi munka, falu nevelésügye 1940. április 7. postás csoport (1940: 300 fő) Lengyel Sándorné önsegélyezés, kézimunka délutánok 1940. május 19. vasutas csoport (1942: 250 fő) Czingler Béláné önsegélyezés Zichy Lujza üdvözli Horthy Miklós kormányzót a pécsi Széchenyi-téren 1921. október 5.

A női politizálás eltérő értelmezései I A női politizálás eltérő értelmezései I. A szűkebb dimenzió (politizáló nők és tevékenységük) állampolgári és politikai jogok története és szabályozása a nők oktatáshoz való joga és tényleges részvétele a különböző szinteken a pártokban, a parlamentben, a kormányban és a közigazgatásban való részvétel száma és aránya két világháború közötti magyar parlamentben: 5 képviselőnő helyi közigazgatásban: nincs képviselő, 300-ből 4 nő a közéleti személyiségek közösségében (1931)

Átültetés a közszférába, ahol már politikai szereplésnek minősül A női politizálás eltérő értelmezései II. A tágabb dimenzió (az otthoni szerepek kiterjesztése) Átültetés a közszférába, ahol már politikai szereplésnek minősül Társadalmi munka-megosztás Kulturális élet Szabadidős tevékenység Gyerek- nevelés

„Kenyérkereső bajtárs” avagy a ház „úrnője” Diszkurzív szint Valós gyakorlat „Mihelyt a nő nem a házaséletben, nem a család gazdasági munkájában serénykedik, megszűnik igazi nőnek lenni.” /Dr. Lechner Károly/ 1941: a nők 38, 9%-a dolgozott, ezen belül a munkavállaló házas asszonyok aránya folyamatosan növekedett A pécsi MANSZ nemzetvédelmi munkája Magukért Karácsonyi karitász Városért Cukorjegyek osztása, napközik üzemeltetése Országért Olcsó ruha ellátási akció, Magyar Asszonyok Nemzeti Varrodája, téli segélyakció

A „magyar anya” kultusza Mária-kultusz – normatív anyaság kultusz „a nő legtermészetesebbés legáltalánosabb hivatása, hogy háziasszony és anya legyen.” /Martinovich Sándor/ A nők: „a gyermekek/emberek biológiai „hordozói” ennélfogva ezen határokon belül „a közösség hordozói””/Nira Yuval-Davis/ A népesség hatalom diskurzusa → állami motiváció: Magyar Anyák Nemzeti Ünnepe 1928-tól sokgyermekes anyák kitüntetése: érem+pénzjutalom 1941-ig 55 pécsi család nyert jutalmat 1941 Pécs kimarad (199 sokgyermekes család) 1943 33 anya kitüntetése Binder Mihályné (1930. 2. helyezett ) „De mit csináljak, kérem…amikor egymás után jöttek.” „Szeretem őket, de szeretném őket legyőzni, a Fried nénit. Én még 40 éves vagyok! Ha Isten akarja, 22 lesz.”

Konklúzió revizionista, hazafias egyesület sajátosság: társadalmi szegmens láthatatlan szerződés 1920 középosztálybeli, keresztény, magyar nők nyilvánosság előtt kibontakoztatott női szerepek látszólagos korlátozottság nagy hatás mind gyakorlati, mind diszkurzív szinten

Köszönöm szépen a figyelmet!