Korunk rezsimjeinek átalakulása, a politikai átmenet jellemzői Előadásvázlat

Az előadás vázlata Tranzitológia – Változáselmélet A változások okai A változás 5 mozzanata A változások okai A változások esetei Reform Puccs Forradalom Átmenet Az átmenetek összehasonlítása Az átmenet formáinak összehasonlítása Az Dél- Kelet Európai Átmenet A kelet közép európai átmenetek eredményei

Bevezetés A Változás 5 mozzanata Válság/ Kihívás Összeomlás Átmenet Előzmények: A rezsimek statikus vizsgálata (Lijphardt) Most rezsimeket mozgásában vizsgáljuk - Tranzitológia Totalitárius Autoriter Demokratikus Totalitárius ►►Autoriter ►►Demokratikus (Mill, Tocqueville) Minden mai rendszer egy korábbi változás eredménye – vagyis a változás állandó A Változás 5 mozzanata Válság/ Kihívás Összeomlás Átmenet Megújulás Konszolidáció

A változás okairól Milyen tényezők idézik elő a belső változásokat? Mitől stabil, és mitől omlik össze egy rendszer? A gazdasági és politikai hatalom súlypontjainak eltolódása Pl.: a gazdaságilag egyre jelentősebb polgárság igényt tart a döntéshozatalba való beleszólásba ►► Polgári forradalmak A lakosság összetételének és mobilitásának megváltozása Háború és más külső beavatkozások Pl.: Argentína 1982 A vesztes Falklandi háború után meginog a kormányba vetett bizalom Pl.: USA bábkormányt hoz létre Granadában ►► a baloldali pártokat visszaszorítják

A kormányzat rossz hatékonysága: Pl.: 1933 A gazdasági világválságot kezelni képtelen Németországban hatalomra kerülnek a nácik Egyének, csoportok, és a politikai elitek hatalmi törekvései, vagy azok kudarcai A történeti személyek szerepe, illetve különbségeik Pl.: Trockij ↔ Sztálin A politikai-hatalmi törekvéseket meghatározó ideológiák Pl.: Megjelenik a marxista ideológia a 19. század végén ►► Erőre kapnak a munkásmozgalmak Pl.: Nacionalizmus megjelenése a 19. elején-közepén ►► Létrejön az egységes Itália és Németország Nemzetközi erőviszonyok változásának hatása Pl.: Kétpólusú világ felbomlása, Szovjetunió összeomlása

A politikai változások Hogyan jöhetnek létre demokratikus politikai rendszerek?

1. A Reform és annak típusai A reform olyan változás, mely fokozatosan és a törvényes politikai rend alkotmányos folytonossága, töretlen legitimitása mellett zajlik le, akár felülről, akár alulról kezdeményezzék is a változásokat A Reformok Típusai A politikai változás, mint felülről bevezetett reform: Forradalompótlék – Az uralkodó osztály vezeti be, a hatékonyabb kormányzás érdekében Pl.: Felvilágosult abszolutizmus, vagy Bismarck szociális reformjai, Ha sikertelen, elő is mozdíthatják a forradalmakat

Politikai változás, mint a protestálóknak tett engedmény A társadalmi egyenlőség irányába tett lépések: női választójog Jogkiterjesztés: Sztrájkjog megadása Egyes új népcsoportok mozgósítása politikai célokra Korábban politikailag passzív csoportok mozgósítása, támogatói körbe való bevonása a politikai erőviszonyok megváltoztatása érdekében Pl.: Bill Clinton „szivárványkoalíciója” A politikai fejlődés és politikai modernizáció modelljei Az elmaradott országokban az utoléréshez, felzárkózáshoz szükséges reformintézkedések Pl.: Afrikában új intézmények létrehozatala

2. A Puccs Coup d'état ~ államcsíny A hatalom megragadására irányuló tevékenység, többnyire erőszakosan, katonai erőt alkalmazva Az irányító hatalmat egy szűk réteg ragadja magához törvénytelenül, a többség akaratának mellőzésével. A hadsereg mindig jelentős szerepet játszik.

3. A Forradalom A politikatudományban: mélyreható társadalmi-gazdasági és a hatalmi viszonyokat egyaránt átrendező átalakulás, jelentős tömegek részvételével és gyakran erőszakos eszközökkel megy végbe. Egyik értelme a társadalmi viszonyok átrendeződése, ha csak a hatalom pozícióiban történik változás, az csak puccs, államcsíny

A Forradalom jellemzői Gyökeresen átformálja a politikai rendszert Új intézményeket teremt A régi hatalom képviselőivel való éles konfrontációban új képviseleti és legitimációs alapokra helyezi a hatalmat A történelemben kevés az igazi sikeres forradalom Pl.: 1789, 1830, 1848

4. A demokratikus átmenet tekintélyuralmi rezsimek demokratikus átalakulása Elsőként a 70’es - 80’as években a latin-amerikai és dél európai diktatúrák gyors átalakulása 1989-90 közép és kelet európai szocialista rendszerek összeomlása

Különbségek a Közép –Kelet Európai és a Dél Európai átmenetek között   Közép Kelet Európai Átmenetek Dél Európai Átmenetek Előzmény A Szovjet Birodalom Része Szuverén államok A Válság jellege Teljes: Politikai, Gazdasági, Társadalmi Politikai Legitimáció Állampárt (gyenge) Egyszemélyi vezető Ideológia Marxizmus Tulajdonviszonyok Állami tulajdon a domináns Magántulajdon a domináns Érdekképviseleti szervek Nincsenek, integrálva a állampárt szerveibe Léteznek Szuverenitás Korlátozott, A Birodalom Részei Teljes területi szuverenitás Társ átalakulás szereplői Elhanyagolható középosztály A nemzeti polgárság demokrácia alapja Egyház szerepe Nem jellemző (kiv. L.o.) Aktívan közreműködik Civil társadalom Nincs Létezik

A Politikai Átmenet folyamata 2 végpont: tekintélyuralomból ►► pluralista demokráciába Menete: A válságban lévő diktatúra lazít a régi szigoron, a növekvő támogatás reményében több politikai engedményt tesz dialógust kezdeményez az ellenzékkel, széleskörű demokratizálódási folyamat kezdődik kényes hatalmi egyensúly alakul ki, a siker azon múlik, sikerül e mind az hatalmi oldalon a konzervatívokat, háttérbe szorítania a reformereknek A demokratikus választáson új kormányzat - stabilitáshoz két választás

A szereplői Az eddigiekből következik, az elitek kitüntetett szerepe a változásokban Az elitek részvétele szempontjából az átmenet 3 fajtáját különböztetjük meg: Transformation: A régi elit kezdeményezi a változást, és végig döntő szerepet játszik abban. Pl.: Magyarország Transplacement: A régi és az új elit összjáték szabja meg az átalakulás forgatókönyvét Pl.: Lengyelország, Replacement: A régi elit képtelen a változásra, így a változások elsöprik, egy új elit veszi át a helyét Pl.: NDK, Románia

A politikai változások

A politikai változások összehasonlítása   Reform Puccs Forradalom Átmenet Indulása: Felülről Alulról Felülről+Alulról Lefolyása: Békés Békés vagy erőszakos Erőszakos Szemben álló aktorai Konzervatívok vs. Reformerek Rivális hatalmi Csoportok Régi elit vs. Társadalmi ellenzék Vezetés: Konzervatívok vs. Reformerek vs. Ellenzék: Mérsékeltek vs. Radikálisok Társada-lomhoz való viszonya: Demobilizáció Mobilizáció Demobilizáció és Mobilizáció Eredménye: A rendszer általában nem változik meg Rendszerváltozás

Az Átmenet eredményei A kelet-európai átmenetek jellemzője, hogy nem korlátozódik a politikai berendezkedés megváltoztatására, hanem annál mélyebb – a társadalmi és gazdasági rendszer is átalakult A demokratizálódás csak egy eleme, és kiinduló feltétele a változásoknak, melyek végül a kapitalista piacgazdasághoz vezetnek – a két folyamat egyidejűsége azonban számos (szociális) problémát, feszültséget vetett fel A térségben minden rendszerváltó kormányt leszavaztak a következő választásokon Forradalmi jelentőségű változások, de nem forradalmi formában, legtöbbször sem széles tömegmozgalom, sem erőszak nem kíséri ►► ”Refolution”

Az átmenetek tanulságai Szoros kapcsolat mutatható ki a régi rendszer természete és a politikai változás típusa között. Minél inkább korlátozta a korábbi rezsim az emberi szabadságjogokat, vagy az életkörülmények romlása már elviselhetetlen, annál drasztikusabb volt a szakítás. Pl.:Románia Az u.n. „puha diktatúrák” hamarabb és békésebben változtak Pl.: Kádár-rendszer, Lengyelország