A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és Debreceni Nephrologiai Napok, 2011. június 1-4. III. A hypertonia betegség krónikus veseelégteleneségben 2011. június 4., Debrecen A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és vesepótló kezeléskor Prof. Dr. Kiss István Geriátriai Tanszéki Csoport Semmelweis Egyetem, ÁOK, II.sz. Belgyógyászati Klinika Dél-budai Nephrologiai Központ Főv. Önk. Szent Imre Kórház, Belgyógyászati Szakmák Mátrix Intézete, Nephrologia-Hypertonia Profil és B.Braun Avitum Hungary Zrt. Nephrologiai Hálózat, 1.sz. Dialízisközpont

ALAPGONDOLATOK A vesepótló kezelésre kerülő végállapotú veseelégtelen betegek 90%-a már hypertoniás, annak minden következményével. A szisztolés vérnyomás emelkedése és a szimpatikus idegrendszeri aktivitás emelkedése növeli a dializált betegek halálozását. Dializált betegekben az alacsony vérnyomás növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. A dializált vesebetegek magasvérnyomás betegségét kezelni kell, vagy elégséges a szárazsúly elérése ? !. Fontos a célvérnyomás és a terápia individuális meghatározása.

A hypertonia oka végállapotú veseelégtelenségben

A dializált betegek vérnyomásának megoszlási gyakorisága

Dializált betegek kardiovaszkuláris kockázati tényezői Deák Gy. Kommentár, Orvostovábbképző Szemle 2008; május

A dialíziskezelés utáni szisztolés vérnyomás hatása a halálozásra

A szívelégtelenség hatása a dializált betegek halálozására

Dializált betegek hypertoniájának kezelési elvei A száraz testsúly megállapítása A Hypertoniás Súlyossági Index meghatározása Nem farmakológiai vérnyomáscsökkentő terápia Súlykontroll Gyógyszeres terápia megkezdése A célvérnyomás elérésekor a kezelés folytatása, ellenkező esetben ABPM vizsgálat, dialízisidő növelés, többletfolyadék eltávolítás, Na tartalom változtatás, gyógyszeres terápia módosítása Másodlagos hypertonia kórok újravizsgálata Áttérés PD kezelésre Bilateralis nephrectomia

A dializált betegek hypertoniájának kezelési elvei 0,9 kg többletsúly csökkenés 6,9/3,1 Hgmm csökkenés

Célvérnyomásérték dializált betegekben Rutinszerű dialíziskezeléskor mért értékek preDs-150, postDs-140 Hgmm Standardizált dialíziskezeléskori értékek preDs-145, postDs-130 Hgmm ABPM vizsgálat 115-125 Hgmm Otthoni vérnyomásmérés KDOQI 140/90 Hgmm alatt preD 130/80 Hgmm alatt postD < 145/75-85 Hgmm

Az intradialitikus hypotonia lehetséges patofiziológiai okai

Az antihypertenzív gyógyszerek és kombinációjuk választhatósága dializált betegekben Kacsdiuretikum ACE-gátló, ARB Kalciumantagonista Béta blokkoló (nebivolol, carvedilol) Centrális hatású Perif. vazodilatátor (minoxidil)

Az antihypertenzív gyógyszerek és kombinációjuk választhatósága dializált betegekben

Antihypertenzív gyógyszerek alkalmazhatósága dializált hypertoniás betegekben – kell-e pótolni a dialíziskezelés után a gyógyszert ? NEM Alfa-gátló ACE-gátló IGEN ARB NEM CA NEM

Hypertonia betegség dializált betegekben

Hypertonia betegség dializált betegekben

Hypertonia betegség dializált betegekben

A vérnyomáscsökkentés kockázata dializált hypertoniás betegekben

A vérnyomáscsökkentés kockázata dializált hypertoniás betegekben

Túlélési paradoxon dializált betegeknél

ALAPGONDOLATOK A vesepótló kezelésre kerülő végállapotú veseelégtelen betegek 90%-a már hypertoniás, annak minden következményével. A szisztolés vérnyomás emelkedése és a szimpatikus idegrendszeri aktivitás emelkedése növeli a dializált betegek halálozását. Dializált betegekben az alacsony vérnyomás növeli a kardiovaszkuláris kockázatot. A dializált vesebetegek magasvérnyomás betegségét kezelni kell, vagy elégséges a szárazsúly elérése ? !. Fontos a célvérnyomás és a terápia individuális meghatározása.

KÖSZÖNÖM A MEGTISZTELŐ FIGYELMET !