A gazdasági reformtól a tervgazdaság összeomlásáig

A gazdasági reform (1968-72) 1960-as évek: vg. átalakult; a magyar növekedés lelassul; a szovjet nyersanyag sokba kerül – változtatási kényszer 1968. jan. 1.: az új gazdasági mechanizmus bevezetése - a beruházási politikát liberalizálták - új árrendszert hoztak létre - új bér- és jövedelempolitika - a tanácsi gazdálkodás területeit bővítették - szabadabb mezőgazdasági termelési lehetőségek Köv: gyors gazdasági növekedés (5-6 %); jelentős életszínvonal-emelkedés, piaci elemek

A reformfolyamat megtorpanása A reform sok korábbi érdekcsoportot sértett Alapvetően az egyéni szempontokra helyezte a hangsúlyt – szemben a szocialista közösségi érdekkel SZU: a brezsnyevi politika jobbra tolódott 1972: Kádár 60 éves: továbbra is megbízzák Keményvonalasok előtérbe kerülése 1972: a reform megtorpant

Visszarendeződés a reform utáni időszakban (1973-75) Vg.: olajválság - alkalmazkodóképesség Külső változások (SZU) – a reform megtorpant Vádak: eltérés a szoc. országok modelljétől, kispolgári tőkés elhajlások A nagyvállalatokat a párt ellenőrizte A kisipar ellen fellépnek Következmény: rugalmatlan vállalati viselkedés, merev gazdaságszerkezet és irányítási modell

A visszarendeződés (2) Személycserék a gazdaságirányítás vezető helyein (Fock, Tímár, Fehér, Nyers helyett Lázár, Biszku, Németh K.,Havasi) Propaganda-hadjárat a reform ellen (kispolgárok, földesurak, gebinesek) Az 50 legnagyobb vállalat kp-i ellenőrzés alá Az értelmiség elleni hajsza: a nyugati gondolkodás és tudományok visszaszorítása Erősítették a pártértelmiséget: kedvezményes főiskolai, egyetemi felvételi, besúgók stb.

Az 1970-es évek elejének vezetése (Németh, Gáspár, Fock, Biszku, Kádár, Aczél, Lázár)

Gazdasági következmények A gazdasági elit részben kicserélődött – színvonalromlás Gazdasági értelmiség háttérbe szorult A háztáji termelés romlott (ellenőrzés, adó), főleg a sertéságazat esett vissza Adminisztratív elhatárolódás a Nyugattól (olajválság következményei) A növekedés üteme maradt, de a mögöttes tartalom változott

A magyar gazdaság az 1970-es évek végén Ellentmondásos fejlődés: A visszarendeződés ellenére gazdasági fejlődés ment végbe (nagyüzemi mg-i növekedés; nyugati géppark; agrárkísérletek, modern fajták) A gazdaságirányítás megmerevedett – tervezés, magánkezdeményezés nem kell Jelentős életszínvonal-emelkedés ment végbe (gépkocsi, tartós fogyasztási cikkek, utazás, üdülés, tanulási lehetőségek, közművelődés) Építőipar gyors fejlődése (panelvárosok, OTP-hitelek)

A Kahyb-sertés, másfélszer akkora volt, mint a hagyományos állományok A nagyüzemi módszerrel termelt, napfényt sosem látott bábolnai broiler csirke, a kor egyik slágerterméke

A magyar gazdaság az 1970-es évek végén 5. Olajválság hatásai 1978-tól, infláció felgyorsult 6. Lakossági megtakarítások elolvadnak 7. A társadalom próbálta őrizni életszínvonalát – szembekerült az államhatalommal (értelmiség) 8. Az állami adósság gyors növekedése 9. Külker. hiány, az export egyre kevesebbet ért, az import többe került – törlesztési nehézségek 10. Állami nagyberuházások megmaradtak, sőt erősödtek, szénbányák, nehézipar

Az adósságállomány növekedése (milliárd dollárban) 1973 1978 bruttó adósság 2,1 9,5 nettó adósság 0,8 6,0

Szocialista nagyberuházás: Paks A nyugati folyamatok hatása: az energiatermelés módosítása Ellentét: NyE-val: ott leépülőben az atomerőmű-program – megújuló energiaforrások Szoc. országok: gyors növekedés Szovjet technológia, elhúzódó beruházások Paks: 1967-70, utána szünet, majd 1973 után újraépítik, 1982: első blokk, 1987-re kész. Köv: többször áttervezték, biztonságosabb lett. Mo. energiarendszerében 40-50 %-ot tett ki.

A pályamódosítás szükségessége 1970/80 ford: a nk-i körülmények rosszak voltak: - újabb olajár-robbanás fenyegetett - CoCom-lista, 1979: afganisztáni háború - 1979-82: Lengyelország: szovjet beavatkozás 1979: MSZMP KB határozatok a pályamódosításról: Új prioritás: cél a külső egyensúly megteremtése – ennek alárendeltje a belső egyensúly és felhasználás Köv: a belső felhasználást korlátozása, a beruházási ráta csökkentése Eladósodás: 1982: IMF és Világbank

Gazd-i kényszerintézkedések, vissza a reformelemekhez Lazítottak az irányításon – piaci elemek A korábban összevont nagyüzemeket (tröszt) decentralizálták, 400 új vállalat, GELKA (Pécsett a bőrgyár, kesztyűgyár, Zsolnay stb.), stb. Belker: nőtt a magánszektor, javuló felhozatal Nyugati vállalatokat engednek be, új termékek (Marcali: Levis; Sárvár, Pécs: Pepsi Cola stb.) Új szabályozórendszer a nyereségre Irányításba bevonták a dolgozókat is (tanácsok) Új technokrata réteg létrejötte – a pártelit mellett

Gazd-i kényszerintézkedések, vissza a reformelemekhez 1981: gazdasági munkaközösségek (gmk) létrehozása: magántevékenység az állami ipar mellett (fél év alatt 11 ezer gmk) Nőtt a magánszféra részesedése a GDP- ből: 1980: 10, 1989: 20 %-a A szabadpiaci áron értékesített termékek köre növekedett: 1979: 37 %; 1980: 50 % 1980-as évek első felében: 40 %-kal nőtt a magánkereskedők száma Magánipar növekedése: egyes ágazatokban döntő (építőipar, mg, stb.)

A termelés bruttó értékének évi átlagos növ-e az 1980-as években Állami ipar 1,8% Szövetkezeti ipar 3,2% Magánkisipar, lakossági kiegészítő tevékenység 19,1%

A külső feltételek átalakulása; lehetőség hazai váltzásokra Szovjetunió szerepének leértékelődése: - 1982: Brezsnyev után új főtitkárok (Andropov, Csernyenko, 1985: Gorbacsov) - Csillagháborús tervek, háborúk folytatása, lengyelországi beavatkozás, lejáratódás - Gazdasági káosz, élelmezési válság, nincs pénz a hadsereg fenntartására - Pol-i nyitás - esély a szatellit-országok számára nagyobb gazd. mozgástér

Magyarországi következmények Szovjet változások köv-e: 1987, új miniszterelnök: Grósz Károly Változott a pártelit jelentős része, Kádár maradt Szovjet mintára politikai nyitás Új beruházási politika: a „gyorsítás+ (a belső fogyasztás visszafogása, hitelfelvétel, növekedés-várás) Nagy beruházások fenntartása, erősítése (korábban: eocén-program; olefin-program; 1980-as évek 2. felében: mecseki liász-program; 1987 után: Bős-Nagymaros ügye stb.)

A „gyorsítás” eredménye 3,4%-os növekedés elérése, de eladósodás révén 1984: 11 milliárd dollár, 1987: 19,6 milliárd dollár az adósság A gazdaság szerkezete rendkívül merev volt Irányítási válság 1988: új adórendszer – az állam okozta terhek az állampolgárok nyakán Világpiaccal szembeni nehézipar-orientált fejlődés Nem nőnek az exportkapacitások, eladhatatlan termékkészletek A közszféra és az infrastruktúra óriási lemaradása

Társadalmi és gazdasági következmények A társ. célja: az életszínvonal őrzése ( 2. gazd., háztáji stb.); egészségügyi köv., halandóság Jelentős társ-i kereslet kialakulása (fekete gazd; „össznépi összekacsintás” technikája) Egyre szélesedett a szolgáltatások rendszere, szélesedett a termékkínálat Elindult a termelés szerkezetnek átal-a Nyugatorientált lett a külkereskedelem Passzív ellenállás, néhol üzemi mozgalmak, Pécs, 1988: bányászati munkamegtagadás

A termelés szerkezete (%) 1968 1978 1989 Ipar 48 50 47 Mg. 19 16 12 Szolg. 33 34 41