Mire van szükség ahhoz, hogy a következő 25 év- re biztosítva legyen az ország villamosenergia- ellátása? Tari Gábor CEBC: Energetika 2008. Beszéljünk.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szélkerék-erdők a világban és hazánkban
Advertisements

Energetikai gazdaságtan Energiatermelés (Termelési folyamat) gazdasági értékelése.
1 Előrejelzések a villamosenergia- igények és -források alakulásáról, a rendelkezésre álló technológiákról Dr. Tombor Antal elnök-vezérigazgató MAVIR Rt.
A megújuló energiák térhódítása Európában
Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
1 Az obnyinszki atomerőmű indításának 50. évfordulójára emlékező tudományos ülésszak június 25., Pécs Az atomenergetika gazdaságossága és versenyképessége.
Energia – történelem - társadalom
Környezetvédelem (Energia és levegőkörnyezet)
Energia és környezet © Gács Iván (BME) 1 Környezetvédelem (Energia és levegőkörnyezet) Az energiafelhasználás hatása a levegőkörnyezetre és.
Energia és (levegő)környezet
Megújuló energiaforrások Napenergia hasznosítása
© Gács Iván (BME)1/10 Energia – történelem - társadalom Energia - teljesítmény.
Energetikai folyamatok és berendezések
Dr. Barótfi István tanszékvezető, egyetemi tanár
A magyar biogáz ipar helyzete és lehetőségei
Horváth Szilvia Energetikai és távközlési szektorvezető
Energetikai gazdaságtan
Tájékoztatás szakirodalmi források és hazai mérések alapján
A „zöld” mérlegkör a hazai villamosenergia-ellátásban
A hazai erőműépítés helyzete és távlatai
Erőművek Szabályozása
Kiserőművek bevonása a rendszerszintű teljesítményszabályozásba
Energetikai gazdaságtan
© Gács Iván BME Erőművek Új erőmű belépése a rendszerbe 1.
ÚJ KIHÍVÁSOK, ALTERNATÍVÁK A FENNTARTHATÓSÁG ÚTJÁN „LEGYEN SZÍVÜGYÜNK A FÖLD!” Nukleáris energiatermelés a fenntarthatóság jegyében Bátor Gergő.
A magyarországi erőmű-építés az európai környezetben Budapest, május :20-12:40 20 perc alatt 20 színes ábra Dr. Stróbl Alajos (ETV-ERŐTERV)
A villamos kapacitás fejlesztése hazánkban
Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes április 18. Európai energiapolitika - magyar lehetőségek a villamosenergia-iparban Kihívások Lehetőségek.
Villamosenergia-termelés (és elosztás) Dr
A jövő és az energia Mi lesz velem negyven év múlva ? Mivel fogok közlekedni ? Fázni fogok otthon vagy melegem lesz ?
TÁVLATOK AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN
Energiahálózatok és együttműködő rendszerek
Megújuló energiaforrások Felkészítő tanár: Venyige Judit
A villamosenergia-ellátás forrásoldalának alakulása
1 A hazai energiapolitika teendői Kaderják Péter Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont.
Kovács Gábor mb. átviteli igazgató, MAVIR ZRt. Császár György
A MAVIR előtt álló jelenlegi kihívások
A villamosenergia-piac várható hazai és regionális (globális) tendenciái dr. Szörényi Gábor főosztályvezető Magyar Energia Hivatal Budapest, október.
1 „ Energiapolitikai kérdőjelek, lehetséges válaszok” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. MKT Vándorgyűlés, Eger Június.
1 A magyar energiapolitika „ Az energiahatékonysági indikátorok az EU-ban és Magyarországon” nemzetközi szeminárium Budapest, október 5. Hatvani.
Dr. Gerse Károly MVM Zrt. vezérigazgató-helyettes május 27. Energiapolitika egy villamos-ipari társaság szemszögéből Energiapolitika EU keretrendszer.
Az atomenergia szerepe hazánk és a világ energiaellátásában
MEH – MAKK konferencia és fórum Solid-DER projekt – május 8.
MVM Trade portfoliója 2009-ben
Civin Vilmos MVM Zrt. „Klímacsúcs” Budapest, február 27. Klímaváltozás és egy állami tulajdonú villamos társaság.
Villamos energetika I. Dr
1 A villamosenergia- ellátásunk helyzete Dr. Tombor Antal MAVIR ZRt. Budapest, október 9. Szt. Ignác Kollégium.
„Megújuló energia-megújuló vidék” Az agrárgazálkodás lehetőségei a zöld energia előállításában Kovács Kálmán államtitkár Tájékoztató Fórum, Nagykanizsa.
A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes.
Az az atomerőművek energiatermelése, biztonsága és környezeti hatásai
INTERNATIONAL ENERGY AGENCY
Energia és (levegő)környezet
1 „ Beszéljünk végre világosan az energetikáról” Dr. Hegedűs Miklós Ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Energetika Október 2.
MIT TEHETÜNK A GÁZFÜGGŐSÉG CSÖKKENTÉSE ÉRDEKÉBEN?
Vértesi Erőmű átállítása szénről biomassza tüzelésűre
MEGÚJULÓ ENERGIA A MAGYAR ENERGIAPOLITIKÁBAN előadó: Ámon Ada Energy Summit – Gerbeaud Ház Budapest, november 25.
A biomassza felhasználása II.. A biomassza felhasználása II. (tendenciák) EU tendenciák Hazai elképzelések –Lakossági elfogadottság –NCST –Energiafajták.
Város energetikai ellátásának elemzése
Energiatervezés Trendek és folyamatok. Energiafelhasználási trendek.
Energetikai gazdaságtan Villamosenergia-termelés energia és teljesítménymérlegei.
NAPELEMES RENDSZEREK RENDSZERÜZEME
Dr. Stróbl Alajos (ETV-ERŐTERV)
Látlelet a magyar erőműrendszerről
Energetikai gazdaságtan
A hazai erőműpark és a villamosenergia-ellátás helyzetéről
Energetikai gazdaságtan
Energetikai gazdaságtan
A mátrai ligniterőmű fejlesztése
A magyar energiastratégia dilemmái
Villamosenergia-ellátás a XXI. században
Előadás másolata:

Mire van szükség ahhoz, hogy a következő 25 év- re biztosítva legyen az ország villamosenergia- ellátása? Tari Gábor CEBC: Energetika Beszéljünk végre világosan az energetikáról. Budapest, október 2.

Tartalom Rövid helyzetkép A primerenergia-hordozók ellátásáról Az erőműépítés szükségességéről A várható erőmű-létesítésekről A rendszerirányítás biztonságáról A villamosenergia-átvitel biztonságáról A villamosenergia-felhasználásról A szabályok nyújtotta biztonságról

Az ellátás sorba kapcsolt biztonsága 1. A tüzelő- és üzemanyag-ellátás biztonsága 2. Az energiaátalakítás biztonsága 3. Az energiaátvitel biztonsága 4. Az energiaelosztás biztonsága 5. Az energiafelhasználás biztonsága primer energia hasznos energia A villamos ellátásban elegendő most 2025-ig kitekinteni.

Iparági primerenergia-hordozók  420,6 PJ  444,5 PJ 2006-ban2007-ben Nagynak látszik a földgáz részaránya az iparági energiamérlegben.

A nettó villamosenergia-mérleg  40,3 TWh  41,1 TWh 2006-ban2007-ben A bruttó villamosenergia- fogyasztásban az import szerepe csökkenő.

A tavalyi villamosenergia-ellátási szerkezet 2007-ban a bruttó fogyasztás 41,1 TWh (a nettó termelés és az importszaldó összege) A bruttó fogyasztás 2007-ben alig 2%-kal nőtt, de a hazai nettó termelés egy év alatt ~12%-kal lett nagyobb.

A várható igénynövekedés MW csúcsterhelés teljesítőképesség Az évi csúcsterhelés bruttó értékeihez igazodik a kapacitás. 2%/a

Miért kell erőművet építeni? … Mert nőhet a fogyasztói terhelés (évente mintegy 2%-kal). … Mert sok régi erőmű leállhat (a meglévőknek akár fele is). … Mert kevesebb import jöhet (a lekötések megszűnhetnek). 1.Terhelésnövekedésből (~120 MW/a) MW 2.Erőmű-leállításokból (9000  5000 MW) MW 3.Import-csökkenésből (1000  0 MW) MW Összes újonnan létesítendő erőmű 2025-ig MW a)A legnagyobb kockázatot a meglévő erőművek jelentik, de várhatóan a régiek csak akkor állnak le, ha a működésük gazdasági vagy egyéb okokból ésszerűtlen lesz. b)Kisebb a kockázata az igénynövekedésnek, de nem valószínű a felvett 2%-nál nagyobb növekedés. A kisebb már inkább. c)Kicsi a valószínűsége, hogy más országok részünkre nagyobb erőműveket építenek, így az import csökkenésére számítani kell.

A legnagyobb és a legkisebb heti terhelések hét MW MW/a 57 MW/a A fogyasztói terhelések tovább fognak növekedni.

A hazai erőművek életkora 2008-ban nagyerőművek átlaga 23,1 év 10,1% 16,2% 4,4% 1,6% 16,7% 19,2% 12,3% 10,7% 8,7% kiserőművek átlaga 9,6 év erőművek átlaga 21,3 év Sok régi hazai erőmű leállhat másfél évtized alatt.

A villamosenergia-importszaldó várható Ne nagyon számítsunk később jelentős importszaldóra!

Sok új forrásra van szükség 2025-ig A méretezésnél figyelembe vett energiahordozó: 9000 MW MW Még kérdéses az energiahordozó: megmaradók 5000 MW Kevés erőmű maradhat meg, így sokat kell építeni.

Milyen erőműveket építhetünk? Földgázra – összetett körfolyamatokkal, kapcsolt termelésekkel (CCGT, CHP, gázmotor) Szénre – hazai lignitre, barnaszénre és import feketeszénre (CFBC, USC, IGCC, CCS) Hasadóanyagra – a Paksi Atomerőmű bővítése és kapacitásnövelő üzemidő-meghosszabbítása Megújuló forrásra – szilárd biomassza, biogáz, szél, nap, víz, hulladék és geotermikus energia Olajra – csak tartalékként például a nyílt ciklusú gázturbinákhoz Tárolós megoldások – szivattyús vagy egyéb megoldásokkal Jelenleg földgázra és megújuló forrásokra épülnek erőművek.

Erőmű-létesítési programváltozatok Az erőműépítésre többféle lehetőség, program lehet.

Erőmű-létesítési példák S.ÉpíttetőHelyEgység, BT, MWErőmű, BT, MWMikorra? 1EMFESZNyírtass6 x – E.ONGönyű2 x – MOL - ČEZSzázhalombatta2 x – Dunamenti ErőműSzázhalombatta2 x – Kárpát Energia - MVMVásárosnamény – 2011 Összes földgáztüzelésű, CCGT egység13 db ig S.ÉpíttetőHelyEgység, típus, BT, MWErőmű, BT, MWMikorra? 1E.ONMohács2 x 600 – USC – feketeszén – RWE-MVMVisonta 440 – USC – hazai lignit – AESBorsod2 x 165 – fluid – barnaszén – 2015 Összes szénerőmű5 db ig S.ÉpíttetőHelyEgység, típus, BT, MWErőmű, BT, MWMikorra? 1MVM Paks 2 x 1600 MW – EP – Külföldi - MVM 2 x 1200 MW – VVER Atomerőmű Pakson2 db (alternatívában) max ig Fosszilis tüzelésűekből és atomerőművekből összesen max MW.

Erőművek megújuló forrásokra Technológia minimum 2025 maximum Szilárd biomassza230 MW600 MW 850 MW Biogáz 10 MW100 MW 300 MW Hulladék-hasznosítás 25 MW 50 MW 100 MW Szélerőművek112 MW550 MW 900 MW Vízerőművek 52 MW 80 MW 100 MW Naperőművek 1 MW 70 MW 150 MW Geotermikus erőművek 0 MW 50 MW 100 MW Összes megújulós erőmű430 MW1500 MW2500 MW Jelentős támogatással létesülnek, később lesznek gazdaságosak.

Tartalék kell a rendszer irányításához 0 0 P cs TIT IT RT BT beépített (névleges), rendelkezésre álló, igénybe vehető, tényleg igénybe vehető, fogyasztói csúcsterhelés, állandó hiányok változó hiányok karbantartások kiesések rendszerirányítási tartalék maradó teljesítmény fogyasztói terhelés kapacitáscsökkenés tartalék terhelés ? Rendszerirányítási tartalék: primer és szekunder szabályozási tartalék és perces tartalék (nem mindig kapunk megfelelő ajánlatokat).

A villamosenergia-átvitel biztonsága Ausztria Ukrajna Szlovákia Horvátország Románia Szerbia BP Toponár Hévíz Oroszlány Győr Detk Göd Paks Kisvárda Sajóivánka Tiszalök Dunaújváros Albertirsa Sándorfalva Békéscsaba Szeged Debrecen Szolnok Felsőzsolca Sajószöged Litér Martonvásár Dunamenti Albertfalva BP Zugló Ócsa 220 kV-on Szlovénia Pécs Szombathely Bicske Nagyvárad Arad Szabadka Ernestinovo Zerjavinec v Cirkovce Rimaszombat Munkács Zahidno- Ukrainskaja Léva Bős Neusiedl Bécs Alállomás Erőmű 750 kV-os vezeték 400 kV-os vezeték tervezett vezeték kétrendszerű 220 kV-os vezeték 220 kV-on üzemelő 400 kV-os vezeték Az átviteli hálózat fejlesztése megfelelő ütemben halad.

Villamos energia a végső felhasználásban Magyarország Forrás: IEA: World Energy Outlook, 2006 Még viszonylag nagyon kevés villanyt fogyasztunk.

Eddig gyorsult a törvénykezés Hosszabb távra kiszámítható szabályozás kell VET 2. VET 3. VET 4. VET VET a közcélú ellátás nagyobb aránya miatt VER a szinkronüzemi együttműködés miatt (VER) OVT a tevékenységek szétválasztása és a MEH miatt közben módosítottunk az EU és annak a változásai miatt

Mire van tehát szükség: Erőművi kapacitások építése 2025-ig mintegy 7000 MW jól szabályozhatóság megfelelő tüzelőanyag megoszlás környezetvédelmi megfelelés (CO2) Szükséges hálózatfejlesztések elvégzése belső és nemzetközi összeköttetések transzformátor kapacitás növelés Hatékony eszközökkel korrekt rendszerirányítás biztosítása Regionális együttműködés Hatékony energiafelhasználás, energiatakarékosság, fogyasztói oldal aktív szerepe

Köszönöm a megtisztelő figyelmüket!