Fontosabb jelölések tisztázása G 1 : a nedves anyag (szárítandó anyag) tömege [kg/h] G 2 : a szárított anyag (szárítóból kilépő) tömege [kg/h] G v : az.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Gázok.
Advertisements

VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Fe Fe C - 3 állapotábra - 2. Faller Antal, SOPRON.
A TAKARMÁNYOZÁSTAN ELŐADÁSOK TEMATIKÁJA a ménesgazda szak I
Szellőzés- és Klímatechnika
Philippe Rahm “a funkció a klímát követi”. A fiziológikus építészet Egyetem alatt Miroslav Sik előadásai: anyagok makroszkópikus helyett mikroszkópikus.
Áramlástani szivattyúk 1.
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Fe Fe C - 3 állapotábra - 1. Faller Antal, SOPRON.
h-x diagram Levegő vízgőz keveréke
A PARADICSOMSŰRÍTMÉNY HŐFIZIKAI TULAJDONSÁGAI
A takarmányok összetétele
Koordináta transzformációk
1. Energiagazdálkodási rendszermodell
Analitika 13. H osztály részére 2011/2012
Műszeres analitika vegyipari területre
Vízgőz, Gőzgép.
A Szűrés Fogalma Elméleti összefüggései Gyakorlati alkalmazásai
A talaj hőforgalmának modellezése
Összefoglalás 7. osztály
A nedves levegő és állapotváltozásai
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
Műszaki furnér gyártás
InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, Sopron szeptember 04. Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok.
AZ IPARI HŐCSERE ALKALMAZÁSAI, BEPÁRLÓK ÉS SZÁRÍTÓK
HŐCSERE (4.) KÖZVETLEN HŐCSERE.
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
A relatív molekulatömeg
SZÁRÍTÁS Szárításon azt a műveletet értjük, mely során valamilyen nedves szilárd anyag nedvességtartalmát csökkentjük, vagy eltávolítjuk elpárologtatás.
Iszapok sűrítése A (gravitációs) ülepítéssel nyert iszapok szárazanyag tartalma általában csekély ( co~ 5% ? ). Az iszapok további felhasználása, deponálása,
Kőműves anyagismeret Agyagtermékek.
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
Élelmiszeripari gépek I
Halmazállapot-változások
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
Reakciók hőeffektusa, hőszínezete, a reakcióhő
A talaj pórustere aggregátumokon belüli aggregátomok közötti hézagok hézagok összessége összeköttetésben vannak egymással mérete folytonosan változik.
EGYFOKOZATÚ KOMPRESSZOROS HÜTŐKÖRFOLYAMAT
KOMPRESSZOR HÜTŐTELJESÍTMÉNYE
A FÖLD LÉGKÖRÉNEK ÖSSZETÉTELE
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
A Weende-i takarmányanalitikai rendszer
Instacionárius hővezetés
TÁMOP „Tehetséghidak Program” kiemelt projekt keretében megvalósuló „Gazdagító programpárok II.” „A” (alap) Fizika és kémia a természetben.
Alapképletek Térfogat változás száraz anyag tartalom csökkenés esetén:
HŐTAN 1. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
Hő- és Áramlástan Gépei
Vegyipari és biomérnöki műveletek
h-x (i-x) diagram gyakorlatok
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Tüzeléstechnika A keletkezett füstgáz
Szemestermények szárítása
Klimatizálás feladatok
HŐTAN 6. KÉSZÍTETTE: SZOMBATI EDIT
TÁMOP /1-2F Drogismereti laboratóriumi gyakorlatok – II/14. évfolyam Illóolajok minőségét jellemző fizikai és kémiai mutatószámok és.
1/19 Hogyan tájékozódnak a robotok? Koczka Levente Eötvös Collegium.
Fizikai alapmennyiségek mérése
Égés Az anyagok kémiai átalakulása endoterm exoterm Az exoterm folyamatok között legjelentősebb – égés Égés termokémiai folyamat Az anyag oxigénnel való.
Fizika tanári konferencia Takács Judit Jurisich Miklós Gimnázium KŐSZEG Június.
Levegőellátás - a levegő tulajdonságai, a sűrített levegő előállítása,
Granulálás. A granulátumok megfelelő szilárdságú, porszemcsék szilárd, száraz aggregátumaiból álló, orális gyógyszerkészítmények. Megkülönböztetünk lenyelésre.
A hőmérséklet mérése.
HŐ- ÉS ÁRAMLÁSTECHNIKA I.
Számítási feladatok Teljesítmény.
A FÖLD LÉGKÖRÉNEK ÖSSZETÉTELE
Szenzibilis és látens hőáram számítása gradiens módszerrel
* * ppm (v/v) azaz ppmv átszámítása
Párolgási hőelvonás szemléltetése
Előadás másolata:

Fontosabb jelölések tisztázása G 1 : a nedves anyag (szárítandó anyag) tömege [kg/h] G 2 : a szárított anyag (szárítóból kilépő) tömege [kg/h] G v : az eltávolítandó víz tömege [kg/h] G sz : szárazanyag- tartalom [kg/h] w 1 : a nedves anyag nedvességtartalma [%] w 2 : a száraz anyag nedvességtartalma [%]

A szárítás során alkalmazott összefüggések Az elpárologtatandó víz mennyisége [kg/h] Levegőszükséglet [kg/h]: Hőmennyiség [kJ/h]: Fajlagos hőmennyiség [kJ/kg]: Szárazanyag-tartalom [kJ/kg]:

i (kJ/kg) (külső skála)  = 1 i0i0 x (kg/kg) X 0 =X 1 0 t (°C) (belső skála)  =0,6 t=20 °C Az előmelegítőbe belépő keverék relatív nedvességtartalma (méréssel megállapított) Az előmelegítőbe belépő keverék hőmérséklete. i (kJ/kg) Elméleti szárítás (kompenzálás nélküli feladat) t=90 °C A szárítóba belépő levegő hőmérséklete A két metszéspont adja a szárítás kiindulási pontját, amit 0-val fogunk jelölni. Leolvasással az értéke (X 0 =0,009 kg/kg) Leolvasással az értéke (X 0 =45 kJ/kg) i1i1 Leolvasással az értéke (i 1 =118 kJ/kg) 1  =0,7 A szárítóból kilépő levegő relatív nedvességtartalma (eddig az állapotig tart a szárítás) Ebben a pontban fejeződik be a szárítás (amit a 2-es pont lesz) 2 =i 2 X2X2 Leolvasással az értéke (X 2 =0,031 kg/kg) ΔX=X 2 -X 0 =0,022 kg/kg