Talajtani és agrokémiai ismeretek Tárgy felelős: Tolner László docens SZIE MKK Környezettudományi Intézet 2 óra előadás: szerdánként 11:45-13:15 Heti 1 óra gyakorlat - összevonva 3*5 óra csoportonként: Agrokémia szeminárium Talajtan gyakorlat Terepgyakorlat

Vizsga Vizsgakérdések: a jegyzet végén Tolner, L. 2005. Talajtan és agrokémia alapjai. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, VadVilág Megőrzési Intézet, Gödöllő. 86pp. Vizsgakérdések: a jegyzet végén Számítógépes teszt 30 pont (minimum 15 pont) Képletek, ábrák 30 pont (minimum 15 pont) Szóbeli vizsgakérdések 40 pont

Alpok és a Kárpátok felgyűrődése 20 millió éve tart A föld Sugár: 6000 km. Szilárd: 10-40 km A földfelszín 2/3 vízzel borított A kontinensek mozgása néhány cm/év. Afrikai kontinens kéreglemeze becsúszik az európai lemez alá. Alpok és a Kárpátok felgyűrődése 20 millió éve tart Feszültség a kőzetlemezekben – földrengés Tengeri üledékek a felszínen 1000 km vastag légkör Sugárzások megszűrése, Energia megőrzés, Oxigén, széndioxid, nitrogén szolg. Vízkörforgás

A tápanyagok geológiai és biológiai körforgása Na K Cl Ca H2O CaCO3 N2 P N A tápanyagok geológiai és biológiai körforgása

A talaj fogalma A Föld legkülső szilárd burka, amely a növények termőhelyéül szolgál. Alapvető tulajdonsága a termékenysége, vagyis az, hogy kellő időben és a szükséges mennyiségben képes ellátni a rajta élő növényzetet vízzel és tápanyagokkal.

A talaj pótolhatatlan mert: Transzformál energia, anyag Tárol nedvesség, tápanyag, hő Tompít tápanyag, pH, hö, víz Táplál megfelelő idö, mikroszervezetek, mállás Támaszt növény, állat, mikroszervezet, építmény

http://sdt. sulinet. hu/Player/Default. aspx http://sdt.sulinet.hu/Player/Default.aspx?g=0561743e-4312-4656-b90c-440df7d4ad37&cid=effd496f-8522-410f-9621-a01cd74499e3

Talajképző tényezők Az éghajlat éghajlati övek (sivatagi, félsivatag, száraz mezőség, nedves mezőség, lomboserdő, fenyőerdő, tundra) hőmérséklet, csapadék, szél Növényzet, élővilág takar, gyökérzet, szerkezet, keverés, mállás biológiai körforgás Földtani tényezők kéregmozgás, talajképző kőzet A domborzat magassági zónák, lejtő irány, erózió Talajvíz vízmozgás, sótartalom Az ember szerepe művelés, pusztítás A talajok kora abszolút, relatív

Éghajlati övek

Európa éghajlata

II.Kisalföld. mérsékelt hőmérséklet, kisebb napi és évi ingások. Kevésbé száraz mint az Alföld. I. Nagyalföld, Mezőföld. Sok napfény, kevés csapadék, nagy hőmérsékleti ingás, fagyveszély, szárazföldi hatás. I/a: leghidegebb tél, I/b: a legszárazabb, I/c: a legforróbb nyár, mediterrán hatás. III. Dunántúli dombvidék. Legtöbb csapadék. Kevesebb napfény. III/a Alpokalja, legtöbb csapadék, III/b mediterrán hatás, III/c közepes csapadékellátottság, hűvös nyár és enyhe tél. IV. Északi hegyvidék. Függőleges hőmérsékleti tagozódás, magas páratartalom. Változatos klíma.

Mállás Fizikai - rétegnyomás csökkenés, hőmérséklet változás, víz fagyás, só kristályosodás, gyökér nyomás, víz, jég (gleccser). Kémiai - oldás, hidrolízis (szilikátok), savas oldatok (szénsav), oxidáció (tőzeg). Biológiai - közettörmelék – zuzmó (gomba+alga), gyökér, talajlakó élőlények.

A mállás alapanyaga: A kőzet Ásvány – közet szilikátok – réteg (csillám) - váz (kvarc, földpát) Magmás - mélységi gránit kiömlési bazalt Balaton felvidék andezit Börzsöny, Mátra riolit Tokaj, Mátra Üledékes - vulkáni tufa törmelékes – durva > 2 mm kvarc homok 0,02 – 2 mm kvarc iszap, lösz 0,002 – 0,02 40-50% kvarc, 10-15% kalcit, 10-15% agyagásvány oldatból kivált - dolomit - agyagos márga - mészkő (tavi) szerves eredetű - szén, tőzeg, alginit, foszforit - diatóma pala, mészkő (tengeri) Átalakult v. metamorf - agyagpala, márvány