A takarmányok rosttartalma

A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban (KOH) való főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza a növény támasztószövetét képező szerves anyagok összessége ‘Élelmi’ rost (Trowell, 1976; Southgate, 1986)

Nyersrost Alkotórészei: 1. Cellulóz 2. Hemicellulózok 3. Növényi ragasztóanyagok,nyálkaanyagok, mézgák, pektin 4. Inkrusztáló anyagok: lignin, kutin, szurberin, pentozánok, kovasav

Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján 1./ Rostban gazdag takarmányok: szalmák 35-45 % szénák 22-35 % zöldtakarmányok 20-30 % 2./ Közepes rosttartalmú takarmányok: magvak 2-10 % 3./ Rostban szegény takarmányok: gyökér- és gumóstakarmányok kb. 1 % 4./ Nem tartalmaznak rostot: állati eredetű takarmányok

Szálastakarmányok rosttartalmának értékelése Rostfrakciók- NDF, ADF, ADL (Van Soest, 1963 és Van Soest, 1991)

Gabonamagvak rostalkotó anyagai: új kémiai módszerek 'Élelmi’ rost = ‘Összes’ rost (?) Összes élelmi rost - TDF (Theander és mtsai, 1995) : 1. NSP (nem keményítő poliszacharidok: cellulóz, -glükán, arabinoxilánok stb.) 2. lignin (Klason lignin) 3. az enzimatikus lebontásnak ellenálló keményítő Oldhatatlan élelmi rost - IDF Oldható élelmi rost - SDF

A rostalkotó anyagok: a sejtfal kémiai felépítése 1. Nem keményítő poliszacharidok: cellulóz (fibrilláris poliszacharid) hemicellulózok (mátrix szerkezetű poliszacharidok, ‘kötőanyag’): pentozánok: arabinoxilánok hexóz polimer: (1-3) (1-4)--D-glükán 2. Lignin: aromás alkoholok polimerje

A rostalkotó anyagok: a gabonamagvak felépítése A rostalkotó anyagok mennyisége függ: a héjrészek és az endospermium arányától. Búza: toklász nélküli szemtermés Árpa (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász Zab (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász +30%-arányban virágpelyva és orsótag Oscarsson, 1997

A rostalkotó anyagok: egyes abraktakarmányok rostösszetétele Búzakorpa Árpakorpa Kukorica Zabkorpa Szójadara Alkotók (hántolatlan) (hántolatlan) (hántolt) Napraforgó Búza Árpa Zab pogácsa Zab Összes 20 19 17 21 32 17 - 14 137 58 cukor Keményít ő 690 651 222 587 174 468 557 213 27 10 b -glükán 1 8 24 42 16 40 54 14 - - S-NCP 9 25 29 56 20 40 54 13 63 57 I-NCP 66 74 273 88 267 110 49 295 92 136 Cellulóz 22 20 72 43 192 82 14 196 62 123 Összes 97 119 374 186 478 232 116 505 217 315 NSP Klason 11 19 75 35 115 66 32 148 16 133 lignin ‘Élelmi’ rost 108 138 449 221 594 298 148 653 233 448

A nyersrost emésztésélettani hatásai 1. A nyersrost emészthetősége Saját tápláló hatás: bontása: bakteriális celluláz enzim monogasztrikusok: vak- és vastagbélben kérődzők: bendőben Szénhidrátok lebomlása: Cellulóz Hemicellulóz Pektin ecetsav Keményítő piroszőlősav propionsav Szacharóz vajsav Laktóz

A nyersrost emésztrésélettani hatásai 2. Saját tápláló hatás A nyersrost emészthetőségét befolyásolja: - a takarmány könnyen emészthető szénhidrát tartalma, - az emésztőrendszer baktérium flórája, - a takarmánynövények faja, fejlettségi foka, inkrusztáltsága

A nyersrost emésztésélettani hatásai 3 A nyersrost emésztésélettani hatásai 3. A nyersrost hatása a többi táplálóanyag emészthetőségére 2. Sejtfalhatás 3. ‘Addícionális rost’ hatása: ‘negatív fehérje- és zsírérték’ endogén veszteség ↑: negatív fehérjeérték 1 g többletrost 0,2-0,8 g többlet fehérjeürítést okoz rontja a nyersfehérje, nyerszsír, hamu látszólagos kihasználását (mikrobiális fehérjeszintézis, táplálóanyagok megkötése) 4. Viszkozitás 5. Egyéb hatások

A rostalkotó anyagok emésztésélettani hatása II.

A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 1. nyersrost csökkenti a tak. koncentráltságát = →ballasztartalom növekedése növeli a takarmány teriméjét és töltőhatását rontja a takarmány ízletességét növeli a jóllakottság érzését: csökkenti a gyomortartalom kiürülését csökkenti az állat étvágyát növeli a béltartalom kiürülési sebességét → = túl kevés, túl sok rost is rontja a takarmány értékesülését

A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 2. Strukturális hatás: fellazítja a béltartalmat Legalább 50 %-a struktúrával rendelkező rost legyen: sertés: 2-5 mm-es szmha: min. 75 %-a (szecskaméret) Nyersrost hiány: bélsárpangás (obstipáció)→ MMA szindróma (koca), nyelőcsői gyomorfekély Nyersrost többlet: emészthetőség és tak. értékesülés is romlik !!!

A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 3. Optimális rosttartalom a takarmányban: Malac: 2-3 % Hízósertés: 5-6 % Tenyészsertés: 7-8 % Baromfi: tyúkfélék: 2-3 %, viziszárnyas: 4-5 % A monogasztrikus állatok rostellátása Sertés: nem szereti a rostot rosszul emészti kevés a tak. nyersrost-tartalma (koncentrált takarmányt igényel) Baromfi: nem, vagy alig emészti a rostot bélperisztaltika fenntartásához NEM jelentős mint energiaforrás: csak néhány % optimális a tak.-ban megemésztése sok energiát igényel

A kérődző állatok rostellátása Rostos tak.: rágás, kérődzés,→ nyáltermelés: puffer-hatás 1./ A rost átalakítása a bendőben: fermentáció: E, P, V, tejsav Ecetsav-CoA-zsírsavszintézis (energia, tejzsír) Propionsav: tejcukor-képzés fehérjeszintézis a./ acidózis: kevés szálas, túl sok abrak pH csökken, heveny tejsavtoxikózis, parakeratózis b./ túl sok rost: E termelés túlzott c./ ketózis: ellés után tejtermelés=energiahiány depózsír mobilizáció 500-750 g/nap testtömeg csökkenés: bomlástermék: aceton, hidroxi butirát (ketonanyagok) megoldás: tömegcsökkenés mérséklése akár rost csökkenése árán is

A kérődző állatok rostellátása Saját tápláló hatás jelentős Tejelő állat bendőjében: optimális E:P=3:1 =18-22 % nyersrosttal biztosítható Min: 16%, max:27 % Húsmarha bendőjében: optimális E:P=2:1 =12-17 % nyersrosttal biztosítható Min.:10 %, max.:18-19% Strukturális rostigény: befolyásolja a tak. áthaladásának ütemét min. 75 %-a strukturális rost legyen!

A rostalkotó anyagok hatása a zsíranyagcserére I. A rostalkotó anyagok hatása az epesavak anyagcseréjére: a kiürülés mértékének növekedése A béltartalom kémhatásának csökkenése az aktív mikrobiális fermentáció (illózsírsavak képződése) révén. A kalcium rövid szénláncú zsírsavak által való megkötése, ezáltal az epesavak oldhatóságának csökkenése.

A rostalkotó anyagok hatása a zsíranyagcserére II. A rosthordozók csoportosítása a koleszterin-anyagcserére gyakorolt hatás alapján: 1. Jelentős koleszterincsökkentő hatás: oldható rostalkotókban gazdag rosthordozók (zabkorpa). 2. Közepes koleszterincsökkentő hatás: oldható és oldhatatlan alkotókat hasonló mennyiségben tartalmazó rosthordozók (árpa). 3. Csekély koleszterincsökkentő-, esetenként koleszterin-szint növelő hatás: elsősorban oldhatatlan alkotókat tartalmazó rosthordozók (búzakorpa).