Heterogén kémiai egyensúly

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
I. kationosztály elemzése
Advertisements

Pufferek Szerepe: pH stabilitás, kompenzálás, kiegyenlítés a külső hatásokkal szemben. Puffer rendszerek pH-ja jelentős mértékben „stabil”, kisebb mennyiségű.
Az ammónia 8. osztály.
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
6. Sav – bázis titrálások Analitika 13. C, 13. H osztály és 1219/6 modul tanfolyam részére 2010/ Sav – bázis titrálások.
Analitikai Kémia.
NH4OH Szalmiákszesz Ammónium-hidroxid
Helyettesítési reakció
Laboratóriumi kísérletek
A kémiai egyensúlyokhoz… ( )
Többkomponensű rendszerek Vizes oldatok
Sav-bázis egyensúlyok
Sav-bázis egyensúlyok
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
pH, savak, bázisok, indikátorok
Környezettechnológia kémiai módszerei TÉTELEK
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók időreakciók A reakciók lehetnek. egyirányú egyensúlyi reakciók.
A KÉMIAI EGYENSÚLY A REAKCIÓK MEGFORDÍTHATÓK. Tehát nem játszódnak le végig, egyensúly alakul ki a REAKTÁNSOK és a TERMÉKEK között. Egyensúlyban a termékekhez.
Kémiai reakciók katalízis
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Reakcióegyenletek Gyakorlás
Sósavoldat meghatározása. Szükséges Eszközök: fecskendő védőszemüveg gumikesztyű Anyagok: fenolftaleines NaOH- oldat (0,1 mol/dm 3 ) ismeretlen koncentrációjú.
Reakcióegyenletek Az egyenleteket Keglevich Kristóf gyűjtötte,
34. Ecetsav és fenol reakciója nátrium-hidroxid-oldattal
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
48. kísérlet Sók azonosítása vizes oldatuk kémhatása alapján
19. AgNO3-, Na2CO3- és NaOH- oldat azonosítása
TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI
Sav-bázis reakciók BrønstedLowry-féle sav-bázis elmélet
OLDÓDÁS.
A kénsav és sói 8. osztály.
Savak és bázisok.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A kémiai egyensúlyi rendszerek
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Munkafüzet feladatainak megoldása 29.old.- 31.old.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Vizes oldatok kémhatása
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Követelmények – értékelés módosítás
8. Csapadékos titrálások
Kémiai egyensúlyok A kémiai reakciók reakcióidő szempontjából lehetnek: pillanatreakciók pillanatreakciók időreakciók időreakciók A reakciók lehetnek.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
REAKCIÓEGYENLETEK. HIDROGÉN LAB. ELŐÁLLÍTÁSA ZN + 2 HCL = ZNCL 2 + H 2.
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
A kémiai egyensúlyi rendszerek
A kémiai egyensúlyi rendszerek
Összeállította: J. Balázs Katalin
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Méréstechnika 1/15. ML osztály részére 2017.
Analitikai számítások a műszeres analitikusoknak
OLDATOK.
MŰSZAKI KÉMIA 3. KÉMIAI EGYENSÚLY ELŐADÁSOK GÉPÉSZMÉRNÖK HALLGATÓKNAK
Előadás másolata:

Heterogén kémiai egyensúly 15:50 Legalább egy résztvevő a többitől eltérő fázisban Szilárd fázis egyensúlyban a gázfázissal konstans Mészégetés (900 Co) CaCO3 CaO + CO2 [CaO] [CO2] K’c = ▬▬▬▬▬▬ [CaCO3] Kc = [CO2] vagy Kp = pCO2 konstans Amig CaCO3 és CaO is jelen van, addig CO2 koncentrációja, vagy parciális nyomása állandó. (állandó hőmérsékleten, mert a K hőmérsékletfüggő) 10:54

Heterogén kémiai egyensúly 15:50 Heterogén kémiai egyensúly Legalább egy résztvevő a többitől eltérő fázisban Szilárd fázis az egyensúlyban Karbonát-hidrogénkarbonát egyensúly H2O + CO2 H2CO3 szénsav ~ CO2 H2CO3 + CaCO3 Ca(HCO3)2 szénsav ~ Ca(HCO3)2 CO2 ~ Ca(HCO3)2 Amíg mészkő van, addig CO2 koncentrációja arányos a tengervíz hidrogénkarbonát-tartalmával. (Puffer!) (égethető szén kevesebb van mint karbonát!) 10:54

Szilárd anyagok oldódása folyadékban 15:50 A rosszul oldódó anyagok oldhatóságát - az oldódási egyensúlyból származtatható oldhatósági szorzattal (L) jellemezzük Az AmBn összetételű só esetén: AmBn  m An+ + n Bm- L = [An+]m·[Bm]n AgCl  Ag+ + Cl- L = [Ag+]·[Cl] 10:54

Oldhatóság AgCl 1,77*10-10 AgNO3 220 BaSO4 1,08*10-10 CuSO4 21 CaCO3 Vegyület Oldhatósági szorzat Oldhatóság g/100g víz) AgCl 1,77*10-10 AgNO3 220 BaSO4 1,08*10-10 CuSO4 21 CaCO3 3,36*10-9 FeCl3 92 CaSO4 4,93*10-5 KMnO4 6,5 HgS 2,00*10-54 KNO3 32 PbSO4 1,58*10-8 NH4NO3 192 NaCl 36 NaOH 109 L = 1,58*10-8 = [Pb++]*[SO4--] ~0,0001 mol/dm3 0,0207 g/dm3 ~ 20 ppm 10:54

Szilárd anyagok oldódása 15:50 Az oldhatóság hőmérsékletfüggése - növekvő és csökkenő - az oldáshő előjelétől függően Oldáshő = szolvatációs hő - rácsenergia A nyomás gyakorlatilag nem változtat az oldhatóságon pozitív oldáshő negatív oldáshő 10:54

Az egyensúly eltolási lehetőségei 15:50 Az egyensúly eltolási lehetőségei Koncentráció változtatás az egyensúlyi rendszerben sav + alkohol észter + víz [észter] [víz] Egyensúlyi állandó koncentrációkkal felírva Kc = ▬▬▬▬▬▬ [sav] [alkohol] Az egyensúlyi állandó kis szám, így kevés termék keletkezik ! Hogyan lehetne megnövelni a termék (észter) mennyiségét ? Az egyensúlyi koncentrációhoz képest megnövelem a kiindulási anyag valamelyikét. K = állandó miatt a rendszer a termék képződése irányába mozdul el mindaddig amíg a tört értéke el nem éri a K értékét. 2. Befolyásolás: a termék egyikét folyamatosan elvonom a rendszerből. 10:54

Az egyensúly eltolás lehetőségei 15:50 Az egyensúly eltolás lehetőségei Nyomás változtatás az egyensúlyi rendszerben N2 + 3 H2 2 NH3 1 térf. 3 térf. 2 térf. Nyomás növeléssel a termék irányába tolható az egyensúly. Az egyensúlyi rendszer mindig kitér külső behatás esetén Csak akkor hatásos, ha térfogat változás történik a reakció során Hőmérséklet változás hatása az egyensúlyi rendszerre Exoterm reakciók: növekvő hőmérséklet hatására a kiinduló termékek irányába tolódik el az egyensúly. Endotherm reakciók : növekvő hőmérséklet hatására a termékek irányába tolódik el az egyensúly 10:54

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban 15:50 Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Disszociációs egyensúlyi állandó HAc H+ + Ac- ecetsav disszociációja [H+] [Ac- ] Ksav = ▬▬▬▬▬▬ [HAc] NH4OH NH4+ + OH- Ammóniumhidroxid disszociációja [NH4+] [OH-] Kbázis = ▬▬▬▬▬▬ [ NH4OH] 10:54

Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban 15:50 Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban Ksav = Ks és Kbázis = Kb gyakran a negatív logaritmusát adjuk meg pKs = - log Ks és pKb = - log Kb Sav Ks pKs Sósav ∞ Kénsav ∞ Salétromsav ∞ Triklórecetsav 3,0*10-1 0,52 Kénessav 1,6*10-2 1,79 Ecetsav 1,8*10-5 4,75 Szénsav 4,3*10-7 6,37 Erős savak Gyenge savak 10:54

Savbázis egyensúlyok Bázis Kb pKb Nátrium-hidroxid ∞ Lítium-hidroxid ∞ 15:50 Savbázis egyensúlyok Bázis Kb pKb Nátrium-hidroxid ∞ Lítium-hidroxid ∞ Kálium-hidroxid ∞ Etilamin 6,5*10-4 3,19 Ammónia 1,8*10-5 4,74 Piridin 1,8*10-9 4,75 Erős bázisok Gyenge bázisok 10:54

Víz disszociációja és a pH fogalma 15:50 H2O H+ + OH- [H+] [OH-] [H2O] = konstans K = ▬▬▬▬▬▬ [H2O] Mert az elbomlás mértéke elhanyagolható, Kv = [H+] [OH-] = 10-14 pH = - lg[H+] és pOH = -lg[OH-] pH + pOH = 14 0 ≤ pH < 7 savas tartomány, savas jelleg a pH csökkenésével nő pH = 7 semleges oldat 7 < pH ≤ 14 lúgos tartomány, lúgos jelleg nő a pH növekedésével 10:54

Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Disszociáció 15:50 Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Disszociáció A vizes sóoldatok pH értéke sokszor lényeges a korrózió szempontjából Semleges oldatokat képező sók Erős sav (pl. HCl) + erős bázis (pl.NaOH) NaCl + H2O → NaOH + HCl Na+ OH- H+ Cl- Erős sav és erős bázis teljesen disszociál [H+] = [OH-] 10:54

Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Savas hidrolízis 15:50 Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Savas hidrolízis Savas oldatokat képező sók Erős sav (pl. HCl) + gyenge bázis (pl.NH4OH) → ammónium-klorid részlegesen disszociál teljesen disszociál NH4Cl + H2O → NH4OH + HCl NH4+ OH- H+ Cl- [H+] > [OH-] 10:54

Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Lúgos hidrolízis 15:50 Vizes sóoldatok sav-bázis tulajdonságai Lúgos hidrolízis Bázikus oldatokat képező sók Erős bázis (pl. NaOH) + gyenge sav (pl.CH3COOH) → nátrium-acetát részlegesen disszociál teljesen disszociál CH3COONa + H2O → CH3COOH + NaOH CH3COO- H+ OH- Na+ [H+] < [OH-] 10:54

Sav-bázis indikátorok működése 15:50 Sav-bázis indikátorok működése Indikátor-H: egy gyenge sav indikátor-H indikátor- + H+ piros színű molekuláris forma sárga színű ionos forma Metilvörös Sav hozzáadására az egyensúly balra tolódik: piros lesz az oldat Lúg hozzáadására a (a lúg elfogyasztja a H+ ionokat) az egyensúly jobbra tolódik : az oldat sárga lesz Semleges állapotban narancs színű az oldat 10:54

Sav-bázis indikátorok Fenolftalein  H+ (+OH) nincs hosszú konjugált részlet  színtelen + H+ több gyűrűre átterjedő konjugált kötések  közeli elektronállapotok színes 10:54

Sav-bázis indikátorok Sav-bázis titrálások 10:54

Sav-bázis indikátorok 10:54