Intézményi CO 2 menedzsment – Magyarország lehetőségei az emisszió kereskedelemben avagy a Karbon-hitelezés megvalósításának lehetősége a CO 2 csökkentést eredményező projektekben Fogarassy Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem Gödöllő HUNGARY RENEXPO 2009

Bevezetés A pénzügyi válság következtében kialakult pénzpiaci forráshiány, hitelezési stopot okozva, szinte teljesen befagyasztotta a hitelpiacot az elmúlt hónapokban. A nemzetközi pénzügyi szervezetek jóvoltából (IMF), a hazai hitelpiacra kerülő újabb beruházásösztönző pénzeszközök kihelyezése ezért az eddigiekhez képest is új helyzetet idéz elő. A hitelezéshez kapcsolódó általános bizalmatlanság, illetve a hazai banki alapkamat, a környező országokhoz képes, elriasztóan magas karakterisztikája (Bubor: 9,5 %), mind a külföldi, mind a hazai befektetők számára elriasztó befektetési környezetet generál.

A karbon alapú fedezetkezelés háttere Az elmúlt évek során - főként az USA-ban - pénzpiaci trenddé kezdett válni a fenntartható termelés és hitelezés szinonimájaként, a CO2 megtakarítást kiemelten elismerő pénzügyi gyakorlat megvalósítása. Főként a mezőgazdaságban nagy népszerűségnek örvendő CO2 megtakarítások tőzsdei értékesítése, egy- egy farmer esetében az összes éves bevétel %-át is elérheti. Így ezzel a pénzpiaci szerepe is folyamatosan növekedhetett CO2 megtakarításoknak,

A karbon alapú hitelezés hazai bevezetésének feltételei A CO2 kibocsátás elkerüléséből származó megtakarítás tulajdonképpen egy likviditást és beruházás-gazdaságot javító gazdasági tényezőként fogható fel. A CO2 megtakarítások elszámolásának sajátossága, hogy évről- évre elszámolhatók, így folyamatos bevételt jelentenek egy megadott időszakra, természetesen a megtakarított CO2 mennyiségének függvényében. Hazánkban ez a lehetőség egyenlőre a közötti időszakban áll rendelkezésre.

A Karbon alapú hitelezés jelentősége A vázolt gazdasági körülményeket figyelembe véve, tulajdonképpen az prognosztizálható, hogy egy CO2 elszámolással kiegészített kereskedelmi hiteltermék olyan kamatszintre csökkentheti a jelenlegi beruházási hiteleket, amelyek versenyképesek lehetnek a régió többi országával összehasonlítva is, azaz elindíthatják a hazai hitelkihelyezés folyamatát ebből a válságperiódusból.

A Karbon hitelezés hatása az intézményi energia megtakarítá- sokra és alternatív energetikai beruházásokra Előzetes kalkulációink szerint, a CO2 elkerülést megvalósító alternatív energetikai beruházások jelen pillanatban, és várhatóan a következő 1-2 évben is elkerülhetik a hazai gazdaságot, ha a kereskedelmi kamatszint a % körüli tartományban marad. Annak érdekében, hogy a kamatszint lehetőség szerint a környező országokhoz hasonlóan, 8-10 %-ra, vagy az alá csökkenjen, érdemi beavatkozásra van szükség, melynek egyik eszköze a CO2 megtakarítások gazdasági feltételrendszerbe integrálása lehet.

Projekthatások Előzetes kalkulációink szerint, természetesen figyelembe véve azt a tényt, hogy minél nagyobb a CO2 elkerülés egy-egy alternatív energetikai beruházás esetében, annál jelentősebb szerepe lehet egy karbon elszámolást megvalósító rendszernek, a következő megállapításokat tehetjük:  a különböző típusú alternatív energetikai fejlesztések esetében, a CO2 elkerülés mértékének függvényében változhat a CO2 elszámolás kamatcsökkentő hatása.  a nagy CO2 csökkenést indukáló projekteknél akkor lehet magas a hitelcsökkentő hatás, ha viszonylag alacsonyak a beruházási költségek, azaz a fajlagos CO2 csökkentés alacsony költséggel valósulhat meg.

Jövőbeni hatások A jelenlegi beruházási programok elindítását az érvényes kamatszint befolyásolja, mely természetesen a következő években jelentősen csökkenhet, de fontos momentum, hogy ezeknek a beruházásoknak szinte azonnal el kell indulni, hogy a gazdasági katasztrófa elkerülhető legyen és lehetőségek szerint egy-két éven belül talpraállhasson a gazdaság! Az mondhatjuk, hogy szinte „semmi sem drága” annak érdekében, hogy fenntartható beruházási programok induljanak el a következő hónapokban.

Következtetések  A CO2 elkerülést megvalósító projektek között a CO2 elszámolás pénzügyi hatása eltérő lehet, melyhez részletes vizsgálatokat szükséges elvégezni.  Előzetes kalkulációik szerint, pl. szélenergiás beruházások esetében a karbon-hitelezés bevezetésének hatása 1-3 %-os kamatcsökkentő hatást eredményezhet.  A biomassza alapú energiatermelés emisszió elkerülése 4-6 %-os kamatcsökkentő hatással járhat.  A biogáz termelés, amely főként mezőgazdasági irányultságában vállalhat evezető szerepet, 6-10 %-os kamatcsökkentő hatást jelenthet.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet! Kapcsolat: