Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON- metodika adaptációjával Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Magyar Tudományos Akadémia
Advertisements

Lehetséges-e ma átfogó közoktatási reform a finanszírozás reformja nélkül? Hermann Zoltán MTA Közgazdaságtudományi Intézet Oktatási.
Területalapú támogatások Udvarhelyszéken Sólyom Andrea.
MTA Regionális Kutatások Központja Innovatív szolgáltatások hatása a területi fejlődésre Nagy Gábor, geográfus, CSc. MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet,
MTA Regionális Kutatások Központja Vidéki alternatívák – segély és/vagy munka? Dr. Balcsók István tudományos munkatárs MTA RKK ATI Debreceni Osztály.
Közérdekű munka büntetés Dr. Hatvani Erzsébet főigazgató Igazságügyi Hivatal december 12.
Fejlesztéspolitika a verseny- képesség szolgálatában Dr. Tétényi Tamás Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának ügyvezető elnöke A közgazdaságtudomány.
Területfejlesztés a vidéki térségekben HVI továbbképzés december 10. Bihari Zsuzsa VKSZI szakmai tanácsadó.
A társadalmi differenciálódás területi jellemzői Magyarországon
LEADER Közösségek határon átnyúló együttműködésének lehetőségei Bodnár János Munkaszervezet vezető szeptember 10.
Farkas Jenő Zsolt – Kovács András Donát MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete Alföldi Tudományos Osztály, Kecskemét IPA LOLAMAR HUSRB/1203/213/131 WORKSHOP.
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Dr. Gombik Gergely pártfogó felügyelői szakreferens
Demográfia területi összefüggései
MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN.
HAS Centre for Regional Studies A társadalmi kirekesztődés területi kutatói szemmel Kirekesztődés a tanyás térségekben Jász Krisztina PhD MTA RKK Alföldi.
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
Az építőipar fejlődése és válsága Dél-Dunántúlon.
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő december
Urban Audit Az egységes városstatisztikai adatbázis.
Az Észak-alföldi régió mezőgazdaságának sajátosságai
A gazdasági szuburbanizáció mérése,
A középvárosi dzsentrifikáció várospolitikai dilemmái
A tudásintenzív iparágak megjelenése a kelet-közép-európai országok gazdaságfejlesztési stratégiáiban Páger Balázs, PhD-hallgató MRTT X. vándorgyűlés,
Térszervezés a közoktatásban a statisztikai adatok tükrében A hazai helyzet reform előtt és után Gyimesi Péter MTA KRTK RKI Dunántúli Tudományos Intézet.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
A munkaerőpiaci képzési és átképzési programok eredményességének vizsgálata regionális és kistérségi vetületekben MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi.
A SZEGÉNYSÉG ÉS KIREKESZTÉS VÁLTOZÁSA, 2001–2006 Ferge Zsuzsa beszámolója MTA MEH 2006–2007-ben végzett stratégiai kutatások eredményeit bemutató ülésszak.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon.
Az Észak-Alföldi régió bemutatása
TRANZITOLÓGIA IV. ELŐADÁS
Észak-magyarországi Operatív Program ( ) Foglalkoztatás Oktatás - nevelés.
A évi demográfiai adatok értékelése
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
LEADER Közösségek határon átnyuló együttműködésének lehetőségei. Mártha Tibor április 24.
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
Az egészségügyben, gazdasági – műszaki területen dolgozók foglalkoztatási adatainak felmérése Készítette az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete.
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
Az új besorolásokhoz felhasznált adatok, mutatócsoportok és mutatók a következők: Demográfiai mutatócsoport M1. Terület Ú-RKK M2. Lakónépesség, Ú-RKK M3.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
MTA Regionális Kutatások Központja A Duna-Tisza köze mezőgazdasága és a DTCS Madari Jenő tanulmánya alapján Farkas Jenő Zsolt MTA RKK Alföldi Tudományos.
MTA Regionális Kutatások Központja A Duna – Tisza köze problémái és jövője „ A CSATORNA VÍZIÓJA” Csatári Bálint geográfus MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
A régió  A régiót három megye, Fejér, Veszprém és Komárom-Esztergom megye alkotja. Fejér 10, Veszprém 9, Komárom-Esztergom pedig 7 kistérségre tagolódik.
A Nyugat-Dunántúli Régió népesedési folyamatai Győr-Moson-Sopron Vas Zala Dallos Katalin Geográfus V március 6. Térkép forrása:
1 Gyarapodó Köztársaság Növekvő gazdaság – csökkenő adók február 2.
Területi politika főbb összefüggései. A disszertáció főbb területei 1.A regionális programozás elméleti alapjai 2.A programozási ciklus az Európai Unióban.
TÁRSADALMI VERSENYKÉPESSÉG ÉS SIKER A MAGYARORSZÁGI NAGYVÁROSI TÉRSÉGEKBEN BARÁTH GABRIELLA PHD TUDOMÁNYOS MUNKATÁRS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA A MAGYAR.
FOGLALKOZTATÁSI FÓRUM Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum
Válság Kényszer és lehetőség. A magyar gazdaság örökölt hátrányai.
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések napjainkban
A TÁRSADALMI JÓL-LÉT TÉRBELI KÜLÖNBSÉGEI A MAGYAR NAGYVÁROS- TÉRSÉGEKBEN Berki Márton – Halász Levente MRTT Vándorgyűlés Veszprém, november
Tények, számok és folyamatok Hargita megyében , Csíkszereda.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
A Strukturális Alapok Cél: a régiók közötti társadalmi és gazdasági kohézió elősegítése Költségvetés: 195 mrd EUR  Európai Regionális Fejlesztési.
Foglalkoztatottság, szegénység. Direkt kapcsolat a jövedelmi helyzet és a munkaerő-piaci státusz között Indirekt összefüggések – gyermeknevelés támogatása,
A magyar vidék társadalmi helyzetképe Fiatal Regionalisták VII. Konferenciája Győr október 14–15. Bodnár Gábor tanársegéd, SZIE GK doktorandusz,
SZEGÉNYSÉG ÉS A SZEGÉNYEKET ÉRINTŐ NÉHÁNY VÁLTOZTATÁS
362 fő Terület 804 Ha 1 CKÖ 1 Mozgókönyvtár, e-Magyarország pont 1 Óvoda 1 Falugondnoki Szolgálat 4 legnagyobb foglalkoztató Csák Istvánné (kereskedelem)
A magyar kistérségek innovációs képessége és versenyképessége
379 fő Belterület: 65 Ha Külterület: 1235 Ha 1 Körjegyzőség Alsómocsolád Köblény Gerényes Kisvaszar Szalatnak 1 Teleház- 1 Művelődési Ház 1 Mozgókönyvtár.
Európai Uniós ismeretek
Az ipar szerepe a vidék átalakulásában a Visegrádi országokban
Fejlesztési szempontból kedvezményezett hazai települések napjainkban
Fejlesztési szempontból kedvezményezett települések 1985 után
Demográfiai, iskolázási folyamatok és munkaerő kínálat
Előadás másolata:

Kísérlet a magyar városkörnyékek Európa-konform tipizálására az ESPON- metodika adaptációjával Farkas Jenő Zsolt – Csatári Bálint MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Kecskemét MRTT IV. Vándorgyűlés, Szeged, 2006.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Előzmények, korábbi vidékföldrajzi kutatások A kutatás módszerei A magyar vidékies¹ térségek „új” típusai Az új típusok főbb jellemzői A kutatás folytatási lehetőségei (a neurális hálózatok segítségével) ¹ az angol ill. az európai szakirodalomból átvett „rurális” jelzőt jobban fejezi ki a magyarban a „vidékies” szóhasználat Vázlat

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Európában 1970 – 2000 A mezőgazdasági termelés támogatott biztonsága A vidék infrastrukturális felzárkóztatása – az elérhetőség érdemi javulása A jólét növekedése „nyomán” a vidéki környezet általános felértékelődése Új vidéki funkciók megjelenése – második otthonok, vidék- turizmus A szuburbanizációs folyamatok térbeli kiterjedése A rurális terek lokális közösségfejlesztése (LEADER és +) Eredmény: sokoldalú, integrált, komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztés! A vidéki tér jellemző folyamatai 1.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Hazánkban 1970 – 2000 A nagyüzemi mezőgazdasági termelés támogatott („KGST”) biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása A vidék lassú infrastrukturális felzárkózása, az elérhetőség minimális javulásával A rendszerváltozás nyomán a város – falu kapcsolatok „szétesése” A vidék leértékelődésének tünetei (munkanélküliség, elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés) Új vidéki funkciók mérsékelt arányú megjelenése A szuburbanizációs folyamatok tervezetlen és szervezetlen térbeli kiterjedése Eredmény: azt sem tudjuk hol fogjunk hozzá a komplex szemléletű fenntartható vidékfejlesztéshez … A vidékies tér jellemző folyamatai 2.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Vidékies térségek

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, A népesség területi átrendeződése Tímár J. nyomán,

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, A jövedelemviszonyok különbségei

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, A mezőgazdaság eltérő szerepe

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Vidékies térségek és főbb adataik 100 vidékies kistérség (a 168-ból, 59,5%) 1813 település található területükön (57,8%) Területük 57 ezer km² (61,9%) Lakónépességük 3,3 millió (39,7%), továbbá: népességük tartósan fogy és öregszik a mezőgazdaság egyoldalú dominanciája jellemző a tartós munkanélküliség magas az átlagos iskolai végzettség alacsony A térbeli kép: markáns külső és belső vidéki perifériák

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, A kutatás új elemei „Community strategic guidelines for rural development (programming period 2007 to 2013) (2006/144/EC)” című határozata, valamint ennek módszertani melléklete „Urban-rural relations”az Európai Unió ESPON programjának az „Urban-rural relations” című átfogó kutatási jelentése (European Spatial Planning Observation Network)

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Az Európa-konform vidékies kistérségek A városi befolyás alapján két típusba soroltuk a térségeket: erős városi befolyással rendelkező térségek gyenge városi befolyással rendelkező térségek A földhasználat és környezet állapotának jellemzésére három kategóriát alakítottunk ki: jelentős környezet-átalakítással rendelkező térség jellemzően mezőgazdasági földhasználatú térség jellemzően természet-közeli térség

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Földhasználati változások Felszínborítás változások Magyarországon 1990 és 2000 (CORINE alapján) Osztály Változással érintett területek (ha) Egyenleg (ha) Mezőgazdasági területek Mesterséges felszínek Erdők és egyéb természetközeli területek Vizek Vizenyős területek Nincs adat15380 Összesen:421053

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, A „beépített környezet” összefüggései

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Az „új” térségtípusok

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Erős városi bef. – jelentős körny. alakítás 16 kistérség, kb ezer fő, a magas népsűrűség (463 fő/km2), a városi lakosság magas aránya (78%), a jól képzett munkaerő (átlagos iskolai végzettség 10,23 átlagos osztály), a mezőgazdaság alacsony (3%) és a tercier szektor magas foglalkoztatási aránya (64%), az országos átlagot jelentősen meghaladó egy adófizetőre jutó jövedelem (788 e Ft), a munkanélküliek országos átlagnál jóval alacsonyabb aránya (kb. 3%), az egyéni és a társas vállalkozások 1000 lakosra jutó magas értéke.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Gyenge városi bef. – jel. körny. alakítás 34 kistérség, kb ezer fő, magas a népsűrűségük (156 fő/km2), viszonylag jól képzett humánerőforrással rendelkeznek, az országos átlagnál magasabbak a jövedelmek, munkanélküliség szempontjából az országos átlagnál kedvezőbb helyzetben vannak, az 1000 főre jutó vendégéjszakák száma itt a legmagasabb, a mesterséges felszínek aránya magas (9,52%).

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Mezőgazdasági jellegű térségek 72 kistérség, kb ezer lakos, az alacsony népsűrűség (60 fő/km2), az alacsony iskolázottság (átlagosan 8,88 osztály), a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya (13%), az országos átlagnál jelentősen alacsonyabb éves jövedelem (598 e Ft), a társas és az egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó alacsony száma, ill. ezen belül a mezőgazdasági vállalkozások magas aránya (13%), területük 78%-án folyik mezőgazdasági termelés, az országos átlagot 1,5%-kal meghaladó külterületi népesség arány (4,8%).

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Természetközeli állapotú térségek 46 kistérség, kb ezer fő, az alacsony népsűrűség (63 fő/km2), az humánerőforrás képezettsége országos átlag alatti, a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas, de azért a tipikus mezőgazdasági térségeknél alacsonyabb aránya (8%), az országos átlag alatti jövedelmek (630 e Ft), a társas és egyéni vállalkozások 1000 lakosra jutó alacsony száma, az 1000 lakosra jutó vendégéjszakák országos átlagot meghaladó száma (2238 éj/1000 lakos), a területük 35%-át erdők borítják, további 9%-án pedig más természetközeli állapotú felszínborítás található.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Tipológia Kohonen-féle neurális hálózattal

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Az eredmények összehasonlítása 130 kistérség esetében egyezik (77,38%), 24 esetben részben (14,28%), és 14 esetben aszinkronitást mutat.

MRTT IV. VÁNDORGYŰLÉSE, SZEGED, Köszönöm a figyelmet!