Az Észak-alföldi régió mezőgazdaságának sajátosságai Széles Adrienn – Dr. Vincze Szilvia

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ BEMUTATÁSA NUTS 2 –szintű tervezési-statisztikai régió Második legnagyobb területű és népességű régiója Magyarországnak (17.729 km2) Három megyét foglal magába Hajdú-Bihar megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Területileg a dél alföldi régió, illetve a népességet tekintve s Közép-magyarországi régió mögött a 2. helyet foglalja el. A Régió természetföldrajzi szempontból viszonylag egységes terület.

Terület, népesség, településnagyság az Észak-alföldi régióban, 2003 Hajdú-Bihar megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Észak-alföldi régió Terület (km2) 6.211 5.582 5.937 17.730 Népesség 550.265 413.174 583.564 1.547.003 Népsűrűség 88,6 74,0 98,3 260,9 Települések száma 82 78 229 389 Kistérségek száma 9 7 11 27 A régió 3 megyéjében viszonylag kevés 389 település található. A megyék közül H-B a legnagyobb területileg, a népességszámot tekintve 583 ezer fővel Sz-Sz-B megye a legnépesebb a Régióban.

A bruttó hazai termék megoszlása, %-ban

Az egy főre jutó GDP (ezer Forint)

A teljesített beruházások 1994-2002 között (millió Ft.) A Régióban az elmúlt évekhez képest ugyan még mindig nem elég dinamikusan, de mégis egyre növekszik a beruházások összege, ugyanis míg 1994-ben 8,8 % volt, addig 2003-ban már meghaladta a 10 %-ot is. Az Észak-alföldi régión belüli három megyében azonban közel azonos mértékben történtek a beruházások

Beruházások alakulása a mezőgazdaságban, 1999 és 2003 között (millió Ft.) A fejlesztő beruházások elmaradásának magyarázata elsősorban a régió halmozottan hátrányos helyzetében, nehéz megközelíthetőségében és kedvezőtlen infrastruktúrális ellátottságában keresendő, amely hozzájárul hogy a térségben az elmúlt évtized folyamán kevesebb beruházás valósult meg az ország nyugati és központi területeihez képest. A Régióban elszórva erőteljesen fejlődő térségek is találhatók, amelyek főként a megyeszékhelyeket és egy-két nagyobb várost foglalják magukban. A régió természeti adottságai révén – az ország több területéve összehasonlítva – jellemzően agrárjellegű régió, amely jelentős szerepet tölt be hazánk mezőgazdaságában, az ország gyümölcstermésének egyharmadát, almatermelésének közel felét itt állítják elő

GAZDASÁGI SZERVEZETEK, ÁGAZATI JELLEMZŐK Működő vállalkozások száma A kilencvenes évek gazdasági-társadalmi átalakulási folyamata során, Magyarországon többszörösére bővült a gazdasági élet szereplőinek száma. Az Észak-alföldi régióban a működő vállalkozások száma 2003 közepén elérte a102242. A különböző gazdálkodási formák előfordulásában területileg nincsenek ugyan jelentős különbségek, de a kevesebb tőkével alapítható formák aránya valamivel nagyobb a tőkeszegény területeken. Ezért a részvénytársaságok aránya az országosnál kisebb. Méreteiket tekintve az országosnál nagyobb súlyt képviselnek a nagy- és közepes méretű vállalkozások.

Működő társas vállalkozások száma a mezőgazdaságban az Észak-alföldi régióban 1996 és 2003 között A vállalkozásszerkezetben a problémát elsősorban a társas vállalkozások alacsony száma jelenti. Az Észak-alföldön tízezer lakosra 238 társas vállalkozás jutott 2003-ban, ez a mutató az országosnak csupán 62%-át éri el. Az országosnál (54%) magasabb az egyéni vállalkozások aránya (62%) az összes vállalkozáson belül (KSH, 2002).

Működő egyéni vállalkozások száma a mezőgazdaságban az Észak-alföldi régióban 1996 és 2003 között Az Észak-alföldi régió iránti igen mérsékelt érdeklődést jelzi, hogy a befektetett külföldi tőke összege az Észak-alföld három megyéjében együttesen sem éri el a Győr-Moson-Sopron megyébe invesztált nagyságrendet

Foglalkoztatottság és munkanélküliség Hajdú-Bihar megyében (ezer fő)

Foglalkoztatottság és munkanélküliség Jász-Nagykun-Szolnok megyében (ezer fő)

Foglalkoztatottság és munkanélküliség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében megyében (ezer fő)

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ MEZŐGAZDASÁGA Összes földterület és szántó nagysága (ezer ha) Az Észak-Alföld mindhárom megyéjében meghatározó szerepet tölt be a mezőgazdaság. A három megye között csaknem azonos arányban oszlik el, ám igen eltérő termőképességgel és hasznosítási intenzitással. Az elmúlt évtizedben a földterület művelési ág szerkezetében jelentős módosulás történt, amely folyamatok a jövőben várhatóan folytatódni fognak. Legszembetűnőbb változás a termőterület 4%-os csökkenése, ami a művelés alól kivett terület 35%-os növekedésének tudható be. Tekintélyes, mintegy 6%-os volt az erdősültség növekedése, ami főleg Hajdú-Biharban (7%-kal) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (9%-kal) teljesedett ki. Ez utóbbi változások is a mezőgazdasági terület csökkenését érintették, így nagysága 1990-hez viszonyítva 5%-kal csökkent. A csökkenés 63%-a Szabolcs-Szatmár-Bereg, 22%-a Hajdú-Bihar és 15%-a Jász-Nagykun-Szolnok megyében következett be A mezőgazdasági terület átlagos aranykorona-értéke (16,26 AK) alacsonyabb az országosnál (18,15 AK). Az egyes megyék között jelentősek a különbségek. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében országosan a legalacsonyabb (12,31 AK), addig Hajdú-Biharban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében az országos átlag körüli (17,08 AK, illetve 19,41 AK) ez az érték. A magyar mező-, vad- és erdőgazdaság 2002-ben a bruttó hozzáadott értékének 20,4%-át adta a Régió. Itt található az ország régiói között a legtöbb mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, halászati besorolású társas vállalkozás, de az egyéni gazdálkodók száma is csak a Dél-alföldi régióban nagyobb

A mezőgazdaságban alkalmazásban állók száma 1996 és 2003 között

A Régióban termesztett szántóföldi kultúrák területnagysága, 2003-ban (ha) A Régió természeti kincsekben nem bővelkedik, legjelentősebb természeti erőforrásának a termőföld tekinthető. Az utóbbi években a búza vetésterülete növekedett a régió mindhárom megyéjében, hasonlóképpen, mint a kukorica

Az állatállomány alakulása a Régióban, 1994-2003 között (1000 db) 2000 2002 Szarvasmarha Sertés Hajdú-Bihar 84 430 83 478 80 567 Jász-Nagykun-Szolnok 67 301 61 302 52 312 Szabolcs-Szatmár-Bereg 44 198 39 285 38 311 Az állattenyésztést a Régió agrárgazdaságának erősségeként tartják számon, annak ellenére, hogy az elmúlt tizenhárom év során lényegesen veszített jelentőségéből. A Régió az országos állománynak szarvasmarhából 22,2%-ával, míg sertésből 21,2%-ával rendelkezik, vagyis jelentősége mindkét esetben meghaladja a Régió népesség- és területarányát Jelentős kárt okoz az, hogy az állatállomány csökkenése miatt a takarmánynövények így kevésbé érvényesül ezeknek a növényeknek a talajkondicionáló és védő hatása is. Az állattenyésztés terén a működő telepek rossz állapota, a falvakban a kis telkeken esetenként kialakult intenzív hús- és tejtermelés a lecsökkent állatlétszám ellenére jelentős terhelést jelent a környezetre.

A mezőgazdaság új kihívásai az Észak-alföldi régióban Egyedi termékek előállítása, Földminőséghez, kialakult termelési kultúrákhoz kell, hogy kapcsolódjon, Tudományos kutatási- és fejlesztési intézményi hátteret meg kell őrizni,

A mezőgazdaság új kihívásai az Észak-alföldi régióban területfejlesztés szempontjából Az ország jó mezőgazdasági adottságait kell kihasználni, Az agrárgazdasághoz kötődő foglalkoztatottságot növelni, Különböző térségekben az életszínvonalat javítani, Vidéki népesség képzése, szellemi színvonal emelése,

Hagyományok újraélesztése, Falvak tanyák megújítása, A mezőgazdaság új kihívásai az Észak-alföldi régióban területfejlesztés szempontjából Hagyományok újraélesztése, Falvak tanyák megújítása, A környezetbarát technológiák és eljárások elterjesztése, Elengedhetetlen az egyedi termékek előállításához kapcsolódó feldolgozás és értékesítés lehetőségeinek megteremtése, Régiómarketing és befektetés-ösztönzés Mindezek a célok azonban csak összefogással, egyre erőteljesebb forrásbevonással és-felhasználással valósíthatók meg.

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET!