Urban Audit Az egységes városstatisztikai adatbázis

A városi statisztika felértékelődése A nagyvárosok az elmúlt fél évszázad során a társadalmi gazdasági folyamatok hatására átalakultak, körülöttük agglomerációk, városegyüttesek jöttek létre. A település- hálózat e kiemelten fontos elemeit azonban továbbra is a népesség és a termelőeszközök jelentős koncentrációja jellemzi. A nagyvárosok az elmúlt fél évszázad során a társadalmi gazdasági folyamatok hatására átalakultak, körülöttük agglomerációk, városegyüttesek jöttek létre. A település- hálózat e kiemelten fontos elemeit azonban továbbra is a népesség és a termelőeszközök jelentős koncentrációja jellemzi. Az Európai Unió döntéshozói felismerték, hogy a városok jelentősége az egységes Európa szempontjából rendkívül nagy. Sem a területi különbségek mérséklése, sem pedig bizonyos gazdasági, társadalmi problémák kezelése nem lehetséges a városok helyzetének megismerése nélkül. Az Európai Unió döntéshozói felismerték, hogy a városok jelentősége az egységes Európa szempontjából rendkívül nagy. Sem a területi különbségek mérséklése, sem pedig bizonyos gazdasági, társadalmi problémák kezelése nem lehetséges a városok helyzetének megismerése nélkül. Ennek ellenére nem rendelkeztek olyan városi adatbázissal, amely az európai városok adatait a területi politikák kialakításához szükséges szerkezetben, összehasonlítható formában tartalmazta volna. Ennek ellenére nem rendelkeztek olyan városi adatbázissal, amely az európai városok adatait a területi politikák kialakításához szükséges szerkezetben, összehasonlítható formában tartalmazta volna.

Az adatgyűjtés kezdetei 1997-ben fogott hozzá az Eurostat az egységes mutatórendszer kimunkálásához ben fogott hozzá az Eurostat az egységes mutatórendszer kimunkálásához ben elkészült az Urban Audit I. adatgyűjtése ben elkészült az Urban Audit I. adatgyűjtése. Döntés a folytatásról, az Urban Audit II. adatgyűjtési programról. Döntés a folytatásról, az Urban Audit II. adatgyűjtési programról Az Urban Audit II. adatgyűjtés, melyet az közötti adatok „Historical data” gyűjtése egészített ki Az Urban Audit II. adatgyűjtés, melyet az közötti adatok „Historical data” gyűjtése egészített ki október 15. Az újabb adatgyűjtés elindulása október 15. Az újabb adatgyűjtés elindulása.

Az adatgyűjtés célja Olyan adatbázis létrehozása, mely: Alkalmazkodik a döntéshozók igényeihez, Alkalmazkodik a döntéshozók igényeihez, Egységes szerkezetű, Egységes szerkezetű, Hosszú idősort tartalmaz, Hosszú idősort tartalmaz, Területi, időbeni összehasonlításra alkalmas. Területi, időbeni összehasonlításra alkalmas.

Hogyan biztosítják az összehasonlíthatóság kritériumainak teljesülését? A városokat azonos szempontok szerint választották ki. A városokat azonos szempontok szerint választották ki. Az adatgyűjtés meghatározott területi elvek szerint készül. Az adatgyűjtés meghatározott területi elvek szerint készül. A mutatókat egységes rendszer szerint alakították ki. A mutatókat egységes rendszer szerint alakították ki. Az adatgyűjtés egységes módszertan alapján történik. Az adatgyűjtés egységes módszertan alapján történik.

Az adatgyűjtésben résztvevő városok kiválasztása A kiválasztás alapelvei: Népességnagyság (100 ezer fő feletti) Népességnagyság (100 ezer fő feletti) A városnak az adott ország település-hálózatában betöltött szerepe A városnak az adott ország település-hálózatában betöltött szerepe Egyéb szempontok Egyéb szempontok

Magyarországon résztvevő városok Az Urban Audit-ban 2003-tól résztvevő városok: Budapest Budapest Miskolc Miskolc Pécs Pécs Nyíregyháza Nyíregyháza Az Urban Audit-ban 2005-től résztvevő városok: Debrecen Debrecen Győr Győr Kecskemét Kecskemét Szeged Szeged Székesfehérvár Székesfehérvár

Az adatgyűjtés területi szintjei Kernel Kernel LUZ (agglomeráció) LUZ (agglomeráció) City (városmag) City (városmag) SCD (városrészek) SCD (városrészek) SCD1 (kerület)SCD1 (kerület) SCD2 (városkörzet)SCD2 (városkörzet)

A jelenleg gyűjtött adatok köre

Az adattartalom változása Az adatok köre változott, ennek okai: Változólista racionalizálása Változólista racionalizálása Társadalmi változások Társadalmi változások A rendelkezésre állás alacsony szintje A rendelkezésre állás alacsony szintje

Az adatgyűjtés szervezeti modellje és minőségbiztosítási rendszere Eurostat NUAC (KSH) KSH Szakfőosztályok Minisztériumok, egyéb országos szervek Egyéb adatgazdák NUAC (NSI) Adatátadás ADATELLENÖRZÉS 1. szintje ADATELLENÖRZÉS 2. szintje Urban Audit adatbázis

Az adatgyűjtés nehézségei A kért adatok egy része csak a népszám- lálások alkalmával áll rendelkezésre. A kért adatok egy része csak a népszám- lálások alkalmával áll rendelkezésre. A módszertanban még mindig fellelhető különbségek, nemzeti sajátosságok. A módszertanban még mindig fellelhető különbségek, nemzeti sajátosságok. A megfelelő területi szintre a kért adatok nem állnak rendelkezésre. A megfelelő területi szintre a kért adatok nem állnak rendelkezésre. A változók bevezetése néha megelőzi az Uniós szabályozás hatályba lépését. A változók bevezetése néha megelőzi az Uniós szabályozás hatályba lépését.

Az adatbázis felhasználói és a felhasználás területei Felhasználók: Uniós és kormányzati döntéshozók Uniós és kormányzati döntéshozók Kutatók, diákok Kutatók, diákok Vállalkozások Vállalkozások Felhasználási terület: Döntéshozatal Döntéshozatal Pályázatok, fejlesztési javaslatok Pályázatok, fejlesztési javaslatok Tudományos kutatás Tudományos kutatás Telephelyi döntések Telephelyi döntések Egyéb Egyéb

Az Urban Audit adatbázis elérése és használata Eurostat Urban Audit

Köszönöm a figyelmüket!