Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
N A GY K A N I ZS A az ezredforduló városa. ALPOK-ADRIA MUNKAKÖZÖSSÉG DRÁVA-MURA EUROKISRÉGIÓ NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ NAGYKANIZSAI.
Advertisements

Sarkadi Zsolt, Sz-Sz-B Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Kamarai szerepvállalás a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában.
A magyarországi kockázatitőke- finanszírozás másfél évtizede ( ) Készítette: Papp Zsuzsa Tivadari Evelin.
A magyarországi önkormányzatok honlapjainak értékelése TÖOSZ – TÁRKI Sik Endre Tátrai Annamária.
A társadalmi differenciálódás területi jellemzői Magyarországon
MUNKAERŐ-PIACI PARTNERSÉG
A magyarországi önkormányzatok honlapjainak értékelése TÖOSZ – TÁRKI Sik Endre Tátrai Annamária.
Az APEH-hoz benyújtott bevallások adatai alapján
Varju László, államtitkár NFGM A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében.
Dél-alföldi régió Országos adatok Itt!!! Bezárás
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Nemzetgazdaságunk ágazati megoszlása a GDP%-ában
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
A munkaerő struktúra alakulása 2015-ig Készítette: Nagy Viktória.
Az ipari növekedés mai területi folyamatai
Határon átnyúló munkaerőpiac Komárom térségében
Az Észak-alföldi régió mezőgazdaságának sajátosságai
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
Ciklus és trend a magyar gazdaságban,
4000 körüli vállalkozás, - ennek 80%-a mikro-vállalkozás (10 főnél kevesebb foglalkoztatott), - 15%-a kisvállalkozás (10-49 fő foglalkoztatott) 100 ezer.
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A vidék fejlesztésének titka, a sikeres vidéki térségek és települések Nyugat-Magyarországon.
Az Észak-Alföldi régió bemutatása
Az innováció orientált területpolitika, egy botladozó siker ?
1 Az Európai Unió Strukturális és Regionális politikája Előadó: Tóth István.
A régió és ezen belül a kistérség munkaerő-piaci helyzete, hiányszakmák a régióban, a foglalkoztatáspolitika aktuális kérdései.
Akkreditációs eljárás a megbízható foglalkoztatásért december 4.
A magyar gazdaság várható helyzete
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Pénzesné Tóth Márta kistérségi tanácsadó Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. „Civil pályázati lehetőségek a időszakban”
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
1. Az RFH Zrt. bemutatása 2000 óta működő, 100 %-ban állami tulajdonú pénzügyi szolgáltató és tanácsadó társaság Cél a vállalkozások erősítésén keresztül.
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Az élelmiszeripari versenyképesség és innováció egyes kérdései
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
A Közép-Dunántúli Régió településszerkezete és településhálózata
A Közép-Dunántúli Régió ipara
- a foglalkoztatási jellemzők és jövedelemviszonyok tükrében -
A gazdasági válság hatása a magyarországi vállalkozások körében H-1024 Budapest, Margit krt. 5/b  Tel: :   Web:
Magyarország ipara Tegnap-ma-holnap.
A barnamezős rehabilitáció fejlesztéspolitikai kérdései Magyarországon
Újraiparosítási folyamatok a Dél-Dunántúlon Feldolgozó ipari helyzetkép a Dél-Dunántúli régióban Kovács Szilárd PhD-hallgató PTE KTK Regionális Politika.
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Regionális gazdaságtan
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
1 A városfejlesztési stratégia dilemmái A Magyar Regionális Tudományi Társaság IV. Vándorgyűlése Szeged, október Önkormányzati és Területfejlesztési.
A bőr- és cipőipar helyzete 2016-ban: egy iparági (területi) adatbázis összeállításának módszertana és (rész)eredményei Molnár Ernő - Kalmár Enikő - Szaniszló.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
Potenciális járműipari beszállító körzet Vas és Zala megyében Sóska Renáta II. évf. Regionális és környezeti gazdaságtan, MA A járműipar gazdasági hatása.
Parlamenti választások 2014-ben a 10 ezer főnél népesebb települések eredményeinek néhány sajátossága, érdekessége A Politikatörténeti Intézet konferenciája,
Győr-Moson-Sopron megyei TOP 100 kiadvány bemutatása
362 fő Terület 804 Ha 1 CKÖ 1 Mozgókönyvtár, e-Magyarország pont 1 Óvoda 1 Falugondnoki Szolgálat 4 legnagyobb foglalkoztató Csák Istvánné (kereskedelem)
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
379 fő Belterület: 65 Ha Külterület: 1235 Ha 1 Körjegyzőség Alsómocsolád Köblény Gerényes Kisvaszar Szalatnak 1 Teleház- 1 Művelődési Ház 1 Mozgókönyvtár.
Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához - Csongrád megye Szeged, Dr. Makra Zsolt.
Foglalkoztatási együttműködések szabolcs-Szatmár-bereg megyében
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Az ipar szerepe a vidék átalakulásában a Visegrádi országokban
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI HELYZETKÉP
FELDOLGOZÓIPAR HELYZETE ÉS SAJÁTOSSÁGAI A DÉL-DUNÁNTÚLON
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Előadás másolata:

Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlés „Az ipar szerepe a regionális fejlődésben” Miskolc, 2007. október 25-26. Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón Molnár Ernő egyetemi tanársegéd DE TTK Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék

Bevezetés 1. Témaválasztás indoklása Miért a közép- és kisvárosok? Miért a feldolgozóipar? Régió Városhierarchia Versenyképesség Innovativitás Dél-Alföld 61 71 81 Dél-Dunántúl 52 21 74 Észak-Alföld 80 76 84 Észak-Magyarország 63 62 79 Közép-Dunántúl 56 14 66 Nyugat-Dunántúl 50 7 65 A kis teljesítőképességű városok aránya a vidéki régiók városállományában (%); Forrás: Beluszky P. – Győri R. 2004, Nemes Nagy J. 2004, Rechnitzer J. – Csizmadia Z. – Grosz A. 2004 eredményei alapján saját összevetés

Bevezetés 2. A mezőgazdaság, az ipar, építőipar, valamint a szolgáltatások helyi foglalkoztatásban játszott szerepe az Észak-Alföldön, a településméret függvényében; forrás: népszámlálási adatok (2001) alapján saját szerkesztés A feldolgozóipari cégek aránya a közép- és kisvárosok helyi székhelyű gazdaságában, foglalkoztatási és árbevételi kategóriánként (2006 - %); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai alapján saját számítás

Bevezetés 3. Érintett szempontok Szerkezeti sajátosságok Területi jellemzők Kapcsolatrendszerek Feldolgozóipar és helyi gazdaság összefüggései Adatbázisok KSH megyei statisztikai évkönyvek KSH Cég-Kód-Tár Saját kérdőíves felmérés TEIR

Szerkezeti sajátosságok 1. 1516: Élelmiszeripar, ital- és dohánygyártás; 1719: Textil-, ruházati- és bőrtermékgyártás; 2022: Fa-, papír- és nyomdaipar, kiadói tevékenység; 2325: Vegyipar; 26: Építőanyag-ipar; 2728: Kohászat, fémfeldolgozás; 2935: Gépipar; 3637: Egyéb feldolgozóipar; Az egyes feldolgozóipari ágazatok jelentősége lokációs hányadosuk nagysága alapján az Észak-alföldi régióban; Forrás: KSH adatai alapján saját számítás

Szerkezeti sajátosságok 2. A feldolgozóipari vállalkozások iparágak szerinti megoszlása az Észak-alföldi régióban, illetve közép- és kisvárosaiban(2006 - %); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai alapján saját számítás 1. Összes társas vállalkozás; 2. 50 főnél többet foglalkoztató társas vállalkozások; 3. 1 milliárd forintnál nagyobb árbevételű társas vállalkozások; 1. 2. 3.

Területi jellemzők 1. A helyi székhelyű feldolgozóiparban foglalkoztatottak abszolút és 10.000 lakosra jutó becsült száma városonként (2006 - fő); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár (2006/3) adatai alapján saját szerkesztés

Területi jellemzők 2. A legnagyobb árbevételű helyi székhelyű feldolgozóipari vállalatok az Észak-alföldi régió közép- és kisvárosaiban (2005 – millió Ft); Forrás: megyei vállalati toplisták (2005)

Területi jellemzők 3. A helyi székhelyű feldolgozóiparban foglalkoztatottak 10.000 lakosra jutó száma (fő) a városok népességszámának függvényében (fő), iparáganként; Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár 2006/3 adatai alapján saját számítás A helyi székhelyű feldolgozóiparban foglalkoztatottak 10.000 lakosra jutó száma (fő) a települések várossá nyilvánítási időpontja függvényében (év); Forrás: KSH, Cég-Kód-Tár 2006/3 adatai alapján saját számítás

Területi jellemzők 4. Van, a cég (vagy elődje) helyi iparvállalat vagy szövetkezet átalakulásával jött létre; 2. Van, a cég (vagy elődje) helyi iparvállalat vagy szövetkezet bázisán (pl. infrastruktúrájának, munkaerejének, piaci kapcsolatainak, márkanevének felhasználásával) jött létre; 3. Van, de a cégnek (vagy elődjének) nincs köze a település szocialista ipari örökségéhez; 4. A cég tevékenységének nem voltak szocialista ipari előzményei a településen. Az észak-alföldi közép- és kisvárosokban működő feldolgozóipari vállalkozások és a rendszerváltás előtti feldolgozóipar kapcsolata a cégek alkalmazottjainak létszáma alapján; Forrás: saját felmérés

Kapcsolatrendszerek 1. A nyersanyag-beszerzések területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5. Dunántúl; 6. Külföld; Az eszközbeszerzések területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5. Dunántúl; 6. Külföld;

Kapcsolatrendszerek 2. A szolgáltatás-vásárlások területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek otthont adó település; 2. Valamely közeli kisváros, amely nem megyeszékhely; 3. Megyeszékhely; 4. Szomszédos megyeszékhely; 5. Budapest; 6.Egyéb; A munkaerő-ellátás területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek helyt adó település(ek); 2. 20 kilométernél nem messzebb fekvő települések; 3. 20 kilométernél messzebb fekvő települések;

Kapcsolatrendszerek 3. A feldolgozóipari vállalkozások értékesítésének területi kategóriák szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. A cégnek otthont adó település; 2. A cégnek otthont adó településen kívül, de a cég megyéje; 3. A cég megyéjén kívül, de Kelet-Magyarország; 4. Budapest; 5. Dunántúl; 6. Külföld; A feldolgozóipari vállalkozások értékesítésének vásárlók szerinti megoszlása (%); forrás: saját felmérés 1. Közvetlenül lakossági vásárlók; 2. Közcélú szervezetek, közintézmények; 3. Nagy- és kiskereskedelmi vállalkozások; 4. Más feldolgozóipari vállalkozások; 5. Egyéb

Feldolgozóipari cégeknek történő értékesítés Kapcsolatrendszerek 4. Ki? kohászat, fémfeldolgozás; gépgyártás; vegyipar; nagy-, közép- és kisvállalatok; inkább külföldi tulajdonú cégek; Külföld Feldolgozóipari cégeknek történő értékesítés Hová? Dunántúl? gépgyártás; kohászat, fémfeldolgozás; vegyipar; inkább nagyvállalatok; inkább külföldi tulajdonú cégek; Kinek?

Feldolgozóipar és helyi gazdaság összefüggései Az észak-alföldi közép- és kisvárosok típusai a feldolgozóipari foglalkoztatás jelentősége és a gazdaság összteljesítménye alapján; Forrás: TEIR és KSH, Cég-Kód-Tár adatai alapján saját számítás és szerkesztés

Köszönöm a figyelmet!