1 Energiapolitikánk gazdasági meghatározottságai” Dr. Hegedűs Miklós ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Fenntartható társadalom, fenntartható gazdaság Budapest, November 23.

Az előadás érintett témái: 1.Globális energia-szektor korszakváltás közben, előtt? Az energia-szektor Bermuda háromszöge! 2.Energia-helyzetünk megítélése, mit hoz a jövő? 3.Az állami szerepvállalás kiterjesztése: vissza a múltba. 4.Következtetések, tanulságok 2

3 1. A globális energia-szektor korszakváltás közben, előtt? Az energia-szektor Bermuda háromszöge! 1.1. Az energia-szektor követelményeinek értelmezhetősége A gazdasági növekedés jelentősen visszaesett, döntően a fejlett országokban Átmeneti energiabőség a kínálatban A globális földgázpiac alapvető átrendeződése, az atom kérdőjelei, a megújulók előtérbe kerülése Import-függőség, kockázatok csökkentése, komparatív előnyök-hátrányok Az árak alakulása, alakító tényezők.

A világ primer energiaigénye (fűtőanyagok szerint), különböző forgatókönyvek alapján 4 Forrás: World Energy Outlook GLOBAL ENERGY TRENDS és a GKI Energiakutató számításai

A világ primer energiaigénye, az energia források megoszlása, különböző forgatókönyvek alapján, Forrás: World Energy Outlook GLOBAL ENERGY TRENDS

Energia felhasználás az U.S.A.-ban, Kínában és Indiában, (kvadrillió Btu) Energy consumption in the United States, China, and India, (quadrillion Btu) 6

A világ energia-felhasználása, összefüggésben a CO2 kibocsátással, különböző forgatókönyvek alapján 7

A világ primer olaj igénye és olajárai, különböző forgatókönyvek alapján 8 Forrás: World Energy Outlook GLOBAL ENERGY TRENDS

Texasi szuper-ólommentes benzinár alakulása, Forrás:

A világ olajszállítási igénye az új irányelv alapján 10 Forrás: World Energy Outlook GLOBAL ENERGY TRENDS

Olaj felhasználás csökkenése az elektromos járművek eladásához viszonyítva: célok, tervek az új irányelv alapján 11

2. Energia-helyzetünk megítélése, mit hoz a jövő? A magyar gazdaság nem energiafaló. 2.2.Az átlagos inflációnál 1-1,5%-ponttal erőteljesebben növekvő nemzetközi és hazai energiaárak 2.3.A hazai megújuló energiaforrások természeti adottságai legalább olyan kedvezőtlenek, mint a hagyományos energiahordozóké 2.4.Mind a hagyományos, mind a megújuló források tekintetében jelentős komparatív hátrányaink vannak 2.5.Az energiaimport mérséklése kívánatos, de a növekvő import-arány aligha állítható meg 2.6.Csak a felhasználási oldalon, annak minden szegmensében érvényesülő hatékonyság kínál elfogadható megoldást 2.7.Az energiafelhasználás minden szegmensében érvényesülő, a hatékonyság legfőbb feltétele a valós költségeket követő árak érvényesítése

Magyarország nem „energiafaló”! Ezer tonna olajegyenérték/millió PPP(GDP) 13 Forrás: Eurostat alapján saját számítás

14 Forrás: Eurostat alapján saját számítás

Miért magasak a vállalkozások és a lakosság energia költségei. A háztartási energia és a járműüzemanyag súlya a fogyasztói kosárban. A háztartási energia, a járműüzemanyag és a fogyasztói árindex. Az EU27-ek és a hazai teljes energiaköltség. Az energiával összefüggő költség, a GDP %-ában: EU27-ek 9,810,711,7 Magyarország 1818,320,3 15

A gazdaság és az energia-szektor néhány jellemzője a Közép-Kelet európai viszonyokban. 16 Forrás: EU Energy Trends to 2030

17

18

19

A háztartási energia, a járműüzemanyag és a fogyasztói árindex, (2000=100) 20 Forrás: KSH adatai alapján saját számításaink

Az új építések éves beruházási költsége – NCsT alapján [milliárd Ft, 2011-es árakon] – a beruházási költségek 277,4 Ft/euró árfolyamkörnyezetben felmérve. 21 Forrás: GKI Energiakutató, Pylon, Kapros

A becsült átvételi ár intervalluma 2012-re technológiától, mérettől függően [Ft/kWh] 22 Forrás: GKI Energiakutató, Pylon, Kapros

A KÁT és a METÁR kassza NCsT változat szerint [milliárd Ft, 2011-es árakon] 23 A KÁT és a METÁR kassza PYLON változat szerint [milliárd Ft, 2011-es árakon] Forrás: GKI Energiakutató, Pylon, Kapros

A KÁT és a METÁR támogatástartalma az áramszámlában NCsT változat szerint [Ft/kWh, 2011-es árakon] 24 A KÁT és a METÁR támogatástartalma az áramszámlában PYLON változat szerint [Ft/kWh, 2011-es árakon] Forrás: GKI Energiakutató, Pylon, Kapros

25 3. Az állami szerepvállalás kiterjesztése: vissza a múltba Kell-e, lehet-e új energiapolitika? -Ellátásbiztonság -Az állami szerepvállalás -Megújulók szerepe 3.2. Világpiaci árak és a hazai lakossági árak összefüggése Az energiaköltségek nálunk igen magasak: lakosság, versenyképesség EU követelmények és a hazai törekvések ellentmondásai.

Forrás: KSH 26

4. Következtetések, tanulságok 4.1. Legfontosabb alakító tényező nem a szűkösség, hanem a környezeti aggodalmak A megújulók beemelése az energiamixbe inkább a kényszer, mint hosszabb távú gazdasági racionalitás A globális energiapiac fő alakítói egyre inkább a feltörekvő országok A földgáz kínálatának alapvető átrendezése Hazai energiapolitika mozgástere igen szerény Az ellátásbiztonság túlhangsúlyozása veszélyes A felhasználási oldal erőteljes racionalizálása A reális árak hosszabb távú érvényesítése Az energiapolitika eszköz és szerves része a gazdaságpolitikának, de hol a hosszú távú gazdaságpolitika? Energiaproblémáink megoldásának kulcsa a gazdasági teljesítményünkben rejlik. 27

Köszönöm a figyelmüket! 28