Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Advertisements

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
III. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Szentendre jan. 19. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar VÉDEKEZÉS /
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
A talaj fizikai tulajdonságai
A savanyú talajok javítása
Növénytársulásaink - Talajaink
Környezeti kárelhárítás
A talajszerkezet romlására ható tényezők a mezőgazdaságban
Talajtípusok.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Talaj- és talajvízvédelem előadás III.
Talajművelés.
Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek
Babay-Bognár Krisztina
A talajok alapvető jellemzői II.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Szántóföldi talajhasználat és környezetvédelem
Földméréstan és vízgazdálkodás
Dr. Huzsvai László Debrecen
II. MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest febr. 19. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar Klímakár csökkentés.
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
Erdő- és fagazdálkodás
KLÍMAVÁLTOZÁS – A XXI. sz. KIHÍVÁSA MAGYARORSZÁGI KLÍMACSÚCS Budapest febr. 27. Birkás Márta DSc Szent István EgyetemGödöllő Mezőgazdaság és KörnyezettudományiKar.
A TALAJ.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Talajaszály előrejelzésének lehetőségei különböző talajtípusokon Barta Károly wahastrat.vizugy.hu.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Dr. Huzsvai László Debrecen 2006.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Az árkos erózió vizsgálata a Teteves patak vízgyűjtőjén Jakab Gergely-Kertész Ádám-Papp Sándor.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Forgatásos és forgatás nélküli talajművelés előnyei,hátrányai
A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése Kovács Nikoletta ELTE TTK, geográfus.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A talajnedvesség mérése a Szigetközben Blazsek Katinka 1, Gál Katalin 1, Koltai Gábor ² Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi.
Talajművelés szerepe az ökológiai gazdálkodásban.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
A talajművelés környezeti hatásai. A talajművelés Mountford modell Szilárd fázis Pórustér.
Talajok szervesanyag-készlet csökkenése
Talajföldrajzi alapfogalmak
Földműveléstan és területfejlesztés
Talajok konkrét természetvédelme
Vízerózió hatásai – a probléma volumene Magyarországon, kutatási, mérési lehetőségei, eredményei és az ellene való védekezés lehetőségei Kopinczu Krisztián.
Gyakorlati kérdések Készítsen kalkulációt az őszi búza várható melléktermésére egy adott termőhelyen Készítsen kalkulációt a rozs várható melléktermésére.
Előadás másolata:

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A talajok fizikai tulajdonságainak javítása, mélylazítás II. 78.lecke

A művelőeszköz okozta tömörödések legfőbb oka a tárcsázás, illetve a szántás évről-évre ismétlődő, azonos mélységig való végzése. Megszüntetése a periodikus mélyművelés, középmély lazítás és talajlazító növények termesztésével lehetséges.

Szerkezet leromlás A felszíni és felszín közelében kialakuló tömörödések tipikus előfordulása a mezőségi talajokon: a talajfelszín térfogattömege nagyobb, mint az alatt lévő szinteké. Ennek az oka egyértelműen a tartós szántóföldi talajhasználat. A hosszú ideje tartó talajművelés a művelt rétegben szétrombolta az eredeti szerkezetet, míg a művelt réteg alatt továbbra is megmaradt a morzsás talajszerkezet

Réti csernozjom talaj Karcag A művelt réteg világosabb színű, tömődött, prizmás szerkezetű A művelt réteg alatti szint morzsás szerkezetű talaja

Talajtömörödés mezőségi talajon

A tömörödés legfontosabb talajhasználattal összefüggő oka a nedves talaj taposása

Természetes tömörödések A talajtípusokra jellemzőj tömörödések egyik jellegzetes megnyilvánulása az öntéstalajok mechanikai összetétel szerinti rétegzettsége. A vízben való ülepedés során először a durvább, majd a finomabb részek ülepednek ki, így az öntéstalajok felső rétegében több, a mélyebb rétegben kevesebb agyag található.

Talajtípussal összefüggő tömörödések Az agyagbemosódásos barna erdőtalajok felhalmozódási szintjében a nagyobb agyagtartalom, a pszeudoglejes, podzolos és a réti szolonyec talajokon a nagyobb agyagtartalomhoz társuló kémiai talajhibák az okai a tömör rétegnek. Réti szolonyec talaj B-szint Pszeudoglejes barna erdőtalaj B-szint

Mélylazító a mélyebb rétegek tömörödésének mérséklésére

A mélylazítás tervezése Mélylazítást igényelnek azok a talajok, ahol: a vízáteresztő képesség < 10 mm/óra a talaj térfogattömege > 1,50-1,55 g/cm a talaj-víz-levegő aránya 80:20-nál rosszabb a talaj lineáris duzzadása > 10% a felső 60 cm-es rétegben vízáteresztést és gyökérfejlődést gátló réteg (vaskőfok, mészkőpad, cementált kavics, erősen glejes réteg) van a talajcsövek működése szükségessé teszi. A mélylazítás akkor végezhető, ha a talaj a VK 40%-ánál szárazabb.

Mélylazítás tervezése • A mélylazítás szükségessége: • Ma Magyarországon 3,1 millió ha tömörödött

A talajszelvény rétegzettsége és a lazítás mélysége A lazító eléri a vizet jobban vezető réteget A gravitációs víz a mélyebb rétegbe távozik A lazító nem éri el a vízet jobban vezető réteget A gravitációs víz összegyűlhet a lazított réteg alján Javítási szempontból különösen fontos, hogy a rendelkezésre álló talajlazító eszközökkel elérhetjük-e a vizet jobban vezető, kedvezőbb szinteket. Ilyen lehetőség csak a folyók alluviális üledékein fordul elő meglehetősen korlátozott területi kiterjedéssel. Itt is inkább az a jellemző, hogy a durvább mechanikai összetételű réteg nem érhető el 60 cm mélységű lazítással.

Ahol tilos a mélylazítás Kovárványos barna erdőtalaj A nagyobb kolloidtartalmú kovárványos rétegek a lefelé irányuló vízmozgás korlátozásával javítják a homoktalaj vízgazdálkodását.

Következtetések, javaslatok Leromlott szerkezetű, felszíni eliszapolódásra hajlamos talajokon nagyobb teret kell adni a talajvédő művelési eljárásoknak (mulcsot hagyó technológiák, kisadagú javítóanyaggal végzett felszínkezelés stb.) Mélyben tömődött talajokon ismét alkalmazni kellene a mélylazítást.

ELŐADÁS Felhasznált forrásai Birkás M. - Gyuricza Cs.: Talajhasználat – Műveléshatás – Talajnedvesség. Quality-Press Nyomda & Kiadó Kft. 2004. Birkás M. (szerk.): Földművelés és földhasználat. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 2006. Birkás M.: Környezetkímélő alkalmazkodó talajművelés. Akaprint Nyomdaipari Kft. 2006. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

Köszönöm a figyelmet!