Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

A talajvédelem, talajjavítás, rekultiváció talajtani alapjai, a környezet és a talaj savanyodása, szikesedés, másodlagos szikesedés, talajszerkezet leromlása, talajtömörödés. 73.lecke

A talajvédelem tízparancsolata (Stefanovits) 1. Ne foglalj el a természettől több és jobb földet, mint ami okvetlenül szükséges! 2. Ne engedd, hogy a víz elrabolja a talajt a gondjaidra bízott területről! 3. Ne engedd, hogy a szél elhordja a földet! 4. Feleslegesen ne taposd, ne tömörítsd a talajt! 5. Csak annyi trágyát vigyél a talajba, amit a növény kíván! 6. Csak jó vízzel öntözz, anélkül, hogy vízfelesleget okoznál! 7. Ne keverj a talajba olyan anyagot, ami nem bomlik el benne, hacsak nem javítási céllal teszed! 8. Ne vigyél a termőföldre mérgező anyagot, ami tönkreteszi a talaj élővilágát! 9. A talaj termékenységét őrizd meg, és ha lehet növeld! 10. Ne feledd, hogy a talajon nem csak állsz, hanem élsz is!

A talajvédelem alapelvei Az Európai Közösség aláíró államai elfogadták az Európai Talaj Charta (1990) alapelveit és vállalták, hogy az alapelveket elfogadva magas szintű talajvédelmi politikát valósítanak meg és ehhez a megfelelő pénzalapokat is biztosítják.

Talajvédelem az Európai unióban Az Európai Bizottság 2001-ben elfogadta a 6. Környezetvédelmi Akcióprogramját A program 4 prioritási területet jelöl ki: egészség és környezet, természet és biodiverzitás természeti erőforrások fenntartható használata hulladékgazdálkodás. A természet és biodiverzitás prioritási területen belül jelentkezik a talajvédelem, mint kiemelt témakör.

Talajvédelem az Európai unióban (2) A talajokat fenyegető különböző természetű veszélyek megléte, szükségessé teszi egy olyan talajvédelmi politika kidolgozását, amely megbízható adatokon és értékelési rendszereken nyugszik. Ezt szem előtt tartva 2002. ápr. 16.-án az Európai Bizottság elfogadta a Tematikus Talajvédelmi Stratégiáról Protection) szóló közleményt. A talajvédelmi intézkedések megalapozására szánt "tematikus stratégia" jelen formában még átfogó és leíró jellegű, mivel a talajvédelemmel közösségi szinten eddig nem foglalkoztak. Az anyag ismerteti az EU-tagállamokban a talajt fenyegető veszélyeket: az eróziót, a diffúz és a pontszerű kibocsátóktól származó szennyeződéseket, a városfejlesztéssel járó "talaj elvesztést", a talajok sótartalmának növekedését, valamint szervesanyag-tartalmának és biológiai sokféleségének szegényedését

Talajjavítás A használó kötelezettségei savanyú talajokon: - nem savanyító hatású műtrágyákat használni, - meszezést végezni talajtani szakvélemény alapján létesítmények szakszerű működtetéséről megóvásáról gondoskodni. Szikes területeken: vízrendezést, talajjavítást elvégezni.

Talajsavanyúság: Talajsavanyúság: A talajoldatban vagy a talajkolloid felületén a H+ ionok túlsúlyba kerülnek az OH+-ionokkal szemben. Aktuális savanyúság a talajoldat vagy talajszuszpenzió pH-értékével jellemzett savanyúság, potenciális savanyúság a kolloidok felületén lévő hidrogén ionok alapján mért savanyúság.

A talaj kémhatása alapján való besorolás <4,5 pH - erősen savanyú 4,5 - 5,5 pH - savanyú 5,5 - 6,8 pH - gyengén savanyú 6,8 - 7,2 pH - közömbös 8,5 - 9,0 - lúgos >9,0 - erősen lúgos 5,5 pH fontos küszöbérték - alumínium - vas…mozgékonyság - mikrobatevékenység eltolódása a gombák irányába

Savformák:

Kedvezőtlen adottságú területek Magyarországon (millió hektár) Forrás: Talajvédelem Magyarországon. FM Vízerózió által veszélyeztetett lejtős terület 2,3 Szélerózió által veszélyeztetett terület 1,4 Savanyú talajok Szikes talajok 0,6 Másodlagos szikesedéssel veszélyeztetett terület 0,4 Kedvezőtlen altalajú tömődött talajok 1,2 Sekély termőrétegű talajok Hazánkban a talajtermékenységet gátló tényezők (szélsőséges fizikai talajféleség; szélsőséges kémhatás-viszonyok; sekély termőréteg; szélsőséges vízháztartás; növényi tápanyagok és szennyező anyagok kedvezőtlen (túl kis, vagy túl nagy) mennyisége és állapota), valamint a talaj termékenységét csökkentő talajdegradációs folyamatok (víz vagy szél okozta erózió; savanyodás; szikesedés; talajszerkezet leromlása, tömörödés; pufferkapacitás csökkenése; biológiai degradáció) túlnyomó része a talaj vízgazdálkodásával kapcsolatos, annak oka vagy következménye. Ezért egy „sivatagosodás”, vagy „aszály” elleni stratégiának a „Talajvédelmi Stratégia” elemeit is magában kell foglalnia, azt integrálnia

Környezeti savas terhelés Légköri savas terhelés Okok forrásai Talajsavanyodás Magyarország területének 38-40 %-án a talajok karbonátosak. Ezeken a területeken különböző okok miatt elsavanyodás veszélyével nem kell számolni. Magyarország talajainak több mint a felén (55-75 %-án) a szántott réteg karbonátmentes, erősen vagy gyengén savanyú kémhatású. Ez a mésztrágyázás szempontjából fontos terület. Az erősen savanyú kémhatású talajokon (13 %) az eredményes mezőgazdasági hasznosítást egyrészt a talajsavanyúság közvetlen hatása, másrészt az akadályozza, hogy ilyen körülmények között (elsősorban a közepes és nehéz mechanikai összetételű talajokon) az alumínium, mangán és vas nagyon aktívakká válnak és fiziológiailag károsítják a növényt, zavarják életfolyamatait. Ezen talajoknál már a nagyadagú, melioratív meszezés indokolt. Látható, hogy a mésztrágyázásra szoruló terület többszörösen nagyobb, mint a melioratív meszezést igénylő, de a már meszezett területeken is szükség van mésztrágyázásra, illetve „fenntartó meszezésre” a hatás megőrzése érdekében.

A talajsavanyúság szerepe a talaj-növény rendszerben

Savanyodás ÉNY Európában Először 1960-as évek Skandináv országok A folyók és tavak vize mérhetően savanyúbb lett. Az esővíz pH-ja csökkent „savas eső” Erdő- és halpusztulás Az erdők és tavak meszezése gyakorlattá vált.

A savas terhelés összetevői Savasodás SO2, NO, NO2 (SOx, NOx) Forrásai: természetes, mesterséges Nedves ülepedés A tiszta esővíz pH-ja 5,6 (CO2 miatt) Savas eső: pH: (2,25 –3) – 4 – 5,5 0,1 - 1µm közti aeroszol részecskéket kiülepíti Savasodás SO2, NO, NO2 (SOx, NOx) Forrásai: természetes, mesterséges Nedves ülepedés A tiszta esővíz pH-ja 5,6 (CO2 miatt) Savas eső: pH: (2,25 –3) – 4 – 5,5 0,1 - 1µm közti aeroszol részecskéket kiülepíti Száraz ülepedés Porszemcsékre adszorbeált aeroszol és gázok ülepedése csapadék nélkül. Durva részecskék (d>10µm) gyors ülepedés. Ha d<0,1 µm, nem ülepszik, -- transzmisszió Hatásai: A növényzet pusztulása, terméshozam csökkenés (legérzékenyebbek a lucfenyő, vörösfenyő) Talajsavanyodás: kimosódnak a tápanyagok (Ca, Mg, K), mérgező fémvegyületek oldhatóvá válnak (Al, Cd). Az édesvizek savasodása, halpusztulás. Fémek, építmények korróziója

Száraz ülepedés Porszemcsékre adszorbeált aeroszol és gázok ülepedése csapadék nélkül. Durva részecskék (d>10µm) gyors ülepedés. Ha d<0,1 µm, nem ülepszik, -- transzmisszió Hatásai: A növényzet pusztulása, terméshozam csökkenés (legérzékenyebbek a lucfenyő, vörösfenyő) Talajsavanyodás: kimosódnak a tápanyagok (Ca, Mg, K), mérgező fémvegyületek oldhatóvá válnak (Al, Cd). Az édesvizek savasodása, halpusztulás. Fémek, építmények korróziója

Az esők savassága és az erdők károsodása Európában

Talajsavanyodási kockázat térbeni átrendeződése 1985 2050

A H+ keletkezés legfontosabb folyamatai A környezet savavanyodásának fő okai Külső környezeti okok S oxidáció kénsav N, NH4 oxidáció NOX ülepedés salétromsav NH4-tartalmú trágyák Légköri N-kötők CO2 szénsav Biológiai, mezőgazdasági okok Magyarországon sokszor a laikus közvélemény a savasodás fő és egyetlen okaként a műtrágyázást jelöli meg Az északi országok tapasztalatai mások: A bevezetőben említett savasodástól pusztuló erdőkben sohasem volt műtrágyázás. A savanyodásnak vannak ember által kiváltott okai, de sohasem szabad elfelejteni, hogy a környezet savanyodása természetes folyamat is. („ A savanyodás akkor kezdődik, amikor az első alga megtelepszik a kőzeten”

Növények kation-felvétele Betakarított, ill. lelegelt terméssel elvitt bázisalkotók Gyökér Kation---- H-ioncsere

Ca veszteségek A savanyú talajainkon a növényi elvonás: 40-80kg/ha/év, a savas esők hatása: 10-20kg/ha/év, a kimosódás: 40-200kg/ha/év, a műtrágyázás: 40-80kg/ha/év, Összesen: 130-380kg/ha/év, átlagosan mintegy 250kg/ha/év CaCO3 veszteséggel számolhatunk

Aktuális és potenciális savanyúság pH - vizes szuszpenzióban , szűrletben  aktuális savanyúság A kolloidok felületén levő hidrogén ion  potenciális savanyúság A mérés módja szerint: KAPPEN: n Ca- acetáttal leválasztott hidrogén mennyiség  hidrolitos aciditás (dimenzió nélküli szám) = átszámítható meé-re. DAJKUHARA: n KCl- oldattal leválasztott hidrogén mennyiség. Veszélyesebb!

A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége Magyarország területének 38-40 %-án a talajok karbonátosak. Ezeken a területeken különböző okok miatt elsavanyodás veszélyével nem kell számolni. Magyarország talajainak több mint a felén (55-75 %-án) a szántott réteg karbonátmentes, erősen vagy gyengén savanyú kémhatású. Ez a mésztrágyázás szempontjából fontos terület. Az erősen savanyú kémhatású talajokon (13 %) az eredményes mezőgazdasági hasznosítást egyrészt a talajsavanyúság közvetlen hatása, másrészt az akadályozza, hogy ilyen körülmények között (elsősorban a közepes és nehéz mechanikai összetételű talajokon) az alumínium, mangán és vas nagyon aktívakká válnak és fiziológiailag károsítják a növényt, zavarják életfolyamatait. Ezen talajoknál már a nagyadagú, melioratív meszezés indokolt. Látható, hogy a mésztrágyázásra szoruló terület többszörösen nagyobb, mint a melioratív meszezést igénylő, de a már meszezett területeken is szükség van mésztrágyázásra, illetve „fenntartó meszezésre” a hatás megőrzése érdekében.

A talajok érzékenysége savas terhelésekre Még nem érzékeny: karbonátos talajok Érzékeny: a karbonáttartalmát elvesztő, semleges kémhatású, kis T- és S-értékű talajok Már nem érzékeny: erősen elsavanyodott talajok

Hogyan változott talajaink kémhatása az utóbbi évtizedekben? Az első, egész országra kiterjedő, egy időben végzett talajállapot felmérés 1977-ben a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szervezésében kezdődött Az 1977-1980. közötti változásokat BUZÁSNÉ -CSERNÁTONYNÉ – HERCEG (1986) értékelte ki: hároméves ciklusban a 4,0 pH alatti talajok aránya 1,7 %-ról 3 %-ra nőtt, a 6,1 – 6,5 pH kategóriába tartozó talajok területi aránya 13,2 %-ról 11,9 %-ra csökkent, összességében a 6,0 pH (KCl) alatti kémhatású talajok részaránya 7 %- kal nőtt.

Karbonát mentes talaj pH változása Műtrágyázás nélküli talaj pH változása

Szikes talaj: A talajoldatban (szoloncsák talajok), illetve a talajkolloidok felületén kicserélhető formában (szolonyec talajok) lévő kationok között a nátrium-ion olyan mennyiségben van jelen, hogy a talaj kémiai és fizikai tulajdonságait észrevehetően rontja. Szoloncsákosnak tekinthető a talaj, ha a vízoldható sótartalom 0,1%-nál több, szolonyecesnek tekinthető a talaj, ha a kicserélhető kationok között a nátrium 5%-nál nagyobb arányt képvisel.

A szikesség fokozatai A sótartalom szerinti fokozatok: 0,05-0,15 gyengén szoloncsákos 0,15-0,40 szoloncsákos >0,40 erősen szoloncsákos A kicseérlhető Na% szerinti fokozatok: <5% nem szikes 5-15% gyengén szikes 15-25% szikes >25% erősen szikes

Magyarországi szikes talajok

A szikes talajok típusai Réti szolonyec talaj Szoloncsák                   

A szolonyec típusú szikesek kialakulása Előfeltételek: Száraz és nedves viszonyok váltakozása Kis vízolható sótartalom Duzzadó/zsugorodó agyag Átlagos értékek: ESP 5-15% gyengén fejlett szerkezeti elemek ESP>15% oszlopos szerkezet Lekerekített tetejű oszlop: kilúgozás

A szikesedést okozó sók:NaCl,Na2SO4, Na2CO3, NaHCO3 A Na-sók milyensége alapján megkülönböztetünk semleges kémhatással oldódó sókat, és lúgosan hidrolizáló sókat. Az utóbbiak inaktiválják a lecserélt Ca-ionokat. A szikes talaj vízgazdálkodása, és a levegőzöttsége egyaránt rossz. A Na-sók milyensége alapján megkülönböztetünk semleges kémhatással oldódó sókat, és lúgosan hidrolizáló sókat. Az utóbbiak inaktiválják a lecserélt Ca-ionokat. A szikes talaj vízgazdálkodása, és a levegőzöttsége egyaránt rossz.

Na2CO3, NaHCO3veszélye Lúgos kémhatás A talajkolloidok duzzadása nő A duzzadt agyag a vizet nem engedi át A sók nem moshatók ki A szódás szikesedés nehezen, ill. nem visszafordítható folyamat

Másodlagos szikesedéstől veszélyeztetett terület 0,40 Kedvezőtlen adottságú területek Magyarországon (millió hektár) Forrás: Talajvédelem Magyarországon. FM Vízerózió által veszélyeztetett lejtős terület 2,3 Szélerózió által veszélyeztetett terület 1,4 Savanyú talajok Szikes talajok 0,56 Másodlagos szikesedéstől veszélyeztetett terület 0,40 Kedvezőtlen altalajú tömődött talajok 1,2 Sekély termőrétegű talajok 0,4 Hazánkban a talajtermékenységet gátló tényezők (szélsőséges fizikai talajféleség; szélsőséges kémhatás-viszonyok; sekély termőréteg; szélsőséges vízháztartás; növényi tápanyagok és szennyező anyagok kedvezőtlen (túl kis, vagy túl nagy) mennyisége és állapota), valamint a talaj termékenységét csökkentő talajdegradációs folyamatok (víz vagy szél okozta erózió; savanyodás; szikesedés; talajszerkezet leromlása, tömörödés; pufferkapacitás csökkenése; biológiai degradáció) túlnyomó része a talaj vízgazdálkodásával kapcsolatos, annak oka vagy következménye. Ezért egy „sivatagosodás”, vagy „aszály” elleni stratégiának a „Talajvédelmi Stratégia” elemeit is magában kell foglalnia, azt integrálnia

Magyarország talajai Genetikailag szikes talajaink területe 560 ezer ha. A másodlagosan szikesedett területek nagysága elérte a 400 ezer ha-t.(KSH,1986), vagyis a szikesek összterülete mintegy 960 ezer ha .

Szikesedés 0,2-2m talajvíz A szikes talaj kialakulásához három tényezőre van szükség: A csapadék kevesebb, mint a párolgás PÁROLOGTATÓ TÍPUSÚ TALAJ magas talajvíz a talajvíz sós benne sok Na 0,2-2m talajvíz Na+ Na+ Na+ Na+ másodlagos szikesedés folyamata, kiváltó tényezők. A szikesedés alapvető oka a Na+ ionok megjelenése és felhalmozódása a talaj folyadékfázisában, a talaj-oldatban és / vagy a talaj szilárd fázisában. Ez a folyamat sokoldalúan hat a talaj termelékenységére és egy terület agroökonómiai potenciáljára is. A másodlagos megjelölés arra utal, hogy ezek a folyamatok nem természeti okok eredményeiképpen kö-vetkeztek be, erősödtek fel, mélyültek ki, terjedtek ki és váltak intenzívebbé, hanem valamilyen emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatásaként. A másodlagos szikesedés jelentős talajdegralációs folyamat, melynek megelőzése és megakadályozása egyaránt feladata a primer biomassza-termelésnek, a talajhasznosításnak és a környezetvédelemnek. A szikesedés az ország 946 ezer hektárnyi területén korlátozza a talaj termelékenységét, és csökkenti az agroökonómiai potenciálját. További 245 ezer hektáron fordul elő szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben. Ez ha-tárt szab a zavartalan gyökérfejlődésnek, és a szikesedés potenciális veszélyével fenyeget hiszen egy talajvízszint emelkedéssel vagy egy mélyebb beázást követő kiszáradás folyamán a szikesedést okozó Na-sók a felszínközei talajrétegbe illetve a gyökérzónába kerülhetnek. Szikes talajok: - szoloncsák. - szoloncsákszolonyec. - réti szolonyec. - sztyeppesedő réti szolonyec és szolonyeces réti talaj. - mélyebb sós alföldi mészlepedékes csernozjóm, és réti csernozjóm. - mélyebben szolonyeces réti csernozjóm. Az emberi tevékenységek, mint befolyásoló és kiváltó tényezők: - a medence területén végrehajtott erdőirtások és a gyepterület egy részének szántóföldi művelésbe fogása. - folyószabályozási és vízrendezési munkálatok - öntözőtevékenység. A másodlagos szikesedés a pangó, sós talajvíz szintjének megemelkedése miatt következett be. A kiskörei öntözőrendszer tervezése során már egy korszerű talajvizsgálati-elrejelzési rendszert használtak fel eredménye-sen. A másodlagos szikesedés forrása lehet még az öntözővíz . A bevezetett és betartatott öntözővízminőségi-norma gyakorlatilag kizárja, hogy az öntözővízből szikesedést okozó sófelhalmozódás bekövetkezzék. A helytelen öntözés közvetlen, vagy közvetett hatásaként megemelkedik a talajvíz szintje és ez okoz sófelhalmozódást és szikesedést a talajszelvényben. A másodlagos szikesedés kiküszöbölésére adódó lehetőség a tenyészidőszak alatt a talajszelvénybe került sók-nak a tenyészidőszak utáni kimosása a talajból. Ez a variáns magyarországi viszonyokba nem megoldható, így a megelőzésre kell törekednünk. A megelőzés során meg kell akadályozni: az öntözővízből-, a felszíni vizekből származó-, és a felszín alatti vizekből származó sófelhalmozódást. - öntözővíz esetében az öntözővíz minőségi normák szigorú betartása mellett, a minőséget a felhasználás he-lyén is szavatolni kell. - a felszíni vizek csak speciális esetben okozhatnak szikesedést, de ez is megelőzhető megfelelő felszíni víz-rendezéssel. - a felszín alatti vizek által okozott másodlagos szikesedést megelőzhetjük, ha a talajvíz szintjének a kritikus-talajvízszint fölé való emelkedését megakadályozzuk. Na+ Na+ Na+

A szikesedés, sófelhalmozódás szorosan összefügg a csapadék és a párolgás viszonyával. A vizsgált időszakra Karcagon a csapadék (kék vonal) és a potenciális evapotranspiráció (piros vonal) közti különbség (zöld vonal) növekedése volt jellemző, amint azt Karuczka adatai is mutatják.

A 2000 évi és az1956-1960 évek átlagos talajvíz-állás különbsége Forrás: Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. Hidrológiai Intézet A talajvízszint változást illetően az Alföldön ellentétes folyamatok vannak. A VITUKI-ban készített térkép a 2000. évet az 1956-60-as évek átlagához hasonlítja. A vöröses-barnás színek a csökkenő, a kékkel jelzett foltok a növekvő vízszintű területeket mutatják.

Éghajlati és hidrológiai tendenciák Csökkenő csapadék Korlátozott kilúgzás Növekvő párolgás Felfelé irányuló víz- és sómozgás Növekvő klimatikus vízhiány Az éghajlati és hidrológiai változások szikesedésre gyakorolt hatása a folyamatábra szerint összegezhető. A csökkenő csapadék a kilúgzást mérséklésével, a növekvő párolgás a felfelé irányuló víz- és sómozgás gyorsításával, a növekvő öntözési igény a másodlagos szikesedés okozásának lehetőségével növeli a szikesedés veszélyét. A tényezők között csak egy van, ami a szikesedés ellen hat: a talajvízszint süllyedése. A jövő szempontjából is izgalmas kérdés, hogy adott területen ezen ellentétes hatások eredőjeként kilúgzás vagy sófelhalmozódás következik-e be. Talajvíz-szint csökkenés A kapilláris felemelkedés lehetősége csökken Növekvő öntözési igény Másodlagos szikesedési veszély Az ellentétes hatású folyamatok eredője: kilúgzás vagy só-felhalmozódás?

(Karuczka adatai alapján) A karcagi pusztai réti szolonyec talajjal folytatott liziméteres vizsgálatok sófelhalmozódással kapcsolatos erdményei (Karuczka adatai alapján) Erre a kérdésre adandó választ többféleképpen közelítjük meg. KARUCZKA Antal liziméterben vizsgálta a talajvízszint változás lehetséges hatásait.

A liziméterben mesterségesen vannak beállítva 90, 110 és 170 cm-es talajvízszintek. Minden egységben komplett mérleg készül a bejutó és távozó sómennyiségről.

Só-mérleg száraz és csapadékos évben (Karuczka,1999) Az így számított mérleg eredményét mutatom be egy száraz és egy csapadékos évben. A felfelé mutató grafikonok sófelhalmozódást, a lefelé mutatók sótartalom csökkenést jeleznek. Általában megállapítható, hogy száraz években sófelhalmozódás, csapadékos években sótartalom csökkenés volt. A legveszélyesebb kombináció (a vörössel jelölt grafikon: jelentős sófelhalmozódást jelez), ami akkor következett be, ha száraz évben magas volt a talajvízszint. Természetes körülmények között az ilyen kombináció előfordulásának alig van valószínűsége. De öntözött körülmények között ez a szituáció könnyen előállhat.

Talajvíz-szint és sótartalom változás a Tisza tó hatásterületén Abádszalók térségében Nézzük meg, hogy a szabadföldi mérések mit mutatnak. Egyértelmű sótartalom volt, még az olyan térségekben is, ahol az 1980-as évek mérései (KAPOCSI et al.) sok esetben sótartalom növekedést mutattak.

A Sótartalom változása 1977-2000 között a karcagi pusztai meliorációs modelltelep egy drénezés nélküli kezelésének talajában Kiindulási érték Kiindulási érték Drénezés nélkül a talajvíz változásának függvényében időnként visszaszikesedés történt, de összességében a mérési periódus végére a sótartalom kevesebb volt, mint a kiindulási állapotban. A mérés végén

Rétegenkénti sótartalom változás az 55 pont átlagában 55 monitoring pont közül 38 esetében sótartalom csökkenés volt kimutatható az 1 m-es talajrétegben Rétegenkénti sótartalom változás az 55 pont átlagában És végül a sótartalom csökkenése mutatható ki 1992-1998 között a Talajinformációs Monitoring Rendszer Jász-Nagykun-Szolnok megyei pontjainak többségénél és az összes mérőpont átlagában is. Sótartalom változás 1992-1998 között Jász Nagykun Szolnok megyei TIM pontok alapján

A só-felhalmozódás helyzet- érékelése Természetes körülmények között a kilúgozás az uralkodó folyamat. Mélyben sós öntözött talajokon a sós rétegek feljebb kerülésének veszélye nő. Az öntözőcsatornák vize többnyire megfelel a vízminőségi követelményeknek A kútból nyert vizek többsége nem vagy csak feltételesen alkalmas öntözésre

Másodlagos szikesedés Másodlagosan elszikesedett talaj: Eredetileg nem szikes talaj, ahol a természeti körülmények változása vagy az emberi tevékenység hatására sófelhalmozódás, illetve kicserélhető nátriumtartalom növekedés indult be. Az eredeti talaj bélyegei és tulajdonságai, valamint a szikes talajokra jellemző tulajdonságok egymás mellett jelentkeznek.

Másodlagos szikesedés Okok: Talajvíz-szint emelkedés Öntözés Víztározók Halastavak Sós vizek kijuttatása másodlagos szikesedés folyamata, kiváltó tényezők. A szikesedés alapvető oka a Na+ ionok megjelenése és felhalmozódása a talaj folyadékfázisában, a talaj-oldatban és / vagy a talaj szilárd fázisában. Ez a folyamat sokoldalúan hat a talaj termelékenységére és egy terület agroökonómiai potenciáljára is. A másodlagos megjelölés arra utal, hogy ezek a folyamatok nem természeti okok eredményeiképpen kö-vetkeztek be, erősödtek fel, mélyültek ki, terjedtek ki és váltak intenzívebbé, hanem valamilyen emberi tevékenység közvetlen vagy közvetett hatásaként. A másodlagos szikesedés jelentős talajdegralációs folyamat, melynek megelőzése és megakadályozása egyaránt feladata a primer biomassza-termelésnek, a talajhasznosításnak és a környezetvédelemnek. A szikesedés az ország 946 ezer hektárnyi területén korlátozza a talaj termelékenységét, és csökkenti az agroökonómiai potenciálját. További 245 ezer hektáron fordul elő szikesedés a talaj mélyebb rétegeiben. Ez ha-tárt szab a zavartalan gyökérfejlődésnek, és a szikesedés potenciális veszélyével fenyeget hiszen egy talajvízszint emelkedéssel vagy egy mélyebb beázást követő kiszáradás folyamán a szikesedést okozó Na-sók a felszínközei talajrétegbe illetve a gyökérzónába kerülhetnek. Szikes talajok: - szoloncsák. - szoloncsákszolonyec. - réti szolonyec. - sztyeppesedő réti szolonyec és szolonyeces réti talaj. - mélyebb sós alföldi mészlepedékes csernozjóm, és réti csernozjóm. - mélyebben szolonyeces réti csernozjóm. Az emberi tevékenységek, mint befolyásoló és kiváltó tényezők: - a medence területén végrehajtott erdőirtások és a gyepterület egy részének szántóföldi művelésbe fogása. - folyószabályozási és vízrendezési munkálatok - öntözőtevékenység. A másodlagos szikesedés a pangó, sós talajvíz szintjének megemelkedése miatt következett be. A kiskörei öntözőrendszer tervezése során már egy korszerű talajvizsgálati-elrejelzési rendszert használtak fel eredménye-sen. A másodlagos szikesedés forrása lehet még az öntözővíz . A bevezetett és betartatott öntözővízminőségi-norma gyakorlatilag kizárja, hogy az öntözővízből szikesedést okozó sófelhalmozódás bekövetkezzék. A helytelen öntözés közvetlen, vagy közvetett hatásaként megemelkedik a talajvíz szintje és ez okoz sófelhalmozódást és szikesedést a talajszelvényben. A másodlagos szikesedés kiküszöbölésére adódó lehetőség a tenyészidőszak alatt a talajszelvénybe került sók-nak a tenyészidőszak utáni kimosása a talajból. Ez a variáns magyarországi viszonyokba nem megoldható, így a megelőzésre kell törekednünk. A megelőzés során meg kell akadályozni: az öntözővízből-, a felszíni vizekből származó-, és a felszín alatti vizekből származó sófelhalmozódást. - öntözővíz esetében az öntözővíz minőségi normák szigorú betartása mellett, a minőséget a felhasználás he-lyén is szavatolni kell. - a felszíni vizek csak speciális esetben okozhatnak szikesedést, de ez is megelőzhető megfelelő felszíni víz-rendezéssel. - a felszín alatti vizek által okozott másodlagos szikesedést megelőzhetjük, ha a talajvíz szintjének a kritikus-talajvízszint fölé való emelkedését megakadályozzuk.

A másodlagos szikesedés jellemző esetei a sótartalom növekedés helye szerint

Öntözővíz minősége Összes sótartalom: általában nem következik be sófelhalmozódás, ha az öntözővíz sókoncentrációja 500 mg/l-t nem haladja meg. Mély talajvizű, laza talajokon 800-1000 mg/l megengedett.

Öntözővíz minősége Na %: kationok közötti nátrium részarányt fejez ki Ha a víz hidrokarbonátos: a Na % maximum 35%. Ha a víz klorid, vagy szulfátos: a Na % maximum 45%.

Öntözővíz minősége Szikesítő hatást fejez ki: A víz só-koncentrációjának és SAR értékének növekedésével a szikesítő hatás fokozódik.

Öntözővíz minősége Na2CO3 (szóda) tartalmú vizek fenolftalein lúgosságot mutatnak: Lúgos vizek hatására a Ca és Mg-ionok kicsapódnak és a Na-ionok válnak uralkodóvá. Lúgos közegben a talaj peptizálódik, az adszorpciós felület nagyobb lesz, Na adszorpció történik.

A kritikus talajvízszint meghatározás elvei Só mérleg számításon alapuló módszer: Az a talajvízszint mélység, amelynél a talajszelvényben a kilúgzási és só-felhalmozódási folyamatok egyensúlyban vannak (a lefelé irányuló vízmozgás képes kilúgozni a kapillárisan emelkedő sókat). A kritikus talajvízszintet meghaladó talajvízszint magasság esetén a só-felhalmozódási folyamatok válnak dominánssá. Hazai viszonyok között a talaj vízgazdálkodási tulajdonságaitól és a talajvíz sótartalmától függően 1-4 m között változik.

A kritikus talajvízszint meghatározó tényezői - Legfontosabb meghatározó tényezői: - talaj és öntözővíz sótartalma - a talaj vízgazdálkodási típusa - Eredmény: táblázatos, illetve grafikus formában a vizsgált talajra leolvasható a kritikus talajvízszint mélysége

A másodlagos szikesedés jellemző esete-: Só-felhalmozódás a mélyebb rétegekben: üzemi öntözőcsatornából történő öntözésben a mélyebb rétegek só felhalmozódása. Jó minőségű öntözővíz, de a béleletlen földmedrű csatornákból szivárgó víz emeli a talajvíz szintjét Ez a gyakrabban eőforduló eset:

Vízborításos sáv a csatorna mentén Karcag-Kisújszállás 2005 tavaszán

Jász- Nagykun- Szolnok megyei öntözési monitoring 1989-1992 -62 vizsgált szelvényből 29-ben volt só-tartalon növekedés -20 pozitív szelvény eredetileg is mélyben sós volt -A sótartalom növekedés többnyire a mélyebb rétgekben(40-100cm) volt -A sótartalom ott nőtt, ahol a talajvíz-szint 180-100 cm-ig emelkedett A 62 vizsgált szelvény majdnem felénél sótartalom növekedés volt kimutatható, és ez következett be, ahol a talajvízszint ténylegesen megemelkedett.

Rossz minőségű öntözővíz* által okozott másodlagos szikesedés Növekvő kicserélhető Na * Németéri csatorna Elektromos vezetőképesség (EC)=0.95-3.67mS/cm Na adszorpciós arány (SAR)=7.89-50.34 Na%=77-96 Ritkábban és kisebb területen fordul elő

ELŐADÁS Felhasznált forrásai Blaskó L.: A talajok savanyodásának okai és folyamatai. A környezet erősödő savasodása. Környezet- és természetvédelmi kutatások 7. Budapest, OKTH és MTA. 1987. 136-167. Blaskó L. – Balogh I.: A talajsavanyúság és a meszezés-műtrágyázás összefüggései a talaj tulajdonságai alapján. (In: Debreczeni B. – Debreczeni Bné (szerk) Trágyázási kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1994. 150-160. Blaskó L. – Zsigrai Gy.: Műtrágyázás, talajsavanyodás és meszezés összefüggései az OMTK kísérlethálózat talajain.) Kompolt-Keszthely. 2003. 225-273. Kerényi A. (2001): Általános környezetvédelem. Globális gondok, lehetséges megoldások. Mozaik Kiadó, Szeged. Tamás J. – Németh T. (szerk.) (2005): Agrárkörnyezetvédelmi indikátorok elmélete és gyakorlati alkalmazásai. Debrecen. Darab K. - Ferencz K.: Öntözött területek talajkérképezése. Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Budapest. 1969. Szabolcs I.: European solonetz soils and their reclamation. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1971. A források citációs formája: Szerző (évszám): publikáció címe. megjelenés helye. Kiadó. Evf. Szam. Oldalszám Honlapok URL címe

Köszönöm a figyelmet!