Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A felszín alatti vizek.
Advertisements

Prof. Dr. Várallyay György
Földtani alapismeretek III.
A homokhátsági tanyák természeti környezete IX. ALFÖLD FÓRUM Kecskemét Városháza augusztus 25.
Vizek a mélyben és a felszínen
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
Növénytársulásaink - Talajaink
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Környezeti kárelhárítás
Géczi Glória III.évf.geográfus ELTE TTK
Talajtípusok.
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
A földhasználat természetvédelmi szempontú fejlesztési feladatai Előadó: Dr. Megyes Attila DE-ATC Földműveléstani és Területfejlesztési Tanszék Földműveléstani.
Hazánk tájai: Alföld.
Babay-Bognár Krisztina
Hidrológiai monitoringrendszerek
Földtani alapismeretek III.
Víz a légkörben Csapadékképződés.
Felszín alatti vizek.
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
(angolul: wind erosion)
Éghajlatot befolyásoló egyéb tényezők Tenger áramlatok.
Terep- és tájtípusok.
Felszín alatti vizek védelme
Települési vízgazdálkodás
Felkészülés a klímaváltozásra Környezet–kockázat –társadalom KLIMAKKT c. Projekt Prof. Dr. Várallyay György Program Tanács ülése, Budapest, június.
A talaj A földkéreg legfelső, laza, termékeny, a növények termőhelyéül szolgáló rétege.
Vízszennyezés.
Balogh János-Nagy István-Schweitzer Ferenc
A TALAJ.
Hazai fátlan társulások II.
Drávamenti-síkság és az Ormánság
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
FELSZÍN ALATTI VIZEK • mennyisége • pótlódása
Felszín alatti vizek
Készítette: Bíró Balázs III. éves Földrajz BSc Magyarország és a Kárpát-medence természetföldrajza.
Környezetvédelem: olyan tevékenységek és intézkedések összessége, amelynek célja a környezet veszélyeztetésének, károsításának, szennyezésének megelőzése,
Hideg mérsékelt öv Tajga éghajlat.
Talajföldrajzi alapfogalmak
Talajok konkrét természetvédelme
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK.
Felszín alatti vizek.
Magyarország vízrajza
A VÍZ, MINT ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐ
31. A SZÁRAZFÖLD VIZEI ?.
A vízkincs hasznosítása, ár-, és belvízvédelem
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Élettelen környezeti tényezők és hatásaik az élőlényekre
Előadás másolata:

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul

8. Lecke A talajok osztályozása

Hidromorf talajok Azonális, hidromorf talajaink kialakulásába a víz játssza a döntő szerepet. Ezek általában mély fekvésű, mocsaras területek talajai, ahol a talajvízszint magasan helyezkedik el. –Mocsári és ártéri erdőtalajok –Láptalajok –Rétláp talajok –Réti talajok –Szikes talajok

Hidromorf talajok Mocsári és ártéri erdőtalajok. Nagyfolyóink árterületein települt erdők alatt keletkeztek. Itt állandó a vízbőség, ezért a redukált állapot a jellemző. A lombhullató erdők avarjának bomlása erősen savanyú fulvosavakat eredményez, melyek az ártéri erdők talaját is elsavanyítják. Láptalajok. Feltöltődött tavak jellegzetes növénytársulásai alatt képződő talajok. A láptalajok vízzel feltöltött reduktív viszonyok között fejlődnek. Domborzatuk és növénytársulásaik alapján további típusokba sorolják ezeket.

Hidromorf talajok  Rétláp talajok. A láptalajokhoz hasonló, de pangóvizes, és rossz lefolyású területek talajai. Folyóvölgyekben, és ártereken találjuk ezeket, mint az Ecsedi-láp, Hanság, Kis- és Nagy-Sárrét, továbbá feltöltött tavak, vagy tó öblözetek és az úgynevezett berkek talajai, ahol nagy tömegű vízkedvelő növényzet (nád, sás, káka, gyékény) fejlődött, de annak lebomlása nem fejeződött be a víz alá kerülve. Ott a reduktív körülmények közt a biomassza jelentős hányada konzerválódott, létrehozva a jellegzetes tőzeg réteget. A mohaláp talajok a tengerszint felett magasabb területeken kialakult lefolyástalan területeinek talajai. A lefolyástalan mélyedésekben hidegtűrő növények, mint a tőzegmoha tenyésztek, és hozták létre saját tőzeg telepeiket.

Hidromorf talajok Réti Talajok. A réti talajok is magas talajvíznél kialakult talajok, itt azonban a vizes időszakokat rendszeres száraz periódusok válthatták. Ilyen körülményeket találunk folyóink mentén, ahol a folyó vízszintje miatt a területek vízellátását a kapillárisan felemelt vízkészletek bőségesen biztosították. A kapilláris vizek kimerítése után azonban a növényeket szárazság sújthatta. A réti talajokra a fekete szín, esetleg vas- mangánkiválások a jellemzőek. Az ártéri réti talajokon az öntéstalaj jelleg is megjelenhet.

Hidromorf talajok Szikes talajok. A réti talajokhoz hasonlóan a szikesekre is a magas talajvíz a jellemző. A talajvíz minden esetben magas sótartalmú, amely a kapilláris vízemeléssel a felszín közelébe kerül, vagy akár ki is válik a talaj felszínén. A szikesek kialakulásának másik feltétele, hogy az éves csapadékbevétel kevesebb legyen, mint a kipárolgás összege. A szikes talajok nagy kiterjedésű foltokban jelentek meg az Alföld egyes tájegységein. A lúgos kémhatású szódás szoloncsák és szoloncsák- szolonyec szikesek főleg a Duna-völgyi síkokon fordulnak elő, mint a Pesti- és Solti-síkság, vagy a Duna–Tisza köze. Ezeknél kedvezőbb tulajdonságúak, egyben termékenyebbek, de szintén rossz vízgazdálkodásúak a Tiszántúl szolonyec szikesei, melyek főleg a Tisza árterein alakultak ki.

Váz és romtalajok A váztalajokat a romtalajok között tartjuk nyilván. Jellemző rájuk, hogy kifejlődésüket valamilyen talajképző tényező megzavarta, vagy kifejlődésük után már leépültek. Általában nem foglalnak el nagyobb összefüggő területeket hazánkban (Nyírség, Somogy). –Homoktalajok –Öntéstalajok

Váz és romtalajok Homoktalajok. A Nyírség, és Duna–Tisza köze két jellegzetes váztalaj típusa, a szél által mozgásba hozható futóhomok és a humuszos homok. A futóhomok szemcséi közt nincs olyan kötőanyag, amely fékezhetné a szemcsék egymáson való elgördülését. A hófúvásokhoz hasonlatos buckák, fodrok és leplek alakulnak ki, illetve vándorolnak a szél hatására. A futóhomok megkötésére a legalkalmasabb annak mezőgazdasági művelésbe vonása, szélfogó sáncok létesítése, vagy erdősávok létesítése. A megkötött homokban hamarosan beindul a humuszosodás, így az a későbbiek során már nem fog vándorolni.

A talaj és víz kapcsolata, vízformák a talajban árvíz belvízvízfelesleg túlnedvesedés szárazság, aszályvízhiány Várallyay György 2007

A vízfelesleg kiváltó tényezői légköri csapadék nagy és szeszélyes tér- és időbeni variabilitása eső-hó arány, hóolvadás körülményei domborzat [makro, mezo, mikro] talajviszonyok vegetáció talajhasználat Várallyay György 2007

A vízfelesleg következményei vízveszteség vízveszteség párolgáspárolgás felszíni lefolyásfelszíni lefolyás szivárgásszivárgás talajveszteség [szerves anyag, tápanyagok …] talajveszteség [szerves anyag, tápanyagok …] biota- és biodiverzitás- veszteség biota- és biodiverzitás- veszteség növényveszteség (pusztulás, károsodás) növényveszteség (pusztulás, károsodás) termésveszteség (mennyiség, minőség) termésveszteség (mennyiség, minőség) energiaveszteség energiaveszteség Várallyay György 2007

Egyéb vízformák a talajban A vízben bővelkedő talajok pórusaiban rekedt kisebb víztestek (vízcseppek) alkotják a pórusszeglet vizet. A talajmorzsák felületén szemmel látható hártyaszerű vizek a hártyavizek. A talaj pórusaiban a talajnedvességgel dinamikus egyensúlyt tartó párás levegő, vagy gőz fázisú víz található.

Mélységi vizek A Föld szilárd kérge különféle mélységi vizeket tároz: –Rétegvizek: vízzáró réteggel elhatárolt víztartó porózus közegekben elhelyezkedő nagyon változatos minőségű ásvány-, gyógy- és termálvizek. –Karszt vizek: karsztosodó mész és dolomit kőzetek repedéseiben és járataiban elhelyezkedő és mozgó vizek. –Parti szűrésű vizek: nagyobb folyók kavicságyában nagymennyiségű víz mozog a folyó vízével szoros kapcsolatot tartva. –Artézi vizek: nyomás alatti rétegvizek, melyek fúrt artézi kutakon keresztül jutnak a felszínre.

Kérdések a leckéhez Hidromorf talajok Váz és romtalajok Vízformák a talajban

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!