Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az anyagszerkezet alapjai
Advertisements

A halmazállapot-változások
 oxigéntartalmú szerves vegyületek egyik csoportját alkotják  molekulájukban egy vagy több karboxilcsoportot tartalmaznak  egy karbonilcsoportból és.
Oldatok témakör.
TÁMOP /1-2F Analitika gyakorlat 12. évfolyam Vegyipari termékek hatóanyag- tartalmának meghatározása Fogarasi József 2009.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Gáz-folyadék fázisszétválasztás
SZILÁRD ANYAGOK OLDATOK
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
14.Aceton, víz és benzin azonosítása
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
KOLLOID OLDATOK.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
Az anyagok közötti kötések
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Anyagismeret 2. Fémek és ötvözetek.
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A szappanok káros hatásai
Szappanok és mosószerek tisztító hatása
A hőtágulás Testek hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretváltozásait hőtágulásnak nevezzük.
Asszociációs (micellás) kolloidok (vizes rendszerek)
A többlet lehet pozitív és negatív is!!!
Reakciók vizes közegben, vizes oldatokban
A fémrács.
ADSZORPCIÓ.
ADSZORPCIÓ.
Vízkeménység vizsgálata szappanforgáccsal
25. Nátrium-karbonát, kálium-bromid és kalcium-karbonát azonosítása
Halmazállapot-változások
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
A szén és vegyületei.
Az oldatok.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul
Kémiai reakciók Kémiai reakció feltételei: Aktivált komplexum:
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Halmazállapotok Gáz Avogadro törvénye: azonos nyomású és hőmérsékletű gázok egyenlő térfogatában – az anyagi minőségtől, molekula méretétől függetlenül.
1 Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
I. Hosszanti: például: hidak hosszváltozása. II. Térfogati: például: folyadékok térfogatváltozása.
A forrás- és az olvadáspont meghatározása
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés Anyagi rendszerek leírása, oldatok összetétele II. Szerkesztette:dr. Kalmár Éva és Dr. Kormányos.
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
Oldatok, oldódás.
OXIGÉNTARTALMÚ SZERVES VEGYÜLETEK OXOVEGYÜLETEK.  Egy oxigénatomos funkciós csoportot tartalmazó vegyületek hidroxivegyületek  alkoholok  fenolok éterek.
Milyen tényezőktől függ az anyagok oldhatósága?
A hőtágulás.
Oxigéntartalmú szerves vegyületek oxovegyületek
Fizikai kémia I. az 1/13. GL és VL osztály részére
A folyadékállapot.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
DETERGENS TARTALMÚ SZENNYVIZEK
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
OLDATOK.
Folyadék halmazállapot
Híg oldatok tulajdonságai
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul

8. Előadás Oldódás, oldatok I.

Az oldódás tényezői A gázok vízben való oldódása több tényezőtől függ, úgymint: anyagi minőség hőmérséklet (minél alacsonyabb a víz hőmérséklete, a gáz annál jobban oldódik) nyomás (minél nagyobb a nyomás, annál jobb a gáz oldódása) gáz/víz határfelület

Folyadékok oldódása vízben A folyadékok vízben való oldódását befolyásoló tényezők: anyagi minőség hőmérséklet (magasabb hőmérsékleten jobb az oldódás) a nyomásnak azonban nincs jelentős szerepe A folyadékok vízben való oldódása lehet részleges és korlátlan: a részleges oldódás során a folyadék egy darabig oldódik, majd idővel az oldat telítetté válik és több folyadék már nem képes beoldódni. A korlátlan oldódás során lényegében korlátlan mennyiségű folyadék képes oldódni, erre jó példa az alkohol vízben való oldódása.

Jól oldódó alkoholok A rövid szénláncú alkoholok oldódnak jobban a vízben, a szénlánc növelésével az oldékonyság egyre inkább csökken. CH 3 OH CH 3 CH 2 OH CH 2 OH CH 2 OH CH 2 OH CH OH CH 2 OH etanol etilén-glikol glicerin metanol

Szénhidrogének oldódása vízben A poláros atomcsoportot nem tartalmazó szénhidrogének is kevésbé oldódnak vízben. Példa az ilyen típusú szénhidrogénekre: CH 3 (CH 2 ) 4 CH 3 normál-hexán ciklo-hexán CH 2 CH benzol

Szénhidrogének oldása vízben Alapból rosszul oldódnak A rossz oldódás energiabefektetéssel történő diszpergálással javítható Az emulzió azonban instabil lesz, idővel vissza alakul Mi okozza ezt az instabilitást?

Az emulzió instabilitásának oka Az instabilitás oka az, hogy a sok kisebb olajcsepp fajlagos felülete lényegesen nagyobb, mint az egy nagyobb olajcsepp fajlagos felülete. Amikor a kis olajcseppek újbóli összekapcsolódása megtörténik, a felületi energia csökken, tehát termodinamikailag stabilabb állapotba jutunk (ld. Termodinamika II. főtétele). Mivel a természetben a folyamatok az energiacsökkenés irányába játszódnak le, így folyamatos energia-bevitel hiányában a kis olajcseppek összekapcsolódására kerül sor.

Az emulzió instabilitás csökkentése Olyan molekulák segítségével, amelyek egyik fele poláros, a másik pedig apoláros, ezekkel a vízben rosszul oldódó szénhidrogének stabilizálhatóak a vízben. A szappanok ilyen típusú vegyületek. A szappanokat zsírsavból állítják elő: a zsírsav H ionját Na ionra cserélik. Az alábbi példa egy foszfát-csoportot tartalmazó zsírsavból előállított szappant mutat: poláros szakasz CH 3 (CH 2 ) 15 C O OPO 3 Na apoláros szakasz

A szappanok működése vízben poláros szakasz apoláros szakasz Egyszerűsítve az ilyen típusú molekulák így ábrázolhatóak: Amikor apoláros anyagot szeretnénk vízben oldani, akkor az ilyen típusú vegyületek az apoláros szakaszukkal az apoláros anyaghoz kötődnek, míg a poláros szakaszukkal a vízhez: víz apoláros anyag

Felületaktív anyagok (detergensek) Az apoláros és poláros szakaszokkal is rendelkező anyagokat felületaktív anyagoknak nevezzük. A természetes anyagokból készülő felületaktív anyagok a szappanok, amelyek mosóhatása tehát a fent vázolt elven alapul. A szintetikus felületaktív anyagok a detergensek.

Szilárd anyagok oldódása vízben A szilárd anyagok vízben való oldódása függ: anyagi minőségtől hőmérséklettől felület-megújulás lehetőségétől. Hasonlóan a gázokhoz és a folyadékokhoz az apoláros szilárd vegyületek rosszul oldódnak a vízben, míg a polárosak jól. Az ionos szerkezetű szilárd vegyületek általában jól oldódnak a vízben (NaCl), vannak azonban kivételek, mint a kálcium-karbonát (CaCO3), amely annak ellenére, hogy ionos kristályrendszert alkot, mégis gyengén oldódik. A szilárd anyagok oldódása során az oldódik könnyedén, amelynek az oldott állapotú energiaszintje kisebb, mint a szilárd állapotú energiaszintje.

Kérdések a leckéhez Az oldódás tényezői Folyadékok, és szilárd anyagok oldódása Felületaktív anyagok

KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET!