Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A környezetszennyezés forrásai
Advertisements

Környezetvédelmi ipar és hulladékgazdálkodás Magyarországon
Makroökonómia 5. előadás.
Mezőgazdasági üzemek erőforrásai Készült években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP /1-
Kárpótlás Készítette: Dr. Csák Csilla Dr. Csák Csilla egyetemi docens.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Regionális gazdaságtan 4.
A gazdasági fejlettség mutatói
Kormányszóvivői tájékoztató Cselekedni most és mindenkiért Nemzeti Földalap és Földtörvény nemzeti kincsünk, a magyar föld védelmében.
A MAGYAR AGRÁRGAZDASÁG HELYZETE
Adózási alapismeretek 5.2 konzultáció Helyi adók
Az APEH-hoz benyújtott bevallások adatai alapján
Sulinet Expressz, Sulinet Generáció Sulinet Generáció 1998: valamennyi középiskola bekötése az Internet hálózatba a Sulinet Program keretében.
A tételek eljuttatása az iskolákba
A magyar agrárstatisztika MAGISZ Közgyűlés Február 22. Laczka Éva.
Az erdő szerepe a szénháztartásban és a klíma védelmében
A népesség nem és kor szerint
A szőlő és borgazdálkodás területi és használati szabályai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Környezeti elemek védelme III. Vízvédelem
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Mezőgazdasági munka Vidéki élet.
Nemzeti Egészségügyi Számlák
Gazdasági kihívások az egészségiparban; Budapest, január Csatlakozás az Európai Unióhoz: iparjogvédelmi hatások az egészségiparban Ficsor Mihály.
Vállalkozások. A vállalat: olyan szervezeti egység, amely a piac más szerepl ő it ő l elkülönülten gazdálkodik, ezekhez piaci kapcsolatok f ű zik, megteremti.
A évi demográfiai adatok értékelése
NVT AKG kötelező képzés 2006 FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet Gazdálkodási Napló (2.modul) Várszegi Gábor Dr. Lucskai Attila Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok
A különleges tejtámogatás
A Berettyóújfalui Kistérség bemutatása
1 Számvitel alapjai Gazdálkodás:a társadalmi újratermelési folyamat szakaszainak (termelés, forgalom, elosztás, fogyasztás) megszervezésére, az ahhoz rendelkezésre.
Munkaerő mobilitás Magyarországon
Kormányszóvivői tájékoztató. ESÉLY A FALUNAK ÉS A MAGYAR VIDÉKNEK Agrár- és vidékfejlesztési költségvetés 2005.
Példák I. Viszonyszám számítás.
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
Csurik Magda Országos Tisztifőorvosi Hivatal
Adalékok a magyar tizenévesek vallásosságáról a rendszerváltás után Csákó Mihály CSc egyetemi docens WJLF Pedagógiai Tanszék.
A tartamos erdőgazdálkodás és a faenergetika optimális kapcsolata „A biomassza felhasználásának formái” Budapest, október 25. Jung László vezérigazgató-helyettes.
Tájékoztató A hígtrágya kijuttatásával és tápanyagként történő hasznosításával kapcsolatos talajvédelmi előírások betartásáról és az adatszolgáltatási.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Alapvető jogszabályok A évi LXIV. kulturális örökségvédelmi törvény (2005. évi LXXXIX. törvénnyel módosított, hatályos január 1-től) alapján.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Dr. Bárány Gábor erdőgazdálkodási osztályvezető
A munkanélküliség problémája Szabadkán - frissen végzettek álláskeresési problémái - Szekció: Társadalmi problémák a városokban Előadó: Kovács Krisztina.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
MiFiN Mikrofinanszírozó Zrt. hitelezési termékei
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Vállalkozói szerkezet, földhasználat. Szerkezet jellemezhető hasznosított föld területtel hasznosított föld területtel ágazatok szerint ( növényt., állatteny.,
Győr-Moson-Sopron megye növénytermesztése
Mit mondanak a számok? Boros Attila erdészeti igazgató Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. Ravazdi Erdészet.
1 A földszerzés elmélete és gyakorlata Dr. Varga Márk Földügyi Főosztály Földvédelmi és Földhasználati Osztály Osztályvezető NKE ÁKK Polgári Jogi TDK Budapest,
 Üzleti szervezetek, vállalkozások, vállalatok fogalma  Üzleti szervezetek: azok a fogyasztói igényt kielégítő szervezetek, amelyek gazdasági erőforrásaikkal.
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Előadás másolata:

Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Erőforrások a mezőgazdaságban 22. lecke Az előadások / gyakorlatok diáinak kidolgozása során jelöljön ki kulcsszavakat amelyeket az ellenőrző kérdésekhez hiperhivatkozásként kapcsoljon a kérdéshez. Művelet leírása BESZÚRÁS OBJEKTUM HIPERHIVATKOZÁS súgóban.

A mezőgazdasági jellemzői Az agrártermelés körülményeit a mezőgazdasági sajátosságok befolyásolják és e sajátos feltételrendszer legfontosabb elemei a termőföld, a termelő állatok, a kitettség, a szezonalitás, a biológiai faktor jelenléte.

A mezőgazdaság erőforrásai A termelés emberi szükségletek kielégítésére alkalmas javak előállítása. Termelés során termelési tényezők kerülnek felhasználásra: Munka (munkaerő) Természeti tényezők (föld) Tőke Vállalkozó kézség Kreativitás Információ Társadalmi tényezők

MUNKAERŐ

A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai Helyhez kötöttség – mobilitási problémák A háztartási gazdaság sajátos hatása Alacsonyabb bérszínvonal A munkaerő képzettségbeli eltérése A munkaerő-piaci tendenciák hatásainak késése a vidéki térségekben Falu-város kulturális és életszínvonalbeli különbségei A fizikai munkavégzés sajátosságai, ciklikus munkacsúcsok Jellemző a feketemunka, elsősorban a kézimunka-igényes ágazatokban

A foglalkoztatottak száma és aránya Év Nemzetgazdaság Mezőgazdaság Élelmiszeripar 1000 fő % 1990 4880 100,0 693 14 234 5 1993 3827 349 9 197 1997 3646 288 8 160 4 2000 3871 241 6 161 2001 3868,3 243,4 6,3 158,0 4,1 2002 3870,6 240,9 6,2 161,1 4,2 2003 3921,9 215,2 5,5 152,0 3,9 2004 3900,4 204,9 5,3 141,1 3,6 2005 3901,5 194,0 5,0 140,4

A mezőgazdasági munkaerő-felhasználása (ÉME) 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 Nem fizetett munkaerő 573415 532491 507762 521151 458037 426634 406641 Fizetett munkaerő 138561 132414 135175 125590 123870 127151 113980 Összesen 711976 664906 642937 646741 581907 553785 520621 ÉME (Éves Munkaerő Egység): egyetlen olyan személy munkaidő ráfordításának felel meg, aki egész éven át teljes munkaidőben végez mezőgazdasági tevékenységet egy mezőgazdasági egységben.

A munkaerő korcsoportok szerinti összetétele A munkaerő korösszetétel szerint (%) Mezőgazdaság Ipar 1990 2001 14-29 év 23,5 17,9 28,2 28,4 30-39 év 31,0 23,1 30,9 24,4 40-49 év 27,2 34,0 26,5 30,1 50 év felett 18,3 25,0 14,4 17,1 Összesen 100,0

Az aktív keresők iskolai végzettsége szerinti összetétele A foglalkoztatottak iskolai végzettség szerinti megoszlása (%) Mezőgazdaság Ipar 1990 2001 Általános iskola 55,3 34,0 42,3 19,5 Középiskola 39,2 58,2 51,2 71,2 Felsőfokú iskola 5,5 7,7 6,5 9,2 Összesen 100,0

1990. évi változatlan áron (millió Ft) A mezőgazdaság-, vad- és erdőgazdálkodás, valamint a halászat beruházásainak alakulása ÉV 1990. évi változatlan áron (millió Ft) 1987 51 095 1990 26 396 1991 16 498 1992 10 671 1993 11 266 1995 11 205 1998* 47 987 1999 48 410 2000 44 500 2001 63 146 2002 65 559 2003 65 379 2004 42 941 * Módszertani változás (1998-tól a lakossági szektor beruházásait is tartalmazza)

Kemizálás Műtrágyázás Vegyszeres növényvédelem Növény- és állatgyógyászati szerek, takarmányhelyettesítők és –kiegészítők Műanyagok felhasználása Fóliák, csövek

Műtrágya-felhasználás Megnevezés 1985 1990 1992 2002 2004 1 hektár mezőgazdasági terültre jut (kg) 205 104 31 72 79 Ebből: Nitrogén 86 55 24 50 51 Foszfor 20 4 10 13 Kálium 68 29 3 12 15 Műtrágya-ellátás hatóanyagban (1000 tonna) 1338 671 179 423 461

Biológia - Genetika Növénynemesítés, fajtakeresztezés Biotechnológiai, biokémiai, biofizikai eredmények gyakorlati hasznosítása Új, ellenállóbb növények, jobb adottságú állatok A biológia egyre inkább a mezőgazdasági termelőerő alapvető részévé válik

Állatállomány alakulása (1000 db) Év Szarvasmarha Juh Sertés Felnőtt baromfi 1990 1571 1865 8000 31121 1995 928 977 5032 27549 2002 770 1103 5082 23235 2004 724 1397 4059 32814 2005 708 1405 3853 31902

FÖLD

A termőföld sajátos tulajdonságai Termékenységgel rendelkezik Természetes termékenység közgazdasági termékenység Mesterséges termékenység Helyhez kötött (immobil faktor) Újra nem termelhető, korlátozott terjedelmű Kínálata tökéletesen rugalmatlan Örökkévaló Ø elhasználódási idő, Ø amortizációs kulcs Befolyásolja a mezőgazdasági termék egyéni értékét

A föld, mint erőforrás mikro-, és makroökonómiai megközelítése A föld kereslete  származékos kereslet Származékos kereslet: A vállalat azért keres inputtényezőket, mert a vásárlók meg kívánják venni a termékét, s ebből profitot remél. A termelési tényezők iránti kereslet a piaci kereslet által befolyásolt származékos kereslet. A föld kínálata  állandó, rugalmatlan

A földterület használata művelési ágak szerint (2006) Megnevezés 1000 hektár Százalékos megoszlás Szántó 4509,6 48,5 Kert 96,0 1,0 Gyümölcsös 102,8 1,1 Szőlő 94,3 Gyep 1014,5 10,9 MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET 5817,2 62,5 Erdő 1776,7 19,1 Nádas 61,1 0,7 Halastó 34,2 0,4 TERMŐTERÜLET 7689,2 82,6 Művelés alól kivont terület 1614,2 17,4 ÖSSZES FÖLDTERÜLET 9303,4 100,0

1994. évi LV. törvény a termőföldről I. Fejezet Bevezető rendelkezések II. Fejezet A termőföld tulajdonjogának megszerzése III. Fejezet A termőföldek használata IV. Fejezet A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások V. Fejezet A termőföld hasznosítása és védelme VI. Fejezet A talaj védelme VII. fejezet Hatálybalépés, átmeneti és záró rendelkezések

A földtulajdonnal kapcsolatos kérdések Belföldi magánszemély termőföld tulajdonjogát csak olyan mértékben szerezheti meg, hogy tulajdonában legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőföld legyen. A belföldi magánszemély nem szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha az annak fekvése szerinti településen az ő és közeli hozzátartozója tulajdonában lévő termőföld mennyisége a megszerezni kívánttal együtt meghaladná a település összes termőföld területének egynegyedét vagy az 1000 hektárt.

Belföldi jogi személyek Belföldi jogi személy és jogi személyiség nélküli más szervezet (szövetkezet és gazdasági társaság) termőföld tulajdonjogát nem szerezheti meg. Kivéve: Magyar Állam, Önkormányzat, Közalapítvány.

Külföldi személyek A jogszabály korábban egyértelműen kimondta, hogy a külföldi magánszemély és jogi személy termőföld és védett természeti terület tulajdonjogát NEM szerezeti meg. 2004. májusában elfogadott törvénymódosítás az alábbiakat tartalmazza: A tagállami állampolgár, aki önálló vállalkozó mezőgazdasági termelőként kíván letelepedni Magyarországon, és legalább 3 éve folyamatosan, jogszerűen Magyarországon lakik és folytat mezőgazdasági tevékenységet. Külföldi magánszemély és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet termőföldnek nem minősülő védett természeti terület tulajdonjogát nem szerezheti meg.

Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések Időtartam szerinti intézkedések: Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve a Magyar Állam, önkormányzat) termőföldre haszonbérleti szerződést legfeljebb 20 évre köthet. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet mint bérbeadó által kötött haszonbérleti szerződés leghosszabb időtartama legfeljebb 50 év lehet. Erdő és ültetvény esetében a művelési ágak sajátosságainak megfelelő, a fentiektől eltérő szabályozás van hatályban. A külföldi magán- és jogi személyek legfeljebb a belföldiekre meghatározott időtartamra köthet haszonbérleti szerződést.

Haszonbérlettel kapcsolatos rendelkezések Terület nagysága szerinti intézkedések: Belföldi magán- és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (kivéve a Magyar Állam, önkormányzat, a gazdasági társaság és a szövetkezet) legfeljebb 300 ha vagy 6000 AK értékű termőföldet vehet haszonbérbe. Gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 ha vagy 50000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet. E korlátozás szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt a termőföldet, amelyet a szövetkezet a tagjától, illetve a gazdasági társaság a tagjától, vagy névre szóló részvénye tulajdonosától, illetve a Nemzeti Földalapkezelő Szervezettől haszonbérel.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Több összefüggő előadás vagy gyakorlat esetében az egymásra épülést itt lehet megadni. Itt kell megadni ha a következő előadás vagy gyakorlat megértéséhez milyen más tárgyak ismeretére van szükség.