Magyarország az első világháborúban

Eleinte lelkesedés 8 millió katona részvétele (magyar:3,6) Már 1915-ben jelentős veszteségek – Przemysl, Doberdo-Isonzo-völgy, Gorlice) Korlátozások: jegyrendszer bevezetése Sztrájkok, tüntetések A háborúellenesség nő – főleg amikor látszik, hogy a győzelemre nincs esély Így a politikában is erősebb a háborút ellenzők hangja: MSzDP, Polgári Radikális Párt, de leginkább: Gróf Károlyi Mihály

A Monarchia szétesése A háború éveiben már látszik: a monarchia nemzeteinek nem érdeke a birodalom megtartása – igény a nemzetállamokra Ezt érzékeli az új uralkodó (1916: Ferenc József halála után kerül trónra IV. Károly

Célja: a föderalisztikus átalakítás – azaz nemzetiségi alapon átszervezés, de a birodalmi keret megtartása A nemzetiségeknek azonban ez már kevés – az Antant ígéretet tesz önálló nemzetállamok megalakítására Ezért a cseh, délszláv, román stb katonák sem érdekeltek a monarchia győzelmében – ez a harci morálra is kihat A vereség egyre nyilvánvalóbb – a hasonló helyzetben kirobbant orosz forradalom példájától félelem!!!

Forradalom Ennek elejét akarta venni az uralkodó Ezért hozzájárult ahhoz, hogy úgynevezett NEMZETI TANÁCSok alakuljanak – nemzetenként, így osztrák és magyar is alakult A Magyar Nemzeti Tanács október 24-én jött létre Több pártból, Függetlenségi és 48-as Párt (Károlyi-párt), OPRP (Jászi Oszkár), MSzDP

Károlyi Mihály, a vörös gróf

Jászi Oszkár, a Keleti Svájc megálmodója

Programja: Új vezetés, amely befejezi a háborút és méltányos békét köt (nemzeti önrendelkezés wilsoni elve alapján) Demokratikus jogok biztosítása (választójog) Földkérdés megoldása Nemzetiségeknek engedmények Károlyi egyre népszerűbb lesz – tömegek követelik kinevezését Pesten egyre nagyobb tömegek (frontról hazatérő, illetve a bevonulást megtagadó katonák)

Egyensapkájukról letépik a gyűlölt Habsburg-szimbólumot – helyére őszirózsát tűznek Őszirózsás forradalom – október 30-31: a tömegek fő követelése Károlyi Mihály miniszterelnökké kinevezése József főherceg az uralkodó nevében kinevezi Károlyit – a forradalom győz

A Károlyi-kormány működése Eleinte a kormány népszerű – mivel kikiáltja a függetlenséget – novembertől Magyar Köztársaság Ugyanakkor – ellátási problémák, hiszen a gazdaság nem tud feléledni Földkérdés – földosztással lehetett volna megoldani, de ezt a magyar nemesség zöme nem gondolta komolyan

Károlyi személyesen jár elöl jó példával – 1919 elején megkezdi saját birtokainak kiosztását Kápolnán A Kisgazdapárt támogatja még (Nagyatádi Szabó István) Külpolitika – Károlyi mellett szólt kormányfői kinevezésekor jó viszonya az Antanttal Károlyi úgy vélte: hazánk akkor számíthat méltányos békére, ha eleget tesz az Antant elvárásainak

Csakhogy: az Antant főként korábbi, nemzetiségeknek tett ígéreteit akarta kielégíteni Ezért egyre többet engedett a szövetségében harcoló román, cseh, délszláv katonáknak Páduai fegyverszünet – majd a belgrádi katonai konvenció rosszabb helyzetet hozott Nyilvánvalóvá lett: az Antant Magyarország jelentős csonkítása árán váétja be korábbi ígéreteit Így Károlyi csapdahelyzetbe került