A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK A POLITIKAI RENDSZER A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK

A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA „Tömeges demokrácia”-képviseleti demokrácia Közvetlen előzménye: Athén vagy a rendiség? Mai demokráciák szellemi előzménye: a nagy francia forradalom+USA

A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK ESZMEI-POLITIKAI ALAPJAI EMBERI ÉS POLGÁRI ALAPJOGOK TISZTELETBEN TARTÁSA EGYENLŐSÉG (JOGI) SZABADSÁG DISZKRIMINÁCIÓ TILALMA EGYESÜLÉSI-GYÜLEKEZÉSI-SZÓLÁSSZABADSÁG (+LELKIISMERETI-VALLÁS-GONDOLAT)

A KÉPVISELETI DEMOKRÁCIÁK TÍPUSAI PARLAMENTÁRIS KANCELLÁRI PREZIDENCIÁLIS

AZ ALKOTMÁNY ALAPTÖRVÉNY-MEGSZABJA AZ ÁLLAM JELLEGÉT, BERENDEZKEDÉSÉT A HATALMI TÉNYEZŐK EGYMÁSHOZ VALÓ VISZONYÁT AZ ÁLAMPOLGÁROK JOGAIT ÉS KÖTELESSÉGEIT MEGVALÓSULÁSA AZ ALAPELVEK ALAPJÁN MEGHOZOTT TÖRVÉNYEKEN MÚLIK (PL.: TANULÁSHOZ VALÓ JOG-OKTATÁSI TÖRVÉNY, KÖZTEHERVISELÉS-ADÓTÖRVÉNYEK STB.)

A MAGYAR POLITIKAI RENDSZER A JELENLEGI RENDSZER 1989/1990-BEN ALAKULT KI ALKOTMÁNY: 1949-1989 (1949. évi XX. törvény) PARLAMENTI DEMOKRÁCIA LEGFŐBB ÁLLAMHATALMI SZERV: AZ ORSZÁGGYŰLÉS-NÉPKÉPVISELET, NÉPSZUVERENITÁS

AZ ORSZÁGGYŰLÉS EGYKAMARÁS 386 KÉPVISELŐ FELE EGYÉNI (VÁLASZTÁSI KÖRZETEK) MÁSIK FELE LISTÁS (TERÜLETI ÉS ORSZÁGOS) POLITIKAI PÁRTOK SZEREPE JELENTŐS (LISTAÁLLÍTÁS-5%-OS „BEJUTÁSI KÜSZÖB”) FRAKCIÓK ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK EGYÉNI KÉPVISELŐ: ELLENTMONDÁS AZ ORSZÁGOS ÉS A HELYI ÉRDEKEK KÖZÖTT PLENÁRIS ÜLÉS

AZ ORSZÁGGYŰLÉS FELADATAI LEGFONTOSABB: A TÖRVÉNYHOZÁS(EGYSZERŰ VAGY MINŐSÍTETT TÖBBSÉG) SZEMÉLYI DÖNTÉSEK, KINEVEZÉSI JOGKÖR: KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK, MINISZTERELNÖK, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TAGJAI, OMBUDSMANOK, ÁSZ ELNÖKE ÉS ALELNÖKEI, LEGFŐBB ÜGYÉSZ, LB ELNÖKE BESZÁMOLTATJA A KORMÁNYT (KORMÁNYZATI FELELŐSSÉG) MEGVITATJA A LEGFONTOSABB TÁRSADALMI, GAZDASÁGI STB. PROBLÉMÁKAT (VITA, RENDKÍVÜLI BIZOTTSÁGOK)-ENNEK ALAPJÁN TÖRVÉNY, HATÁROZAT

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK „KIFEJEZI A NEMZET EGYSÉGÉT ÉS ŐRKÖDIK AZ ÁLLAMSZERVEZET DEMOKRATIKUS MŰKÖDÉSE FELETT” SZIMBOLIKUS SZEREP (ELŐZMÉNY: 1946-1949-TŐL: ELNÖKI TANÁCS, JELENLEGI FORMA: 1989. OKTÓBER 23.) – NÉPSZAVAZÁS KEZDEMÉNYEZÉSE, TÖRVÉNYEK ALÁÍRÁSÁNAK KÉSLELTETÉSE, ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGHOZ KÜLDÉSE STB. KORLÁTOZOTT KINEVEZÉSI JOGKÖR JELÖLI A MINISZTERELNÖKÖT

A KORMÁNY A VÉGREHAJTÓHATALOM SZERVE VEZETŐJE A MINISZTERELNÖK (GYŐZTES PÁRT JELÖLTJE-KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JELÖLI HIVATALOSAN-PARLAMENT EGYSZERŰ TÖBBSÉGGEL SZAVAZZA MEG) MEGHATÁROZZA A KORMÁNY IRÁNYVONALÁT (VÁLASZTÁSI PROGRAM-KOALÍCIÓ-KORMÁNYPROGRAM)

A KORMÁNY FELADATAI VEZETŐJE KINEVEZI ÉS FELMENTI A MINISZTEREKET TÖRVÉNYEKET KÉSZÍT ELŐ (TÖRVÉNYJAVASLAT)-MINISZTÉRIUMOK SZEREPE GONDOSKODIK A TÖRVÉNYEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL (KORMÁNYRENDELETEK, VÉGREHAJTÁSI RENDELETEK) KÖLTSÉGVETÉS ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG FELADATA: A MEGHOZOTT TÖRVÉNYEK, ILLETVE A JOGSZABÁLYALKOTÁSI FOLYAMATBAN LÉVŐ TERVEZETEK ÖSSZEVETÉSE AZ ALAPTÖRVÉNNYEL, AZAZ ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSA, NINCS-E ELLENTMONDÁS AZ ALKOTMÁNY ÉS EGY TÖRVÉNY KÖZÖTT SZÉKHELYE ESZTERGOM TAGJAIT AZ ORSZÁGGYŰLÉS VÁLASZTJA MEG, A JELÖLÉS A PÁRTOK FELADATA

ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK Svéd eredetű szóval: ombudsman Általános+helyettesei egyes területekért felelnek Adatvédelmi, nemzeti és etnikai, oktatási jogok, „jövő ombudsmanja” Feladatuk: gondoskodni az állampolgári jogok érvényesüléséről ott, ahol azok hatalmi vagy egyéb érdekek miatt csorbát szenvednek

Az igazságszolgáltatás Feladatuk a törvények alkalmazása egyes konkrét ügyekre Területei: I. Polgári ügyek (Ptk. alapján) – tulajdonjog, szerződések, öröklés, családi ügyek stb II. büntetőperek (Btk.) – magánvád vagy közvád alapján (ügyész). Szakaszai: nyomozati, vádemelési, tárgyalási III. Munkaügyi perek IV. Közigazgatási ügyek