Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA
A hidrogén (hydrogenium, hydrogen, vodonik, водород)
Reakció tipusok (2.-3. óra)
Kristályrácstípusok MBI®.
AZ ANYAGOK CSOPORTOSÍTÁSA
Redoxireakciók alatt olyan reakciókat értünk, melynek során az egyik reaktáns elektront ad át a másiknak, így az egyik reakciópartner töltése pozitívabbá,
SO2.
Szervetlen kémia Hidrogén
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
A kémiai tulajdonságok, az elektronegativitás és a főbb kötéstípusok
A FÉMEK ÁLTALÁNOS JELLEMZÉSE
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
Tartalom A periódusos rendszer felfedezése
Az Oxigén.
Helyettesítési reakció
Atomok kapcsolódása Kémiai kötések.
Laboratóriumi kísérletek
Sav-bázis egyensúlyok
Krómcsoport elemei.
SÓOLDATOK KÉMHATÁSA PUFFEROLDATOK
A HIDROGÉN.
Mangáncsoport elemei.
A szabályozószelep statikus tulajdonsága Készítette: Varga István VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
KÉSZÍTETTE: SZELI MÁRK
Heterogén kémiai egyensúly
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
V. A vanádium-csoport Nb régen columbium Előfordulásuk, ásványaik
XIV. Polioxoanionok 1) Egyszerű oxidok: a) Biner oxidok
Szervetlen kémia.
Redukciós-oxidációs (redox) reakciók
Tartalom Anyagi rendszerek csoportosítása
Kémiai baleset egy fővárosi gimnáziumban, öten megsérültek
Tartalom A periódusos rendszer felfedezése
A fémrács.
15. Alumínium, magnézium és vas azonosítása
Citromsav, Nátrium-acetát és szőlőcukor azonosítása
OLDÓDÁS.
A salétromsav és a nitrátok
Az óncsoport 8.Osztály Tk
Az oxigén 8. osztály.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Második rész III. kationosztály elemzése 2011
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Oxigén Oxigén előállítása KClO3-ból O2 előállítása K2Cr2O7-el
Első rész III. kationosztály elemzése 2011 Készítette Fogarasi József
Ásványok bemutatása Ásvány- és kőzettan alapjai
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Az anyagok csoportosítása összetételük szerint
Előadó: Dr. Dóró Tünde 2011/12, I. félév III. előadás
Az anyagok csoportosítása összetételük szerint
Összefoglalás.
Vizes oldatok kémhatása. A vizes oldatok fontos jellemzőjük a kémhatás (tapasztalati úton régtől fogva ismert tulajdonság) A kémhatás lehet: Savas, lúgos,
Savak és lúgok. Hogyan ismerhetők fel? Indikátorral (A kémhatást színváltozással jelző anyagok)  Univerzál indikátor  Lakmusz  Fenolftalein  Vöröskáposzta.
SAV – BÁZIS REAKCIÓK KÖZÖMBÖSÍTÉS
Milyen kémhatásokat ismersz?
A kémiai egyenlet.
Készítette: Kothencz Edit
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
A nitrogén és vegyületei
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
Kémiai kötések.
Az elemek periódusos rendszere
Alkossunk molekulákat!
Előadás másolata:

Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA OXIDOK Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola CSÓKA Készítette: Varga István

Definíció Az oxigén azon biner vegyületeit, amelyekben az oxidációs száma -2, oxidoknak nevezzük. Az oxidok tulajdonságait és a bennük levő kémiai kötés típusát az oxidképző elem (E-nemfém, M- fém) jellege és oxidációfoka határozza meg. A nagy elektronegativitású nemfémek oxidjaiban kovalens-, a kis elektronegativitású s-fémek oxidjaiban pedig ionkötés szerepel.

Az oxidok csoportosítása Egyszerű oxidok Kettős oxidok Oxokomplexek

Egyszerű oxidok A kémiai kötés jellege és a kristályrácstípus alapján megkülönböztetünk: ionrácsos oxidok: ionos kötésű oxidok, az oxigén alkálifémekkel, alkáliföldfémekkel és alacsony oxidációfokú átmeneti fémekkel alkotott vegyületei. Pl.: Na2O, K2O, MgO, CaO, stb. atomrácsos oxidok: ionos jellegű kovalens kötésű oxidok, az oxigén közepes oxidációfokú átmeneti fémekkel alkotott vegyületei. Pl.: Al2O3, SiO2, stb. molekularácsos oxidok: kovalens kötésű oxidok, az oxigén nemfémekkel és magas oxidációfokú átmeneti fémekkel alkotott vegyületei. Pl.: H2O, CO, CO2, SO2, SO3, NO, NO2, P2O5, stb.

Alacsony oxidációfokú oxidjaik (+2) ionos kötésűek, ionrácsosak. Az átmeneti fémek (félfémek) oxidjainak kötés- és rácstípusai oxidációfokukkal is változnak: Alacsony oxidációfokú oxidjaik (+2) ionos kötésűek, ionrácsosak. Közepes oxidációfokú oxidjaik (+3, +4) ionos jellegű kovalens kötésűek, atomrácsosak. Magas oxidációfokú oxidjaik (+5, +6, +7, +8) kovalens kötésűek, molekularácsosak.

Vízben való oldódásuk alapján lehetnek: bázisanhidridek: Bázisanhidrid + víz = bázis (fém-hidroxid) pl. K2O + H2O = 2KOH formális bázisanhidridek: formális bázisanhidrid + sav = só + víz pl. Fe2O3 + 6HCl = 2FeCl3 + 3H2O

savanhidrid + víz = oxosav formális savanhidrid + bázis = só + víz savanhidridek: savanhidrid + víz = oxosav pl. CO2 + H2O = H2 CO3 formális savanhidridek: formális savanhidrid + bázis = só + víz pl. SiO2 + 2NaOH = Na2SiO3 + H2O

semleges oxidok: sem vízzel, sem savakkal vagy bázisokkal nem hozhatók reakcióba. Pl.: NO, OsO4, CO, N2O stb. amfoter oxidok: A közepes oxidációfokú átmeneti fémek képesek savas közegben bázisként (formális bázisanhidridek), lúgos közegben pedig savként viselkedni (formális savanhidridek). Pl.: Al2O3, Cr2O3, ZnO, stb.  

Kettős oxidok   Két oxid egymásra hatásakor keletkezik abban az esetben, ha a két oxidképző atom elektronegativitása között nincs számottevő különbség. Ekkor az oxidligandumok mindkét oxidképző atomhoz egyaránt tartoznak, hasonló módon koordinálódnak. Pl.: MgO + Al2O3 = MgAl2O4 - magnézium-aluminát 2PbO + PbO2 = Pb3O4 - ólom(II)-ortoplumbát(IV)

Oxokomplexek Pl.: CaO + CO2 = Ca2+ + CO32- Két oxid egymásra hatásakor keletkezik abban az esetben, ha a két oxidképző atom elektronegativitása között számottevő különbség van. Ekkor az oxidligandumok a nagyobb elektronegativitású oxidképző atomhoz tartoznak, hozzá koordinálódnak. Pl.: CaO + CO2 = Ca2+ + CO32-