Jung Károly: Dal a hazáról

A líra (görög „lant” szóból ered). Az ember : -gondolatait, -belső világát, -érzelmeit, -hangulatait kifejező műnem. A lírai költemény legtöbbször verses monológ. A lírai formák általában rövid műfajok, tömörek, sűrítettek. (pl.dal)

Az irodalom eszköze a nyelv. A szavak egymásra vonatkoztatásával, elrendezettségével, szokatlan, eltérő összefűzésével a grammatikai alkzatok (pl. szószerkezetek, mondatok) sajátos alkalmazásával ér el hatást, többletjelentést.

Dal a hazáról A vers központi motívuma (alapelem, alapgondolat vezérlő eszme) a hazától (szülőföldtől, otthontól) való kényszerű távollét, a hontalanság érzete, az úton levés momentuma. Miként nevezi önmagát a lírai én? (3.vsz.1-2sor) Milyen eseményekre utal a lírai én amikor a hazát ,,átkeresztelő századok”-ról beszél? (háborús dúlás:tatár (13.sz.), török (16.sz.),világháborúk, ... hagyomány, örökség, kincs megsemmisülése)

Marad-e majd lábam alatt e föld, Melyet átkereszteltek a századok, A nevenincs föld, a Duna,Tisza,zöld Kertek, rétek tájéka, meg a konok Parasztoké; a maradó eszelős kóborok Hazája, mely mára elfutott a ködben, Őrült eperfák állnak őrt fölöttem, Elfolytak Erdődön a borok, s óborok. Állampolgár voltam, álompolgár lettem, Piszokszürke égbolt szétfolyik fölöttem, Sorra magadra hagynak szökő híveid – Haza. Én azért jöttem haza, mert nem Bírtam ki tovább. Már nem véthettem Többet. Ki érti a hontalan keserveit? JUNG KÁROLY: DAL A HAZÁRÓL KÖLTŐI KÉRDÉS KONKRÉT TÉRBELI MEGNEVEZÉS A JELZŐK SZEREPE MEGSZEMÉLYESÍTÉS KONKRÉT ÉS ELVONT JELENTÉS ALLITERÁCIÓ MÚLT - JELEN Milyen a jelző hangulata? ISMÉTLÉS Miért kezdi és zárja kérdő mondattal a versét a költő?

ENJAMBEMENT [anzsambman] A verssorok vége – különösen a mai modern versformákban – nem mindig esnek egybe a mondat- vagy tagmondathatárokkal. Az összetartozó mondatrészek egy részének új sorba vagy a következő versszakba való átkerülését soráthajlásnak nevezzük. Szerepe nyomatékosító. A szavak összefüggésére hívja fel a figyelmet. Változik-e a vers ritmusa a soráthajlás miatt?

A szonett (olaszul: rövid dal) A szonett: itáliai eredetű 14 soros versszerkezet. Szakasztagolása a leggyakrabban 4+4+3+3 A versforma két klasszikusa: Petrarca és Shakespeare. Petrarcánál az alapforma: a b a b a b a b c d e c d e (vagy: c d c d c d) Shakespeare-nél az alapforma: a b a b c d c d e f e f g g

19.századi francia grafikus, HONORÉ DAUMIER: DON QUIJOTE 19.századi francia grafikus,  szobrász,  festőművész.

Szólások: Eltűnt a ködben. Köddé vált. Miért eperfák állnak őrt? Szorgalmi: Az eperfa fontossága