LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az idegrendszer érző működése
Advertisements

Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Az emberi szem optikai tulajdonságai Optické vlastnosti ľudského oka
Szűcs Pál okl. fizikus, VT-3
Virtuális Környezet és Fénytani Laboratórium
Színformátumok és színmodellek
LÁTÁS FIZIOLÓGIA I.RÉSZ
ÉRZÉKSZERVEK KÉSZITETTE: taTesz.
A szem és a látás.
Villamosság élettani hatásai Érzékszervek működésének alapjai
A színészlelés fiziológiai alapjai
Az emberi látás Segédanyag a Villamosmérnöki Szak
Digitális képanalízis
2D-3D számítógépes grafika
Az emberi szem Oculus Készítette: Nagy Kinga.
A színmérés és a színinger-mérő rendszer fontosabb modelljei
SZÍNEKRŐL.
SZÍNEKRŐL.
FPAD alapú neuron modellek Ormos László Miskolci Egyetem Villamosmérnöki Intézet Automatizálási Tanszék.
A fény és az ember MÁSODIK RÉSZ.
„EU-s tartalmak az oktatásban" Pedagógustovábbképzési program Budapest, 2008 április 1 EU-S TARTALMAK AZ OKTATÁSBAN A képzés célkitűzései.
Szem.
Az idegsejtek felépítése és működése
Színes világban élünk.
A színészleletet jobban közelítő színrendszer megalkotásának lehetőségei Schanda János Pannon Egyetem.
Látás – észlelet Az informatikus feladata információs technológiák:
Szín management szín(észlelet)helyes leképezés különböző mediumokban.
Színmegjelenési modellek
Látás – észlelet Az informatikus feladata információs technológiák:
Színtervezés számítógépes felhasználás számára Schanda János és a Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratórium Dolgozói és PhD hallgatói.
Schanda János Virtuális Környezet és Fénytani Laboratórium
Látás – észlelet.
Színtervezés számítógépes felhasználás számára Schanda János és a Virtuális Környezetek és Fénytan Laboratórium Dolgozói és PhD hallgatói.
VTT-BudapestSchanda János VE-Professzor Emeritus – CIE-MNB Színészlelet és „lágy” metrológia CIE TC 1-65:A framework for the measurement of visual appearance.
Magasabbrendű idegtevékenység
Színhasználat Készítette: Bene Attila
Kontrasztok.
2. tétel.
Az emberi szem és a látás
Színek.
(A rovarok tájékozódása)
Világosság és fénysűrűség ajánlások a mezopos fénysűrűség értékelésére
Hullámoptika Holográfia Készítette: Balázs Zoltán BMF. KVK. MTI.
3D képszintézis fizikai alapmodellje Szirmay-Kalos László Science is either physics or stamp collecting. Rutherford.
III. Kontraszt illúziók - Gátlás
II. Utóhatások - adaptáció
Fogszín meghatározás 2008.
Érzékszervek receptorsejt: ingert ingerületté alakító sejt
Biológiai óra – biológiai funkciók periodicitása Pl. hőmérséklet hormontermelés emésztés alvás / ébrenlét.
Tágra zárt szemek.
DIAZÓ TÍPUSÚ FÉNYÉRZÉKENY RENDSZEREK
A fényhullámok terjedése vákuumban és anyagi közegekben
Fénytani eszközök A szem.
Digitális fotózás Alapok.
Látás – Nyelv - Emlékezet A látás alapjai
OMKTI1 Tartalék világítások, látási folyamatok a mérnök szemével, számítási eljárások (BG) ……..
NXT és EV3 összehasonlítása
A színes képek ábrázolása. A szín A szín egy érzet, amely az agy reakciója a fényre. Az elektromágneses sugárzás emberi szem által látható tartományba.
Egy kis SZÍNtan elsősorban a vizuális megismerés tantárgyhoz Sándor Zsuzsa A tanuláshoz szükséges animációkat tartalmaz, töltse le a PPt fájlt is!
A szín fogalma A „szín” fogalmát kiegészítés nélkül ne használjuk! - inger vagy észlelet színészlelet - pszichológiai fogalom színinger - pszichofizikai.
Vizuális illúziók I. Tájékoztató BME, Kognitív Tudományi Tanszék.
AZ IDEGRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
A látás.
04 – Színek, színelmélet, színmodellek, színcsatornák
3. Az emberi szem felépítése és a látás alapfolyamatai
Képek jelentés-elemei
Bevezetés a szoftver-ergonómiába
Hangtani alapfogalmak
Előadás másolata:

LÁTÁS FIZIOLÓGIA II.RÉSZ Dr Wenzel Klára egyetemi magántanár Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2008

A 2. részartalma: A látás 3 fázisa: inger, érzet, észlelet A látás pigment-folyamatai Világos-adaptáció, sötét adaptáció A kontraszt jelenségek Spektrális érzékenység Az adaptáció képesség határai A látási információ idegrendszeri feldolgozása Serkentés és gátlás. Összegzés. A retina idegi struktúrája A szemtől az agyig Látóközpontok az agyban Ajánlott irodalom

A látás 3 fázisa: Inger (a fizikai környezet fényei, hangjai, illatai) Érzet (az élő szervezetből kiváltott reakció) Észlelet (az ingerület idegrendszeri feldolgozása után létrejött tudatos eredmény)

A színinger függvény kialakulása

A f(l) színinger függvény A f(l) színinger függvényt a fényforrás színe (Fe(l) spektrális teljesítmény eloszlása), a fényforrás által megvilágított színes felületek színe (r(l) spektrális reflexiója) és a fény útjába kerülő színszűrők színe (t(l) spektrális transzmissziója) együttesen alakítja ki. A f (l) színinger váltja ki a szemben a szín ingerületet és végül agyunkban a szín észleletet: f(l) = Fe(l) * r(l) * t(l)

A színérzet kialakulása A színérzet szemünkben, a retina érzékelő elemeiben (a receptorokban) alakul ki. A receptorok: A csapok (nappali, fotopikus látás) kb 6.8 millió Vörös érzékeny (protos P, long wave sensitive L) Zöld érzékeny (deuteros D, middle wave sensitive M) Kék érzékeny (tritos T, short wave sensitive S) A pálcikák (esti, scotopikus látás) kb 106 millió Alkonyatkor szürkületi (mezopikus) látás

Pálcika és csap képe

A retina elektronmikroszkópos képe

L, M és S csapok a retina centrumában

Mi a fiziológia?

A szem

A látvány képe a retinán

A látás pigment-folyamatai A kontraszt jelenség Szukcesszív és szimultán kontraszt Az utó-képek A Benham-effektus Világos adaptáció – sötét adaptáció Szín adaptáció

A kontraszt Élkontraszt és felületi kontraszt Szín kontraszt és világosság kontraszt Szimultán és szukcesszív kontraszt Világosság-, színezet- és színezetdússág kontraszt

Szín kontraszt és világosság kontraszt; az él-kontraszt

Felület-kontraszt (Nemcsics után)

Példa szimultán kontraszt jelenségre (Nemcsics után)

A szimultán kontraszt megváltoztatja a színérzetet (Nemcsics után)

Két kisérlet a szukcessziv kontraszt jelenség bemutatására

Példa a színezet kontrasztra (Nemcsics után)

Példa a világosság kontrasztra (Nemcsics után)

A Benham-effektus A Benham-tárcsa másodpercenként 8 – 12 fordulata esetén virtuális színek jelennek meg a szemünk előtt.

A Benham - effektus A Benham-effektust szukcesszív és szimultán kontraszt jelenségek váltják ki.

További szép tárcsák (Kucsera Itala tervei)

Az adaptáció Alapja: a látópigmentek dinamikus egyensúlya Fajtái: Világosság adaptáció (2 foton...100 000 lx) Színadaptáció (Színkonstancia) Von Kries törvény Inger * érzékenység = const (adaptációs idő!) A hárm csap-típus egymástól függetlenül adaptál

Az adaptáció: a szem alkalmazkodása a változó fény-viszonyokhoz. A szem adaptációs mechanizmusai: A pupilla méretének változása (2…10 mm átmérő: kb 25-szörös fénymennyiség változás) A nappali receptorok (csapok) és az éjszakai receptorok (pálcikák) átváltása (kb 1000-szeres érzékenység változás) Fotopikus látás: csak a csapok működnek Scotopikus látás: csak a pálcikák működnek Mezopikus látás: a csapok és a pálcikák is működnek A pigmentek mennyiségének változása (egyensúlyi állapot a folytonos bomlás és termelődés során, mintegy 12 nagyságrendnyi érzékenység változás)

A csapok és pálcikák spektrális érzékenységi tartománya eltérő A csapok és pálcikák spektrális érzékenységi tartománya eltérő. A pálcikák kb 1000-szer érzékenyebbek.

A csapok spektrális érzékenysége Protos (L) Deuteros (M) Tritos (S)

Világos adaptáció - sötét adaptáció

Adaptációs görbék 1 Troland (Td) a megvilágítása a retinának, ha 1 cd/m2 fénysűrűségű felületet nézünk 1 mm2 felületű pupillán kereszutül)

Az adaptáció-képesség határai Felső határ: vakítás A protos és a deuteros telítésbe megy: sárga színészlelet (Bezold-Brücke jelenség: kék-sárga látás) Mindhárom receptor telítésbe megy: fehér színészlelet Alsó határ: a protos-deuteros összegzés nem működik Nincs sárga színészlelet, csak vörös és zöld (Bezold-Abney jelenség: vörös-zöld látás) A tritos nem működik: nincs kék színészlelet Tovább csökkenő megvilágítás: mezopikus látás Purkinje-jelenség: „a kék óra”

A Purkinje - jelenség A „kék óra”

A színészlelet kialakulása A színészlelet az agyban, az idegrendszeri kiértékelés során alakul ki. Lépései: Páronkénti összehasonlítás Ellentét-párok kialakulása Összegzések Tanulás Emlékek, asszociációk

A csapok R, G és B érzetét az idegrendszer 3 ellentét-párrá alakítja át:

A színérzékelés második szintje Az opponencia elmélet: CRG = L – M CBY = S - (L + M) V(l) = 1,7*L + M l(nm) CYB CRG V(l) Relatív jelerősség a hullámhossz függvényében

A három ellentét-pár

A látási információ idegrendszeri feldolgozása

A színek pszichofizikai jellemzői Érzetek: L, M, S ------------------------------------------------------------- Pszichofizikai jellemzők: Világosság (Lightness, brightness) Színezet (Hue) Színezetdússág (Saturation, telítettség) Hogyan lesz az érzetből észlelet (pszichofizikai jellemző)?

A retina felépítése

A retina felépítése A retina vastagsága kb. 0.5 mm. Öt rétegből áll: Receptor-réteg (Csapok és pálcák) Bipoláris sejtek rétege (A csapok és pálcák idegi jeleit továbbítják a ganglion sejtekhez) Horizontális sejtek rétege (A csapok illetve a pálcák között létesítenek összeköttetést) Ganglion sejtek rétege (A bipoláris sejtektől a látóideghez továbbítják az idegi jeleket) Amacrine sejtek rétege (A ganglion sejtek között létesítenek kapcsolatot) Axon: hosszú ideg nyúlvány, amely az idegi jeleket továbbítja Szinapszis: kapcsoló felület az idegsejtek között Dendrit: fogadja a bemeneti jeleket a többi idegsejttől

A retina idegsejt típusai

Neumann János: A számítógép és az agy A neurális hálózatok elmélete Az érzeteket a neurális hálózat dolgozza át. Az átdolgozás már a retinán elkezdődik. Az idegi jelek „matematikai” feldolgozása: Serkentés – pozitív előjelű jel továbbítás ( „on” ganglion és bipolár sejtek) Gátlás – negatív előjelű jel továbbítás („off” ganglion és bipolár sejtek) Összegzés – a horizontális és az amacrine sejtek által) Neumann János: A számítógép és az agy A neurális hálózatok elmélete

A retina rétegei

A szemtől az agyig

A látóközpontok az agyban

Az alakfelismerésre szakosodott területek

Ajánlott irodalom B.A. Wandell: Fundations of Vision, Sinauer Associates, Inc.1995 Gegenfurtner-Sharpe: Color Vision from Genes to Perception, Cambridge University Press, 1999 Julesz: Dialógusok az észlelésről, Typotex, 2000 Gregory: The Intelligent Eye, McGraw Hill, 1971 Alberth Béla: Szemészet, Medicina, 1995 Commission Internationale de lEclairage: Colorimetry, 2000 MSz 9620 Világítástechnika, Színtechnika

Ajánlott irodalom Ábrahám: Optika, McGraw Hill, 1998 Ferenczy: Video- és hangrendszerek, Tankönyvkiadó, 1986 Kardos: Tárgy és árnyék, Akadémiai Kiadó, 1984 Goethe: Színtan, Corvina, 1983 Lukács: Színmérés, Műszaki Könyvkiadó, 1982 Bernolák: A fény, Műszaki Könyvkiadó, 1981 Hurvich: Color Vision, Sinauer, 1981 Itten: A színek művészete, Corvina, 1978 Neumann János: A számológép és az agy, Gondolat, 1972 Ulric Neisser: Megismerés és valóság, Gondolat, 1984

VÉGE a 2. résznek