A demokrácia válfajai (egy megközelítés) (Tiszta) közvetlen demokrácia „Plebiszcitárius” demokrácia Képviseleti vagy közvetett demokrácia Népszavazási vagy félközvetlen demokrácia A nép maga dönt minden törvényről A nép maga választja a VH tagjait és a bírákat A választott tisztviselők döntéseit is magához vonhatja Landsgemeinde, town meeting Az államfő saját belátása szerint népszavazásra bocsát bizonyos kérdéseket (egyben „bizalmi” szavazás is) Bonaparte Napóleon, III. Napóleon „Appel au peuple” A nép akkor szólhat, ha kérdezik Tárgyi döntések perszonalizálódnak A nép képviselőkön keresztül gyakorolja hatalmát A képviselők saját belátásuk szerint járnak el (szabad mandátum) Két modell: Liberális felfogás (19. sz.): a képviselők képzett vagy vagyonos honoráciorok, a pártok csak parlamenti klubok Modern demokrácia: erős tömegpártok, a képviselő szabad mandátuma szinte illúzió (frakciófegyelem) A képviseleti és a közvetlen demokrácia elemeinek kombinációja A nép saját maga is kezdeményezheti a közvetlen demokratikus eljárást A nép esetleg választott képviselőit, tisztviselőit le is válthatja (Abberufungsrecht, recall) Svájc, USA egyes nyugati tagállamai

A (fél)közvetlen demokrácia eszközei: Népszavazás (referendum) Alkotmányreferendum jogalapja szempontjából: kötelező vagy fakultatív; esetenként rendkívüli; kötőerő szempontjából: kötelező vagy konzultatív; hatály szempontjából: szuszpenzív vagy abrogatív Törvényreferendum Államszerződés-referendum Közigazgatási referendum Népi kezdeményezés (iniciatíva) Alkotmányiniciatíva kidolgozott vagy általános javaslat direkt vagy indirekt iniciatíva ellenjavaslat (?) Törvényiniciatíva Közigazgatási iniciatíva Napirendi (agenda) iniciatíva Visszahívás (ki ellen) Parlament a teljes testület (hatóság) ellen vagy egyes tisztviselők ellen Kormány Bírák Kibővített választójogok Államfőre Kormányra Tisztviselőkre Bírákra

A szabályozás csomópontjai a) Ki kezdeményezheti? államfő? kormány? parlament? – plebiszcitárius karakter meghatározott számú választópolgár (mennyi)? – közvetlen demokratikus karakter   b) Miről? alkotmány, törvény, stb. előzetes/utólagos alkotmányossági kontroll c) Kötelező-e? kötelező-e megtartani az eredménynek van-e kötelező ereje? (vagy csak konzultatív a népszavazás) d) Mikor érvényes/eredményes? Quorum: részvételi, elutasítási, támogatási

NÉPSZAVAZÁSI MODELLEK Antik előzmény: Athén Amerika „Ősforrások”: Town meeting (New England colonies: Connecticut, Maine, Massachusetts, New Hampshire, Vermont) – majd más vidékeken Protestantizmus (common assent, true consent, Mayflower Compact) Céhek, guildék Összetartás szükségessége Az amerikai forradalom kora: constitutional referendum: Már 1639-ben: Fundamental Orders of Connecticut 1778 Massachusetts, 1779 New Hampshire További terjedés 1818-tól Szövetségi szinten nincs! A populista-progresszív mozgalmak kora (19-20. sz. fordulóján): Svájci mintájú közvetlen demokratikus intézmények elterjedése

Referendum és iniciatíva a mai USA-tagállamokban Iniciatíva és fakultatív referendum Csak fakultatív referendum Se referendum, se iniciatíva Csak alkotmány-iniciatíva Forrás: Initiative & Referendum Institute, California (www.iandrinstitute.org )

Franciaország: Jean-Jacques Rousseau (1712-1778) Francia forradalom: 1793-as alkotmány: ősgyűlések A napóleoni minta: felülről elrendelt népszavazás (plebiszcitárius modell) Svájc: Korábbi gyökerek (Landsgemeinde, felvilágosodás, a fr. forr. exportja) Liberális reformmozgalom (Regeneráció, 1830-as évek) Föderáció (1848) 1860-as évek demokratikus mozgalma 1874-es szövetségi alkotmány „bottom up initiatives”

Területi plebiszcitumok (19. sz.): Francia forr.: Avignon, Venaissin, Savoya, Nizza, Ciszpadániai és Ciszalpin Köztársaságok, Velencei Közt., Liguriai Közt. Olasz egység (1848/1860/1866/1870) Az I. vh. után: Weimari Köztársaság (1919) Balti államok (1920-22) Írország (1922) Ausztria (1920) torzulások

Két további jellegzetes hagyomány: Dánia (1953): Parlamenti kisebbség által kezdeményezett referendum (parlamenti kisebbségvédelmi eszköz) Olaszország (1970): Abrogatív referendum * * * Fejlődési tendenciák

Az országos népszavazások száma a világban, Európában és Svájcban Világszerte Európa Svájc 1901-1910 16 12 8 1911-1920 37 21 11 1921-1930 30 19 14 1931-1940 47 20 1941-1950 50 23 1951-1960 60 39 29 1961-1970 74 36 22 1971-1980 144 85 58 1981-1990 177 61 1991-2000 370 171 66 2001-2009 260 92 35 Forrás: Centre for Research on Direct Democracy (Aarau) www.c2d.ch.