Egy nem-konvencionális forma az önfoglalkoztatás Baranya megyében Apró Antal Zoltán egyetemi oktató

Az Európai Foglalkoztatási Stratégia (EFS) 2010-re teljes foglalkoztatást irányoz elő, ami 70 százalékos foglalkoztatási szintet jelent. 2005-re 67 százalékos ráta a cél, a női foglalkoztatottságban pedig 57 százalék. Emellett a stratégia része a munka minőségének javítása, a produktivitás növelése, a szociális kohézió erősítése, a befogadás növelése.

Az Európai foglalkoztatási stratégiában meghatározott célkitűzésekhez (2005-ig 67%-os, 2010-ig 70%-os szint elérése) képest hazánk elmaradása jelentős. Az uniós foglalkoztatási szint jelenleg: 64,1% átlag feletti: Dánia76,2%, Hollandia 74,1%, Svédország 74%, Egyesült Királyság 71% átlag alatti: Olaszország 54,8%, Görögország 55,4%, Spanyolország 57,7% A hazai foglalkoztatási ráta: 56,6%

Az Európai Unió országaiban már a 70-es években megjelent az atipikus foglalkoztatási forma, mely napjainkra a fejlettebb országokban már a keresők 40-60 %-át közvetlenül érinti. Ezt támasztják alá azon adatok, melyek szerint 2000-ben az EU tagállamokban a foglalkoztatottak 44 %-a már atipikus foglalkoztatási formában tevékenykedett, ellentétben az 1985-ös 36,5 %-os mutatóval.

Néhány összehasonlító adat foglakoztatás uniós átlag % hazai átlag összes 64,1 56,6 fiatalok 40,7 29 idősebbek 40,1 26,6 nők 56 50 részmunkaidős 15 4

az elmúlt 5 évben létrehozott új Európában az elmúlt 5 évben létrehozott új munkahelyeknek több mint az 50 %-a kifejezetten atipikus foglalkoztatásra alapult. Az atipikus foglalkoztatási formák létrejöttének legfontosabb céljai: • olcsóbb foglalkoztatás megteremtése, • a munkanélküliség csökkentése, • rugalmasság, hatékonyság, szakszerűség növelése, • költségcsökkentés

Magyarországon ugyan lassan, de növekszik a foglalkoztatás, csökken az inaktívak aránya. 56,6 százalékos aktivitási rátánk európai összehasonlításban az egyik legalacsonyabb. Arra törekszünk, hogy 2006-ra a foglalkoztatási szint 59 százalékra, 2010-re 63 százalékra emelkedjen.

A teljes foglalkoztatás jövőképe hazánkban a nők esetében 2006-ig az 53%-ot, 2010-re az 57%-ot a férfiaknál 2006-ig a 64%-ot, 2010-re a 69%-ot az idősebb korúak esetében 2006-ig a 33%-ot, 2010-re a 37%-ot kell elérnie

Az atipikus foglalkoztatás alatt nem egy behatárolható speciális foglalkoztatási módszert, hanem több, különböző termelési célok megvalósítása miatt képződött foglalkoztatási módszerek egy csoportját értjük.

Mi az atipikus (nem-konvencionális) foglalkoztatás? Ilyen jogi forma lehet a bedolgozói jogviszony, az alkalmi munkavállalás, a részmunkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás, a munkaerő-kölcsönzés, a határozott idejű (szerződéses) foglalkoztatás, az osztott, vagy egyenlőtlen munkaidejű foglalkoztatás, a tranzit foglalkoztatás, a kollektív önfoglalkoztatás (Munkavállalói Résztulajdonosi Program), vagy az ösztöndíjas foglalkoztatás.

Nem tipikus foglalkoztatási formák II. • Részmunkaidős munkavállalás (4, 6 órás vagy ettől eltérő munkaidővel) • Bedolgozói munkák • Távmunka • Önfoglalkoztatás • Határozott idejű munkaszerződéssel történő foglalkoztatás

Nem tipikus foglalkoztatási formák –folytatás Regisztrált munkanélküli foglalkoztatása alkalmi munkavállalói kiskönyvvel Munkaszerződés helyett megbízásos szerződéssel történő foglalkoztatás Állami támogatással létrejövő határozott idejű munkaviszonyok (bértámogatás, közmunka, közhasznú munka, közcélú munka)

ILO definíciók • Decent work: tisztességes, becsületes munka • Formal workplace: munkajogilag és szociálisan védett munkahely • Informal workplace: szociális védelemben nem részesülő munkahely (nem feltétlenül illegális munka!) • Atipikus foglalkoztatás: a megszokott, eddig dominánsan munkaszerződéssel megkötött és szociális jogokkal körülbástyázott munkavállalástól, foglalkoztatástól eltérő munka

Veszélyek A flexibilis munkavállalási formák alkalmazásakor fennáll a törékeny foglalkoztatás veszélye: ebben az esetben a munkavállaló nagyon kiszolgáltatott a tőkének, a vállaltvezetésnek. Ezért az elemzők többek között arra is keresik a választ, hogy a munkavállalók jó értelemben vett flexibilitása mikor és hogyan fordul át a valódi kölcsönös alkuhelyzetből a dolgozó érdekeinek megsértésébe.

konklúzió Nincs más választás a munkanélküliség csökkentése és a foglalkoztatási szint növelése érdekében, mint kreatív módon alkalmazni a tipikus és a rugalmas, flexililis, atipikus formákat!

Köszönöm a figyelmüket! Apró Antal Zoltán - egyetemi oktató terület-, foglakoztatáspolitikai és esélyegyenlőségi szakértő    7621 Pécs, Janus Pannonius 9. 70/216-39-29 72/328-147 freud@freemail.hu, freudapro@tvn.hu