MARTON MELINDA – PAKU ÁRON TÉRSÉGTIPOLÓGIA KOMPLEX TÁRSADALMI MUTATÓK ALAPJÁN

Felhasznált adatok  KSH népszámlálás  Tstar adatbázis  Munkaügyi adatbázisok  Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkanélküli nyilvántartásának adatai  Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet OTTIR területi statisztikai adatbázis

Felhasznált módszerek  Kétdimenziós statisztikai eljárások  Egyszempontú varianciaanalízis  Chi-négyzet statisztika  Pearson-féle korrelációs eljárás  Többdimenziós statisztikai eljárások  K-means klaszteranalízis  Lineáris regresszióanalízis  Logisztikus regresszióanalízis

Klaszterképző változók  Öregedési index  Mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya  Iparban foglalkoztatottak aránya  Szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya  Munkanélküliek aránya  Városi népesség aránya  Elvégzett osztályok száma  A 120 fő/km 2 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya

Kistérség típusok jellemzői I.  Dinamikusan fejlődő típus (29)  Pozitív képet mutat a munkanélküliségi ráta, az elvégzett osztályok száma, az urbanizáltsági szint valamint az öregedési index  Magas a tercier szektorban, alacsony az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya  Fejlődő típus (44)  Átlagos mértékű az öregedési index  Magas az iparban foglalkoztatottak aránya, alacsony a mezőgazdaságban és a szolgáltató iparban foglalkoztatottak aránya  Alacsony munkanélküliségi ráta és relatív magas iskolai végzettség jellemző a területre  Urbanizált területek jellemzik

Kistérség típusok jellemzői II.  Periférikus típus (37)  Erősen rurális kistérségek alkotják, nagyon alacsony a városi népesség és a 120 fő/km² feletti népsűrűségű településeken élők aránya  Nagyon magas az öregedési index  Magas az iparban és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya  Pozitív képet mutat a munkanélküliségi ráta és az elvégzett osztályok száma  Leszakadó típus (58)  Alacsony az öregedési index, a fiatalok túlsúlya jellemző  Tipikus mezőgazdasági térség (ebben a típusban a legmagasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya)  Nagyon magas a munkanélküliségi ráta  Kiugróan alacsony az elvégzett osztályok száma  Alacsony a 120 fő/km² feletti népsűrűségű településeken és a városokban élők aránya

Közép-dunántúli régió  Fejér megye  Dinamikusan fejlődő kistérség típus: 6 kistérség  megye: 1 kistérség  Fejlődő kistérség típus: 11 kistérség  megye: 4 kistérség  Periférikus kistérség típus: 6 kistérség  megye: 3 kistérség  Leszakadó: 2 kistérség  megye: 2 kistérség

Fejlődő kistérség típus jellemzői I. Természetes szaporodás Belföldi vándorlási különbözet Eltartottsági ráta Korcsoportok Urbánus/rurális jelleg Foglalkoztatottság

Fejlődő kistérség típus jellemzői II. Munkanélküliség Tartósan munkanélküliek aránya Pályakezdő munkanélküliek aránya Szellemi munkanélküliek aránya Iskolai végzettség Ingázás – mobil munkaerő

Cigány/roma népesség aránya  A cigány/roma népesség területileg szegregált, azokon a területeken élnek a legnagyobb arányban, ahol: magas az eltartottsági ráta magas a munkanélküliek aránya magas a 8 vagy kevesebb osztályt végzettek aránya alacsony az érettségivel és felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya alacsony a városi/nagyvárosi népesség aránya

A fejlődő kistérség típusba kerülést leginkább meghatározó tényezők Eltartottsági ráta (0,765) Szellemi munkanélküliek aránya (0,835) Foglalkoztatottak aránya (1,116) Urbánus(1)-rurális jelleg (13,506)

Összegzés  Vizsgálatunk fő eredményének tekintjük, hogy újszerű, komplex társadalmi mutatókra alapozott kistérség-tipológiát sikerült kialakítanunk.  Az általunk kialakított tipológia hozzájárulhat eredményesebb fejlesztési döntések meghozatalához.

Köszönöm a figyelmet!