A pszichiátria alapvonalai Trixler Mátyás egyetemi tanár

Tudomány előtti pszichiátria I Dánia, Svédország 20 000 év előtti sírleletei – trepanáció „Eber Papirus” (Kr.e. 1900) – legrégebbi orvosi dokumentum, tünetcsoportok leírása Biblia : Sámuel I. könyve: Saul – depresszió, melyet Dávid hárfa játéka oldott Dániel könyve: Nebukadnécár (Kr.e: 604 -562) babilóniai király bikának képzelte magát, legelt Lykaon árkádiai király farkasnak képzelte magát, bárányokat tépett szét – „Lykantropia”

Tudomány előtti pszichiátria II Platon (Kr.e.: 427-347): a lélek elsőbbségéről beszélt. A szellem három része – ész, bátorság, altesti vágy (Freud!!) Hippokratesz (Kr.e.: 459-377): materialista, a „morbus sacer” nem isteni eredetű. Vérmérsékleti típusbeosztás (melankólikus, szangvinikus, kolerikus, flegmatikus) A klasszikus ókorban a kölünböző tünetcsoportokat (melankólia, mánia, delirium, hisztéria) leírták, de az okokat illetően különböztek. Galenusz : testnedvek ingadozása (fekete epe, vér, nyirok, sárga epe) Mások a különböző szervek rendellenességeinek tulajdonították a tüneteket, pl.: hisztéria – „vándorló méh”

Hippokrates Galenus

A pszichiátria klasszikusai I Pinel (1745-1826) a francia forradalom alatt, a humanista szemléletű „morális kezelés” – Salpetrier kórház „Értekezés az elmebetegségről” – empírikus megfigyelés „pszichiáter” – „az elme gyógyítója” – egyike az első orvosi diszciplinának Esquirol (1772-1840) a klinikai tünetek pontos leírója Griesinger (1817-1868) „a pszichés zavarok az agyi történések következményei elmélet megalkotója

Pinel Esquirol Griesinger

The French Revolution and Pinel's Moral Treatment of the Mentally Ill

A pszichiátria klasszikusai II Kahlbaum (1826-1899) a katatónia leírója Kraepelin (1856-1926)exogén-endogén pszichózisok nozológiai rendszer kidolgozója München – idegtudományi hagyomány elindítója Bleuler (1857-1939) a modern pszichiátria „atyja", „szkizofrénia” Kretschmer (1893-1964) testalkat és karakter

Kreapelin Bleuler Kretschmer

Charcot Janet

Charcot 1825-1893 a hisztéria kezelése, gyógyító hipnózis

Pszichoterápiák gyökerei Freud 1856-1939 Adler 1870-1937 a pszichoanalízis Ferenczi 1873-1933 Jung 1875-1961

Freud

Jung Adler Ferenczi

A biológiai terápiák kezdetei I 1887 Wagner von Jauregg lázkezelés 1926 Klaesi alvásterápia 1933 Sakel inzulin kezelés 1935 Meduna kardiazol konvulzió 1936 Moniz pszichokirurgia 1938 Cerletti és Bini elektrosokk

A biológiai terápiák kezdetei 1949 Cade lítium 1952 Delay klórpromazin 1957 Kuhn imipramin 1962 Carlsson, Schildkraut és mások neurotranszmitterváltozások szkizofréniában és depresszióban

A szociálpszichiátria alapjai I 1905 Pratt csoportterápia tuberkulotikusokkal 1905 Pándy betegfoglalkoztatás 1912 Durkheim az öngyilkos magatartás leírása 1917 Simon a munkaterápia értelmezése 1920 Moreno pszichodráma

A szociálpszichiátria alapjai II 1953 Jones terápiás közösség 1958 Hollingshead, a társadalmi rétegződés Redlich szerepe 1959 Barton kórházi neurózis 1961 Moore transzkulturális pszichiátria 1960 Szász, Laing antipszichiátria

Szasz Laing

Bio-pszicho-szociális (rendszerszemléletű) modell jelentősége

PSZICHIÁTRIA (Elmegyógyászat) Az emberi magatartás zavarainak és gyógykezelésének tudománya A mentális zavar biológiai, pszichológiai és szociológiai tényezők kölcsönhatása A normális és a kóros lelki működés között nincs éles határ A kórismék a szakemberek konszenzusára épülnek A tünetcsoportok között jelentős átfedés van

Mentális és viselkedészavarok Jellemzi: - KLINIKAILAG FELISMERHETŐ TÜNETEK ÉS VISELKEDÉS - SZENVEDÉSSEL (DISTRESSZ) TÁRSUL - A SZEMÉLYES MŰKÖDŐKÉPESSÉGET AKADÁLYOZZA

Van e szükség pszichiátriai klasszifikációra ? Individuális „kóros” emberi viselkedés „beskatulyázása”, cimkézése, stigma? (szociális deviancia modell)-antipszichiátria Azonban: a tünettan. lefolyás, nemi, családi halmozódás eltérő, jellegzetesen különbözők a biológiai alapok, specifikus terápiás válaszok észlelhetők

Klasszifikációk értelme, célja Bár minden ember/beteg egyedi és megismételhetetlen jelenség, mégis a diagnózisba foglalás információsűrítés közös lényeg kiemelése, kevéssé fontos háttérben ezzel információcsere, közös nyelv, oktatás, kutatás, statisztikai rendezés, értékelés tudományos alapelvek, tesztelhető hipotézisek, empirikus vizsgálat, korrekció

Klasszikus kategóriák a betegségek osztályozása során (Virchow) Meghatározott etiológia, Jól körvonalazható tünettan, Jellemző kórlefolyás, Körvonalazható prognózis, Kimutatható pathológiai elváltozások

Pszichiátriai kórképek Pszichiátriai betegségegységek ritkán teljesítik mind az öt kritériumot (kivéve az organikus zavarok vagy a szenvedélybetegségek) A pszichiátriai kórképek nagy részénél - hasonló tünettan - hasonló kórlefolyás - többé-kevésbé megjósolható prognózis

KÓROKTANI OSZTÁLYOZÁS (Kraepelin) ORGANIKUS MEGBETEGEDÉSEK PSZICHOGÉN MEGBETEGEDÉSEK ENDOGÉN MEGBETEGEDÉSEK PSZICHOPÁTIA OLIGOFRÉNIA

BNO 10 kategóriák I F00 - F09 Organikus és szimptómás mentális zavarok F10 - F19 Pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok F20 - F29 Schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok F30 - F39 Hangulat- (affektív) zavarok F40 - F48 Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok F50 - F59 Viselkedészavarok, melyek fiziológiai zavarokkal és testi tényezőkkel társulnak

BNO 10 kategóriák II F60 - F69 A felnőtt személyiség és viselkedés zavarai F70 - F79 Mentális retardáció F80 - F89 A pszichés (lelki) fejlődés zavarai F90 - F98 A viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint gyerekkorban vagy adoleszcenciában (serdülőkorban) jelentkező zavarai F99 Nem meghatározott mentális zavar

DSM multiaxiális rendszer I. TENGELY: TÜNETCSOPORTOK II. TENGELY: SZEMÉLYISÉGZAVAROK III. TENGELY: TESTI BETEGSÉGEK IV. TENGELY: PSZICHOSZOCIÁLIS NEHÉZSÉGEK V. TENGELY: TELJESÍTŐKÉPESSÉG (pszichés, szociális és foglalkozási)

DSM IV kategóriák I Gyermek- vagy serdülőkorban megjelenő zavarok Delírium, dementia, amnesztikus és egyéb kognitív zavarok Általános testi betegség által okozott mentális zavarok Pszichoaktív szerek használatával összefüggő zavarok Schizophrenia és egyéb pszichotikus zavarok Hangulat- (affektív-) zavarok Szorongásos zavarok Szomatoform zavarok

DSM IV kategóriák II IX. Facticiózus zavarok X. Disszociatív zavarok XI. Szexuális- és nemi identitás zavarok XII. Táplálkozási zavarok XIII. Alvási zavarok XIV. Az impulzus kontroll zavarai XV. Alkalmazkodási zavarok XVI. Személyiségzavarok (a II. tengelyen kódolva) XVII. Egyéb, mentális zavart nem jelentő, de figyelmet és kezelést igénylő állapotok

A BNO-10 és DSM-IV összehasonlítása Kritérium BNO-10 DSM-IV Eredet Európai-hagyomány Amerikai Fő terület Statisztika Kutatás Tengely Egytengelyű Multiaxiális Empirikus megalapozottság Viszonylag csekély Erős A kategóriák körülhatárolása Kevésbé precíz, több szubjektív megítélés Egyértelmű, esetenként önkényes kritériumok

Paradigmaváltás az orvoslásban BIOMEDIKÁLIS - BIOPSZICHOSZOCIÁLIS BETEGSÉGMEGELŐZÉS > EGÉSZSÉGFEJLESZTÉS PÁCIENS > KLIENS KÓRISME > PROBLÉMA TERÁPIA > KONZULTÁCIÓ GYÓGYÍTÓ > SEGÍTŐ ALÁRENDELT > EGYENRANGÚ EGÉSZSÉGÜGYI > KÖZÖSSÉGI