Magyarország regionális folyamatai és térszerkezete Dr. Aubert Antal

I. A szocialista örökség/regionális szakaszok Szakasz: 1950-es évek Erőltetett iparosítás: energiagazdaság → hagyományos nehézipar – Északi- és Dunántúli-középhegység tengelye, Migráció: Alföld → Budapest, Dunántúl, ipari tengely, Központi tervezés → nincs elkülönült területfejlesztési politika. Szakasz: 1960-as évek Iparosítás: feldolgozóipar → dekoncentráció → helyi ingázó körzetek, 1959 MSZMP kongresszus – területfejlesztési cél megfogalmazása: vidéki ipartelepítés – megyeszékhelyek és az 5 vidéki nagyváros (Boudeville „növekedési póluselméletének hatása).

I. A szocialista örökség/regionális szakaszok Szakasz: 1970-es évek Alapiparosodás befejezése, szolgáltató szektor növekedése, 1968-as reformcsomag → életkörülmények területi közelítése (ipartelepítés önmagában nem elég), → gazdasági szerkezetváltás. Posztindusztriális fejlődés nem kezdődött meg → eladósodással konzervált! Regionális fejlesztés: infrastrukturális beruházásokat kívánt volna, de nincsenek források! 1971 OTK kiegyenlítő funkció – de a különbségek erősödtek

I. A szocialista örökség/regionális szakaszok Szakasz: 1980-as évek Ellentmondásos folyamatok: A regionális politika a legelmaradottabb területek elé fordult („a halmozottan hátrányos térségek felzárkóztatása”), Új regionális folyamatok formálódtak Budapest újabb kiemelése megindult, Mezőgazdasági jövedelmek csökkenése – az Alföld hátránya fokozódik (iparosítása nem hozott eredményt). 1982 – új magánvállalkozási formák (GMK, PJT, Kisszövetkezetek) – magángazdaságok erőteljes földrajzi koncentrációja (Budapest 50%, vidéki nagyvárosok 25%) 1986 – helyi tanácsok önállóságának erősítése

I. A szocialista örökség/regionális szakaszok A szocialista időszak regionális fejlődését a nagy térségek közötti különbségek mérséklődése és a városhálózat kiépülése jellemezte, a településhálózat inkább csak formailag modernizálódott (falu-város életkörülmény-különbsége, helyi önszervezésre képes társadalom hiánya), befelé forduló gazdaság, nagyvállalati vertikális integráció (fordizmus)  belső piaci hálózatok gyengék  települési-, térbeli koordináció hiánya, a terület- és településfejlesztési politikának csak önálló kompetenciája nem volt, de kiegyenlítő hatása valamennyire érvényesült (nem derült ki, hogy mely régió vagy település mennyire alkalmas a modern gazdaság működtetésére).

II. Új regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltozás következményei megváltoztak a területfejlesztés szereplői: gazdasági szereplők: helyi döntések (vállalati, társulások, kamarák) külföldi tőke döntései állami függés határ menti kapcsolatok helyi önkormányzatok szerepe nőtt, szövetségük központi kormányzat területfejlesztési politikája - 1996. OTT (Központi Tervhivatal  Területfejlesztési Alap) regionális tanácsok 1996-tól civil társadalmi szervezetek háztartási döntések (lakásépítés, elvándorlás, fogyasztás szerk.)

területileg eltérő módon? vidéki részlegek bezárása! (1986-92: 50 %) II. Új regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltozás következményei gazdaság nagyfokú leépülése új folyamatokat indított el: állami tulajdonú gazdasági szervezetek, mgtsz-ek átalakulása  területileg eltérő módon? vidéki részlegek bezárása! (1986-92: 50 %) újabb iparszerkezet lassan épül ki → válságrégiók kialakulása  "a fejlett ipari vidékek"-ből,  falusi régiók. területi egyenlőtlenségek az életkörülményekben fokozódtak, jelenleg egy dinamikus régió típus határolható el: Budapest-Bécs tengely (Nyugat - Magyarországon) + néhány nagyváros (a korábbi gazdasági körzetrendszer eltűnése) a magángazdaság elterjedése jóval kevesebb települést tart előnyösnek, mint az állami (10.000 főre vetítve: Bp.  1/2-e Komárom - Esztergom, Győr – Mosón – Sopron megye) okai: kereskedelem + szolgáltatásban jelenik meg külföldi tőkeberuházások is a fővárosban összpontosul (50 %)

II. Új regionális folyamatok Magyarországon Az európai térfolyamatok megjelenése 1970-es években a világgazdaságban új, hosszú távú technológiai ciklus kezdődött meg  új gazdasági terek: a termelés földrajzi dekoncentrációja szellemi tevékenységek döntéshozatal földrajzi koncentrációja jellemző megerősödött a nagyvárosok szerepe megváltozott a város-vidék viszonya megváltozott a gazdasági körzet hagyományos építkezése Ny-i határ nyitottsága: közvetlen kapcsolódás a nyugat-európai térfolyamatokhoz

A magyar gazdaság felzárkózási feladata kettős: III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A magyar gazdaság felzárkózási feladata kettős: a piacgazdaság tulajdoni, szervezeti, működési viszonyainak átvétele a Ny-on 20 éve kibontakozott gazdasági ciklus követése. A fordizmus jellemzői: szabványosított ipari termelés, állam erőteljes beavatkozása, tőkebefektetések nagy része a nagy ipari ágazatokba, nagy vállalatok uralma. (folyt. köv. dia)

III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A fordizmus jellemzői: bővülő anyag- és energiafogyasztás, társadalmi szerkezet: nagyüzemi munkásság - kistulajdonosi, nagytőkés, alkalmazotti csoportok elkülönülése, foglalkozási átrétegződés mezőgazdaságból az iparba, vállalati vertikális integrációk, nemzeti keretek, területi szervezetek a gazdaságban: földrajzi koncentrációs hajlam, agglomerációs előnyök, nyersanyagforrás, nagy tömegű munkaerő, nagy fogyasztópiac, szállítási útvonalak kombinációjából felépülő gazdasági körzetek, városnövekedés. Államszocialista tér: a fordizmus/fordista térszerveződés szélsőséges esete.

III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A posztfordista gazdaság : Ny-on az 1970-es évektől gazdaság szerkezeti átalakulása (tercier, kvaterner szektor), gazdasági tevékenység átalakulása (funkcionális fejlesztés: gyártás - forgalom - elosztás/fogyasztás és a szabályozás), telephelyválasztás szempontjai megváltoztak: munkaerő minősége települési környezet információs hálózathoz való kapcsolódás vállalati szervezet átalakulás: transznacionális társaságok horizontális kiterjedése - vertikális dezintegráció (a szokásos telephelyes nagyvállalat helyébe a sok alvállalkozót foglalkoztató nagyvállalat lép). A vállalati központ a gazdasági kapcsolatok térhálóját alakítja ki maga körül. A kis- és középvállalkozások megerősödésének ez a beszállítói rendszer a fő forrása,

III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere A posztfordista gazdaság: technológia változásai a regionális folyamatra a dekoncentrált telepítést teszi lehetővé  dezurbanizációs jelenségeket indított, társadalmi szerkezet: felsőfokú szakember-szükséglet + iskolázott, de szakképzetlen munkaerő  a hagyományosan képzett szakmunkások iránti kereslet csökkent, osztálytagozódás elmosódik: kiszélesedik a középosztály, másfelől erős tőkekoncentráció megy végbe, jelentős munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése.

III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere változások: a korábbi gazdasági körzetek átalakultak földrajzi dekoncentráció + (munkaerő + információ) + nagyvárosok megerősödése (transz. vállalati központ, pénzintézeti központ) vesztesek a régi ipari körzetek a térkapcsolatok átlépik az országhatárokat (globalizáció) ugyanakkor a csoportidentitások megerősödése nemzeti terek leértékelődése  Az átmenet térszerkezete

III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon Az átmenet térszerkezete Területi differenciálódás, a regionális különbségek növekedése  jelzőszámokkal mérhető (területi bontás szükséges), a szerkezeti átalakulás úgy megy végbe, hogy közben piacvesztés, recesszió következik be, a gazdasági megújulás elemei területileg erősen koncentráltan jelennek meg, Ny – K-i országrész megosztottsága újjáéled, a regionális fejlődés nagy változatosságot mutathat (alaptényezői: emberi tőke, innovációs készség vagy vállalkozási hajlam).

IV. A regionális folyamatok alakulásának lehetséges forgatókönyvei - A regionális fejlődés elemei 1. A gazdasági növekedés 2. A gazdasági szerkezet mezőgazdasági övezetekben (korábbi regionális funkció elvesztése) export orientált marad-e? iparban: tudósigényes ágazatok  nagyvárosi koncentráció bér – munkaigényes fogyasztási cikkgyártás  szétszórtabb település transznacionális vállalatok szerepe kisvállalatok  helyi gazdaságban tercier szektor: kutatásfejlesztés szolgáltatás export  idegenforgalom  háztartási szolgáltatások fekete gazdaság: nagyvárosokban K-i periférián szezonális munkaerőt foglalkoztató intenzív agrár-körzet idegenforgalmi körzet 3. A népesség 2005-ig 2-3 %-kal tovább fogy elöregedik földrajzi eloszlása koncentrálódást mutat  lefékeződik