A halogéncsoport elemei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Moduláris oktatás a 8. évfolyam kémia tantárgyból
Advertisements

A KLÓR ÉS A TISZTÍTÓSZEREK
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
Az ammónia 8. osztály.
Rézcsoport.
Az anyag és tulajdonságai
A VII. főcsoport elemei és vegyületei
SO2.
Szervetlen kémia Nitrogéncsoport
HIDROGÉN-KLORID.
keménység Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Az Oxigén.
Kénsav H2SO4.
A KLÓR klorosz = zöld A KLÓR klorosz = zöld KÉMIAI JEL: Cl2
SZÉN-MONOXID.
Ammónia.
Krómcsoport elemei.
Nitrogéncsoport elemei
Az oxigéncsoport elemei
A HIDROGÉN.
Széncsoport elemei.
Bórcsoport elemei.
Cinkcsoport.
Platinacsoport elemei
Mangáncsoport elemei.
ÁTMENETIIFÉMEK (a d-mező elemei)
Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
V. A vanádium-csoport Nb régen columbium Előfordulásuk, ásványaik
Tartalom Anyagi rendszerek csoportosítása
37. KI és KBr azonosítása klórgázzal
A kénsav és sói 8. osztály.
A kalcium és a magnézium
A salétromsav és a nitrátok
A kén Sulphur (S).
Az oxigén 8. osztály.
A sósav és a kloridok 8. osztály.
A nitrogén és oxidjai 8. osztály.
Kémiai kötések Kémiai kötések.
A szén és vegyületei.
A halogén elemek SÓKÉPZŐK.
SAVAK és BÁZISOK A savak olyan vegyületek,amelyek oldásakor hidroxidionok jutnak az oldatba. víz HCl H+(aq) + Cl- (aq) A bázisok olyan vegyületek.
Szervetlen kémia Oxigéncsoport
A VÍZ HIDROGÉN-OXID KÉMIAI JEL: H2O.
HIDROGÉN Hydrogenium = „vízképző”.
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Dürer kísérletbemutató
A periódusos rendszer VII/A csoportja
Tagozat, 10. évfolyam, kémia, 16/1
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
HALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK
Gyakorlati szempontból fontos halogénezett szénhidrogének
Ionok, ionvegyületek Konyhasó.
Halogén elemek (sóképző) VII. Főcsoport elemei. Írd le a periódusos rendszerből a halogén elemek: nevét, vegyjelét egymás alá! FluorFsárgászöld gáz KlórClzöldessárga.
Foszfor phosphorum = “fényhordozó”. Az elemet először Henning Brandt alkimista állította elő 1669-ben, úgy hogy először napokig vizeletet desztillált,
Aromás szénhidrogének
Oldat = oldószer + oldott anyag (pl.: víz + só, vagy benzin + olaj )
A NITROGÉN OXIDJAI. Nitrogén-dioxid A nitrogén változó vegyértékű elem. Többféle oxidja létezik. Nitrogén-dioxid NO 2 Vörösbarna, mérgező gáz. A salétromsav.
Kén oxidjai és a kénsav. Kén-dioxid SO 2 Fizikai tulajdonságai: Színtelen, szúros szagú, levegőnél nehezebb, gáz. Kémiai tulajdonságai: Vízben oldódik.
Hidrogén-klorid. A hidrogén gáz és klór gáz hő vagy fény hatására robban – klór- durranó gáz. A hidrogén folytatja „égését” a klórgázban. H 2 + Cl 2 =
A KLÓR 1készítette: Kothencz Edit. A klór fontosabb jellemzői I. Zöldessárga színű, Fojtó szaga köhögésre ingerel, Gáz halmazállapotú, Mérgező, Vízben.
A nitrogén és vegyületei
Milyen kémhatásokat ismersz?
Készítette: Kothencz Edit
Kovalenskötés II. Vegyületet molekulák.
A nitrogén és vegyületei
Mi a neve az üvegben levő folyadéknak?
Alkossunk molekulákat!
A salétromsav A salétrom kristályosítása 1580 körül.
Előadás másolata:

A halogéncsoport elemei

Vegyérték elektron konfiguráció ns2 np5 két atomos molekulákat alkotnak kötési energiájuk kicsi molekuláik apolárosak, de könnyen polarizálhatóak polarizálhatóságuk a rendszám növekedésével nő van der Waals erők is nőnek op, fp nő a csoportban fentről lefelé színűk a rendszám növekedésével mélyül

Fizikai tulajdonságok Fluor halvány sárga, szúrós szagú levegőnél nagyobb sűrűségű mérgező gáz op, fp igen alacsony tiszta elem

Klór zöldessárga, fojtó szagú levegőnél nehezebb gáz vízben elég jól oldódik (Cl2 . 8H2O klór-hidrát) két természetes izotópja van, 35Cl, 37Cl (3 : 1) diamágneses

Bróm vörösbarna folyadék nagy sűrűségű, kellemetlen szagú (bromosz - bűzös) könnyen párolog - gáztér vörösbarna a bróm gőzöktől vízben a klórnál jobban oldódik, oldata narancsvöröses vízben való oldhatóságát KBr-dal növelhetjük KBr + I2 = KBr3 szerves oldószerekben jobban oldódik két természetes izotópja van

Jód szürke, nagy sűrűségű, rombos kristályokat alkot jellegzetes szagú könnyen szublimál, gőze ibolyáslila alacsony op, fp vízben kevéssé, barna színnel oldódik KI-dal az oldhatósága növelhető (sötétbarna színnel oldódik) KI + I2 = KI3 (Lugol oldat) szerves oldószerekben kitűnően oldódik Kloroformban, benzinben, CCl4-ben lila színnel alkohol, éter barna színnel oldja keményítővel kék színeződést ad tiszta elem

Kémiai tulajdonságai Nagy reakcókészség Reakciókészség a rendszám növekedésével csökken Erősen pozitív redoxi potenciál Nagy EN = 3,5 Ea igen nagy Oxidációsszám -1, ….,+7 -1 oxidációszámúak halogenidek Pozitív oxidációszámúak halogenátok Elemekkel közvetlenül reagál (kivétel oxigén, nitrogén, szén)

Hidrogénnel alkotott vegyületei (HX) Fluorral sötétben is robbanásszerűen Klór csak fény vagy hő hatására (lánc mechanizmus) Bróm és a jód csak magasabb hőmérsékleten (egyensúlyi reakció) H2 + X2 = 2HX Színtelen, szúrós szagú, maró hatású gázok HX kovalens kötés poláris Polarizálhatóságuk föntről lefele nő Kötésenergia föntről lefele csökken

Vízben hevesen, nagy mértékben oldódnak Vizes oldatuk erős sav, savi erősség föntről lefelé nő Előállításuk Szintézissel H2 + Cl2 = 2HCl Konyhasóból tömény kénsavval NaCl + H2SO4 = NaHSO4 + HCl NaCl + NaHSO4 = Na2SO4 + HCl Haloidsókból kénsavval CaF2 + H2SO4 = 2HF + CaSO4 Foszfor halogenidek hidrolízise PI3 + 3H2O = 3HI + H3PO3

Oxigénnel alkotott vegyületek (oxidok, oxosavak) Oxidációszámuk pozitív Oxidok molekula vegyületek Alacsony op, fp Igen bomlékonyak Vízben jól oldódnak Valódi savanhidridek Oxosavaikból vízelvonással állíthatók elő Erős oxidálószerek Stabilitásuk az oxidációsszámmal nő, oxidálóképességük csökken

Difluor-monoxid F2O Diklór-monoxid Cl2O Sárgásbarna gáz Igen bomlékony Valódi anhidrid Cl2O + H2O = 2HClO Hipoklórossav HClO Csak vizes oldatban létezik Gyenge sav Színtelen, klóros szagú Igen bomlékony (naszcensz oxigén keletkezik) HClO = HCl + O

Erős oxidálószer Melegítésre könnyen diszproporcionálódik 3HClO = 2HCl + HClO3 Sói hipokloritok Klór-dioxid ClO2 Könnyen cseppfolyósítható, fojtó szagú gáz Bomlékony, robbanékony Paramágneses (párosítatlan elektront tartalmaz)

Vízben jól oldódik a klórossav és klórsav közös anhidridje 2ClO2 + H2O = HClO2 + HClO3 Klórossav HClO2 Csak híg vizes oldatban létezik Erősen oxidáló Bomlékony Sói kloritok Klórsav HClO3 Színtelen, szúros szagú, erős sav Állandó vegyület Sói klorátok Szerves anyagokat hevesen oxidálja

Diklór-heptaoxid Cl2O7 Színtelen olajszerű folyadék Ütésre, hevítésre robban Vízben jól oldódik Perklórsav valódi savanhidridje Cl2O7 + H2O = 2HClO4 Perklórsav HClO4 Legállandóbb oxoklórsav Színtelen, levegőn füstölgő, nagy sűrűségű folyadék Legerősebb oxoklórsav Tömény oldata erős oxidálószer Sói perklorátok

Dijód-pentaoxid I2O5 Színtelen, kristályos, stabil Vízben oldódik Jódsav valódi savanhidridje I2O5 + H2O = 2 HIO3 Jódsav HIO3 Állandó, tisztán is előállítható vegyület Higroszkópos Vízben oldódó Közepesen erős sav Jodidokból jódot tesz szabaddá (jodometria) HIO3 + 5HI = 3I2 + 3H2O

Vízben oldva diszproporcionálódnak X2 + H2O = HXl + HXO HXO egy része naszcensz oxigén fejlődése mellett bomlik HXO = HX + O másik része diszproporcionálódik 3HXO = 2HX + HXO3 diszproporcionálódási hajlam FI nő (oxidáló hatása csökken)

Oxidáló hatásuk a rendszám növekedésével csökken (kisebb rendszámú a nagyobb rendszámút vegyületeiből fel tudja szabadítani) Cl2 + 2NaBr = 2NaCl + Br2 Fémekkel halogenidekké vegyül 2Al + 3I2 = 2AlI3 Nemfémes elemekkel is könnyen egyesülnek 2P + 5Br2 = 2PBr5 Kén-hidrogénnel reagálva elemi kolloid kén válik ki H2S + Br2 = 2HBr + S

Interhalogének (halogeno-halogenátok) Központi atom ox.száma: +1, +3, +5, +7 Ligandum (nagyobb EN-ú, kisebb méretű) BrCl, BrF3, IF5, IF6

Előállítás Alkálisó olvadék elektrolízise 2X- = X2 + 2e anódon válik le hidrogén-halogenidek kémiai oxidációja 4HX + O2 = 2X2 + 2H2O haloidsó oldatából egy pozitívabb redoxpotenciálú halogén elemmel Cl2 + 2I- = 2Cl- + I2

Előfordulás Csak vegyületekben fordulnak elő folypát (fluorit) CaF2 (fogzománc) apatit Ca5(PO4)3X kriolit Na3AlF6 kősó NaCl tengervíz NaCl, bromidok, jodidok bromargirit AgBr lautarit Ca(IO3)2

Felhasználás Fluor laboratóriumi oxidálószer műanyaggyártás (teflon) Klór fertőtlenítőszer fehérítőszer PVC gyártás ivóvíz sterilizálás harcigáz

Bróm analitikai reagens (bromatometria) AgBr fényképezés gyógyszer alapanyag (nyugtató- görcsoldószer) festékgyártás (antikbíbor) Jód analitikai reagens (jodometria) festékgyártás fertőtlenítőszer (jódtinktúra) gyógyszer (pajzsmirigy) jódozott só (NaCl + 0,01% NaI)

Halogének biológiai szerepe Fluor napi szükséglet: 1 mg F- bélcsatornán szívódik fel (Ca2+, Mg2+, Al3+ ionok jelenlétében csökken a felszívódás) emberi szervezetben csontokban fluorapatit, fogzománcban (szervetlen állomány 95%-a hidroxiapatit) formájában található. ha a hidroxiapatit hidroxidionjait fluorid ionok helyettesítik a keménysége megnő. (lassú átkristályosodás) foszfátion tetraédereket kalciumionok kötik össze. Rácspontokban hidroxid-, fluorid-, karbonátionok és víz is található folyamatos kristálynövekedés

Nagyobb mennyiségű fluorid bevitele káros (fluorózis fogakban - foltos fogzománc CaF2-től) Ca10(PO4)6(OH)2 + 20NaF = 10CaF2 + 6Na3PO4 + 2NaOH fluorózis a csontokban elmeszesedést, gerinccsatorna beszűkülését okozza fogszuvasodás mértéke csökkenthető ha fluoridiont tartalmazó készítményekkel (fogkrém, F--os ívóvíz) a szájban lévő enzimatikus bomlást segíti elő

Klór biológiai szerepe főleg az extracelluláris térben található meg Cl- formában a sejtmembránon keresztül transzportmechanizmusok biztosítják gyomorban

felszívódás jodidion formában Jód biológiai szerepe felszívódás jodidion formában pajzsmirigyhámban peroxidáz enzim oxidálja jóddá tireoglobulin fehérje tirozil oldalláncába épül be tiroxin (T4) trijód-tironin (T3) két dijód-tirozil vagy monojód-tirozil és egy dijód-tirozil hormonként viselkednek, miután proteolízis során a tireoglobulinről lehasad, vérkeringésbe jut Hatásai anyagcsere fokozódása csövescsontok növekedése

jódhiány esetén (hipotireózis), növekedés, szellemi visszamaradottság Basedow-kór (hipertireózis) Strúma, golyva (pajzsmirigy megnagyobbodás) hiper- és hipotireózis esetén is megfigyelhető jódbevitel jódozott só formájában (10 mg NaI/kg NaCl)