Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon – problémák és megoldások

ALAPFOGALMAK I. FAJ: Az emberek olyan csoportja, amelyet kizárólag örökölt – testi jellemzők, elsősorban a bőrszín alapján különítik el. Nemzet: A nemzet azokból áll, akik egy nemzet tagjának tartják magukat s akiknek közös a nemzeti identitásuk. A nemzeti identitás ideáltípusa magába foglalja: - közös nyelv - közös kultúra - közös szokások - közös történelemre vonatkozó emlékek (vélt/valós) - közös lakóterület - közös állam

ALAPFOGALMAK II. Francia (állampolgárságon alapuló) nemzetfogalom: a nemzet tagja mindenki, aki az adott állam polgára. Német (kulturális) nemzetfogalom: a nemzet tagja az, aki a nemzet nyelvét beszéli, a nemzeti kultúrához tartozónak vallja magát. Differencia a két nemzetfogalom között: - választás szabadságának megléte vs. hiánya - egyéni vs. állami hatalom - alulról vs. felülről történő szerveződés

Alapfogalmak III. Rasszizmus: az a felfogás, amely szerint az a faj, amelyhez az adott ember tartozik, vagy pontosabban tartozónak vallja magát, magasabb rendű, mint a többi faj, például intelligensebb, erkölcsösebb stb. Etnocentrizmus: a rasszizmus analógiájaként használják. Azt a felfogást értik rajta, hogy a saját etnikai csoport vagy nemzet magasabb rendű, mint a többiek.

ALAPFOGALMAK IV. Statisztikai értelemben számtalan kisebbség létezik (vörös hajúak, kék szeműek), de ezek a csoportok szociológiai szempontból nem számítanak kisebbségnek. A szociológia fogalmi rendszerében egy kisebbségi csoport a következő tulajdonságokkal rendelkezi: - tagjai hátrányos helyzetben vannak a velük szemben érvényesülő diszkrimináció miatt. PL: cigány/roma személyt nem szolgálnak ki egy boltba (nyílt diszkrimináció); elitiskolák (látens diszkrimináció). - a kisebbség tagjaiban él valamiféle csoportszolidaritás („együvé tartozás”; „a mi kutyánk kölyke”). - kisebbségek fizikailag és társadalmilag rendszerint némileg el vannak különítve a nagyobb közösségektől. Ez a szegregáció (rejtett és nyílt).

ALAPFOGALMAK V. Nemzeti kisebbség: egy adott társadalom azon tagjainak csoportja, akik nem a többségi nemzettel identifikálódnak. Pl.: Magyarországon a szlovákok, németek stb. Etnikai csoport/kisebbség: az adott társadalmon belül azoknak a csoportja, akik olyan kulturális identitástudattal rendelkeznek, amely elkülöníti őket a többségi v. a többi csoporttól. Kevésbé különül el a többségitől, mint a nemzeti kisebbség. Vallási kisebbség: egy adott társadalmon belül azoknak a csoportja, akik vallási alapon különülnek el a többségi társdalomtól v. a többi csoporttól. Pl.: síiták, szunniták.

Alapfogalmak VI. Előítélet: valamely csoport tagjaival szembeni negatív érzelmi viszonyulás, amely azon alapul, hogy ezek az emberek a csoport tagjai. Lehet pozitív előítéletről is beszélni. Sztereotípia: torzításon, túlzáson és leegyszerűsítésen alapuló negatív elképzelések, előítéletek együttese valamely csoporttal szemben. Diszkrimináció: egyes emberek hátrányos kezelése azon az alapon, hogy azok valamely csoport tagjai. Előítélet és sztereotípia gondolati konstrukció (vélemény, attitűd). A diszkrimináció maga a tényleges viselkedés.

Kisebbségek Magyarországon I. Kisebbségek Magyarországon 2001. (Forrás KSH) Kisebbség fő Lakosság %-a Kisebbségiek %-a Bolgár 2316 0,02 0,52 Cigány 205720 2,02 46,47 Görög 6619 0,06 1,50 Horvát 25730 0,25 5,81 Lengyel 5144 0,05 1,16 Német 120344 1,18 27,18 Örmény 1165 0,01 0,26 Román 14781 0,14 3,34 Ruszin 2079 0,47 Szerb 7350 0,07 1,66 Szlovák 39266 0,39 8,87 Szlovén 4832 1,09 Ukrán 7393 1,67 Összesen 442739 4,34 100,00

Kisebbségi oktatás I. Kisebbségi óvodák a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium Kisebbség Óvodák száma Gyermekek száma Német 236 14 517 Szlovák 73 3 134 Horvát 27 1 324 Román 11 485 Szerb 7 243 Szlovén 4 71 Cigány-beás 2 176 Görög 1 33 Együtt 361 19 983

Kisebbségi oktatás II. Kisebbségi általános iskolák a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium Kisebbség Iskolák száma Tanulók létszáma Német 305 47 300 Szlovák 58 4 731 Horvát 31 2 359 Román 12 1 014 Szlovén 3 96 Szerb 7 211 Cigány-beás 1 34 Görög 35 Együtt 418 55 780

Kisebbségi oktatás III. Kisebbségi gimnáziumok a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium Kisebbség Intézmények száma Tanulói létszám Német 16 2 188 Szlovák 1 107 Horvát 2 188 Román 201 Szerb 99 Szlovén 18 Összesen 21 2801

Kisebbségi oktatás IV. Kisebbségi szakközépiskolák a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium Kisebbség Intézmények száma Tanulók létszáma Német 1 129 Szlovák 17 Horvát 2 19 Összesen 4 165

Kisebbségi oktatás V. Kisebbségi szakiskolák a 2003/2004-es tanévben. Forrás: Oktatási Minisztérium Kisebbség Intézmények száma Tanulók létszáma Német 2 162 Horvát 1 105 Cigány-romani 170 Összesen 5 437

A cigányoknak a teljes népességhez viszonyított aránya 1971 1993 2003 Észak 20,4 24,3 32,1 Kelet 23,0 19,8 19,7 Alföld 16,0 12,0 9,4 Bp. iparvidék 19,0 18,2 17,8 Dél-Dunántúl 20,0 22,8 17,5 Nyugat-Dunántúl 1,4 2,9 3,5 Összesen 99,8 100,0

Megyei létszámok 2003-ban I. Bács-Kiskun 11 500 Baranya 28 900 Békés 43 300 Borsod-Abaúj-Zemplén 99 300 Csongrád 15 800 Fejér 17 800 Győr-Moson-Sopron 11 900 Hajdú-Bihar 31 300 Heves 52 000 Jász-Nagykun-Szolnok 25 700 Komárom-Esztergom 3 500 Nógrád Pest 20 400 Somogy 29 600 Szabolcs-Szatmár 38 500

Megyei létszámok 2003-ban II. Tolna 11 900 Vas 7 500 Veszprém 15 800 Zala 13 300 Budapest 60 000

Megyei létszámok 2003-ban III. A közölt táblázatokból látható, hogy az ország területén mindenütt laknak cigányok, de igen egyenlőtlen elosztásban, és vidékenként, valamint megyénként nagyon eltérő a teljes lakossághoz viszonyított arányuk. 1971-ben a cigányok egyötöde élt az északi régióban, 2003-ban majdnem egyharmaduk. 1971-ben a cigányok 23 százaléka élt a keleti régióban, 2003-ban egyötödük. Nagyon kicsi a cigányok aránya az ország nyugati részén. Kelet -> nyugat irányban csökken a cigányság létszáma.

A cigány háztartásokban elő népesség életkor szerinti megoszlása 1993 2003 0-14 35,4 36,8 15-19 11,8 10,3 20-24 9,4 9,1 25-29 7,5 8,7 30-34 8,0 7,7 35-39 7,6 6,5 40-44 6,0 6,4 45-49 4,0 5,0 50-54 3,2 3,1 55-59 2,4 2,5 60-64 2,0 1,6 65-69 1,4 1,3 70- 1,0

Kormegoszlás A gyermekszám sokkal nagyobb a cigányoknál, de sokkal nagyobb a halálozások száma és aránya is. A nagyobb gyermekszám és a nagyobb halálozási szám együttes eredményeképpen a 15 éven aluli gyerekek létszáma kétszer akkora, mint a teljes népességben: a teljes népesség 16,8 százaléka, a cigány népesség 37 százaléka 15 éven aluli. A 60 évesek és 60 évnél idősebbek aránya viszont a teljes népességben ötször akkora, mint a cigányoknál: a teljes népességben 20,2 százalék, a cigányoknál 3,9 százalék.

A cigányok és az iskola 25-29 éves korosztály Budapesti iparvidék 84 A nyolc osztályt végzettek száma a 25-29 éves cigány korosztályban 25-29 éves korosztály Budapesti iparvidék 84 Észak 74 Alföld 73 Dél-Dunántúl 72 Kelet 70 Országosan 75

Általános iskola Az általános iskolát 14 éves korban befejezők aránya a kilencvenes években a teljes népesség 81-82 százalékos volt, és ez az arány 15 éves korban emelkedett 90, 16 éves korban 96 százalékra. A cigányoknál azonban a gyerekek 31,3 százaléka végezte el az általános iskolát 14 éves korban, 43,6 százaléka 15 évesen, 62,7 százaléka 16 évesen, 64,4 százaléka 17 évesen és 77,7 százaléka 18 évesen.

Továbbtanulás A továbbtanulás három útja – a szakmunkásképző iskolák, a szakközépiskolák és a gimnáziumok – közül hosszú időn át csak a szakmunkásképző nyílt meg a cigány fiatalok előtt, az is csak kis mértékben: 1993-ban a 25-29 évesek 13, a 20-24 évesek 16 százaléka végzett szakmunkásképzőt, többnyire olyan szakmákban, amelyekben rosszak voltak az elhelyezkedési esélyek. A cigány tanulók közül 1997-ben 62 százalékot vettek fel szakmunkásképzőbe és 13 százalékot középiskolába (9,3 százalékot szakközépiskolába és 3,7 százalékot gimnáziumba), 1998-ban 58 százalékot szakmunkásképzőbe és 19 százalékot középiskolába (15,4 százalékot szakközépiskolába és 3,6 százalékot gimnáziumba.)

A cigányság iskolai problémáinak oka Az ok maga az ISKOLA?!? Miért? - az iskola (is) a társadalmi egyenlőtlenségének reprodukciójának (újratermelődésének) színtere (P. Bourdieu) az iskola egy (felső)középosztálybeli ismeret/tudásanyagot vár el a tanulóktól - az iskola a tanulók közötti kulturális különbségeket fordítja le tudásbeli különbségekre - nyelvi distanciák - kidolgozott és korlátozott kód (B. Bernstein)

Lehetséges megoldások? Inkluzív pedagógia, integrált nevelés, multikulturális iskola, interkulturális nevelés. Reformpedagógiák (Waldorf-iskola, New School stb.). „A társadalom iskolátlanítása” (Deschooling society – Ivan Illich).