Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei Erdőgazdálkodás és fahasznosítás: jelen és jövő MTA Budapest, 2009. május 21. Fa, mint megújuló energiaforrás Sopron, 2009. szeptember 4. Faenergia alapanyag forrásai és fejlesztési lehetőségei Prof. Dr. Molnár Sándor Dr. Börcsök Zoltán

Bevezetés A faanyag, mint újratermelhető energiaforrás, jelentősége (jelenleg 4% körüli). Ennek nagy része biomassza és tűzifa. A faenergia forrásai: fakitermelés, erdei apadék, fafeldolgozási hulladékok, energetikai faültetvények. 18 100 MJ/t napenergia  átlag 14 500 MJ/t gyakorlati faenergia

Összes fakitermelés és az állományok folyónövedéke 2002-2007 1. Fakitermelés lehetőségei Összes fakitermelés és az állományok folyónövedéke 2002-2007 Az oszlopok balról jobbra rendre az erdõtervi fakitermelési lehetõséget, a végrehajtott fakitermeléseket és az összfatermés évi folyónövedékét mutatják. Az oszlopok alsó részében az állami szektor, a felsõben a többi gazdálkodó szerepel. Forrás: ÁESz „Beszámoló az erdõsítésekrõl és a fakitermelésekrõl a 2007. évben”

Erdei fatermékek termelése (2007) % Lemezipari rönk 107.066 1,9 Fűrészipari rönk 1.190.137 21,1 Egyéb fűrészip. alapa. 438.262 7,8 Bányafa 15.202 0,3 Egyéb ipari fa 236.675 4,2 Ipari célú erdei apríték 11.775 0,2 Sarangolt választékok Papírfa 411.244 7,3 Rostfa 350.843 6,2 Tűzifa 2.878.705 51 Sarangolt fa összesen 3.640.792 64,6 Ipari fa összesen 2.761.204 48,6 Erdei fatermék összesen (nettó fakit.) 5.639.909 Bruttó fakitermelés: 6,609 millió m3; Apadék: 0,970 millió m3 (Erdőtervi lehetőség cca. bruttó 10 millió m3, ez 8,4 millió nettó m3)

2010-2019 évek átlagos fakitermelési lehetőségei (nettó 1000 m3/év) Megállapítható, hogy a fakitermelésben a jelenlegi lehetőségek nem növekednek. Fontos feladat a kezelésbe nem vett erdők sorsának mielőbbi rendezése és az erdőtervi lehetőségek fokozottabb kihasználása. Hosszabb távon a fakitermelésből 3,6-4,0 millió m3 tűzifával számolhatunk.

2. Az erdei apadék fokozottabb felhasználása A 2007 évi fakitermelési adatok szerint az erdei apadék közel 1 millió m3 volt. Ezen anyag keletkezése több forrású: tisztítások, gyérítések vékonyfája; véghasználatok ágfája, és egyéb hulladék-anyaga. Sajátos forrás még a teljes talaj-előkészítéssel összefüggő tuskókiemelés anyaga. A fenti anyagok begyűjtésére, aprítására korszerű technológiák kerültek kidolgozásra. A mai gazdasági viszonyok között azonban ezek rentabilitása ingatag. Reálisan a fenti anyagmennyiségből cca. 50% vehető figyelembe energetikai hasznosításra.

3. Fafeldolgozási hulladék A hengeres faanyag feldolgozása (fűrész- és furnéripar): a keletkező fahulladék (másodnyersanyag) fűrészpor és darabos formájú, többségében erősen nedves (40-60%). Évente 1,5 millió m3 hengeresfa feldolgozás esetén mintegy 0,7 millió m3 hulladék keletkezésével számolhatunk. Felmérésünk szerint ennek 40%-a ipari hasznosításra kerül (forgács, farost lemezek, téglaipar), így az energetikai hasznosítás forrásául cca. 0,4 millió m3 áll rendelkezésre. Ezen anyag gazdaságos energetikai hasznosítását akadályozza a nagy nedvességtartalom. Továbbfeldolgozás (az épületasztalos-ipar, parkettagyártás, bútoripar stb.): évente 3,5-4 millió m3 különböző formájú (fűrészáru, parkettfríz, forgácslap) nyersanyagot dolgoz fel. A keletkező hulladék cca. 60% mértékű a tömör faanyagoknál. A műgyantával telített forgácslemezek veszélyes hulladékainak hasznosítása külön problémát jelent. A keletkező fahulladékok mesterségesen szárítottak, előnyösen hasznosíthatók brikett és pellet gyártáshoz. Éves szinten az energetikailag hasznosítható mennyiség 0,5 millió m3-re becsülhető. Összességében cca. 0,9 millió m3 fahulladék energetikai hasznosításával számolhatunk.

4. Energetikai ültetvények, energiaerdők Felméréseink szerint mintegy 700 000 ha olyan terület áll rendelkezésre, ahol a növénytermesztés gazdaságossága megkérdőjelezhető. Ezek jelenthetik a bázist az új erdők telepítéséhez. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a nagy hozamú gazdaságos energetikai ültetvények létesítése nem lehetséges gyenge termőhelyeken. Reálisan 50 000 ha energetikai ültetvény létesítése és fenntartása tervezhető 8-10 éven belül. Az eddigi kísérletek és gyakorlati tapasztalatok azt igazolják, hogy átlagosan 20 m3/ha/év hozammal lehet számolni (nyáraknál 30-40 m3 is elérhető). Az ERTI nagyszámú új nyár, fűz- és akácfajtát állított elő, de megjelentek már az olasz fajták is. Összes energetikai lehetőség: 1 millió m3/év

4. Energetikai ültetvények, energiaerdők II. A vizsgálati adatok azt igazolják, hogy az akác esetében a kor jelentősen befolyásolja a térfogatra vetített fűtőértéket. Nyárak esetében ennek szerepe elhanyagolható. Fafaj,korosztály Fűtőérték [MJ/m3] Pannónia nyár I. (3-6 év) 8570 II. (10-12 év) 8039 III. (19-26 év) 8825 I214 nyár I. 6990 II. 6424 III. 7476 Akác 11890 12634 15103

Rövid távú (10 éven belüli) lehetőségek A fenti források alapján a következő energiamérleget állíthatjuk össze: Fakitermelés: 3,6 millió m3, 2,1 millió t; Erdei apadék: 0,5 0,3 „ Fafeldolgozási hulladék: 0,9 0,54 Energetikai ültetvény: 1,0 0,4 Összesen 6,4 millió m3 3,34 millió t Átlag 30% nedvesség mellett 14,5 GJ/t, ez pedig 48,40 PJ energiának felel meg. Éves villamos energiaszükségletünknek így mindössze 5%-a biztosítható faanyagból.

Jövőkép, távlati (+50 év) lehetőségek Erdőterület növekedése: 500 ezer ha Energetikai ültetvények: 200 ezer ha Energiamérleg Rövidtávú lehetőség: 48,4 PJ Erdei tüzifa növekedés (kb. 1 millió m3) 8,7 PJ Energia ültetvények (kb. 1,6 millió t) 23,2 PJ Hosszútávú lehetőség: 80,3 PJ

Összefoglalás Jelenlegi faenergia felhasználás: 33,6 PJ; Rövidtávú fejlesztési lehetőségek: 48,4 PJ; Hosszútávú lehetőségek: 80,3 PJ. ez kb. 8-10%-a az ország jelenlegi energiaszükség-letének. (Összesen kb. 1000 PJ)

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!