A C++ programozási nyelvSoós Sándor 1/10 C++ programozási nyelv Gyakorlat - 5. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Osztály leszármaztatás
Advertisements

1 Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II. Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tsz.
C++ programozási nyelv Gyakorlat hét
LFüggvények Alkalmazott Informatikai Tanszék MŰSZAKI INFORMATIKA dr.Dudás László 20./0. lFüggvények deklarációja és prototípusa lA függvénydefiníció lHivatkozás.
1 Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II. Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tsz.
8. előadás (2005. április 19.) Pozicionálás fájlban (folyt.) I/O mechanizmus váltás Hibakezelő függvények Változók tárolási osztályai Parancssor-argumentumok.
Gyakori hibák C# programozásban
Öröklődés 2..
© Kozsik Tamás Beágyazott osztályok A blokkstrukturáltság támogatása –Eddig: egymásba ágyazható blokk utasítások Osztálydefiníciók is egymásba.
Csala Péter ANDN #4. 2 Tartalom  C# - ban előre definiált típusok  Változók  Változókkal műveletek  Elágazás  Ciklus.
Bevezetés a Java programozásba
Osztályok Garbage collection.  általában minden osztálynak vannak adattagjai és/vagy metódusai ◦ adattagok megadása:  [láthatóság] [static] [final]
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 7. Gyakorlat Operator overloading.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 8. Gyakorlat Operator overloading II.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 5. Gyakorlat Öröklődés, virtuális függvények,
Programozás II. 3. Gyakorlat C++ alapok.
UNIVERSITY OF SZEGED D epartment of Software Engineering UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS Programozás II. 6. Gyakorlat const, static, dinamikus 2D.
Követelmények Bevezetés a Javába Első java program írása Dokumentációk
Tömbök ismétlés Osztályok Java-ban Garbage collection
A Java programozási nyelvSoós Sándor 1/17 Java programozási nyelv 4. rész – Osztályok II. Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai.
A C++ programozási nyelvSoós Sándor 1/17 C++ programozási nyelv Gyakorlat - 7. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet.
Java programozási nyelv 2. rész – Vezérlő szerkezetek
A C++ programozási nyelvSoós Sándor 1/14 C++ programozási nyelv Gyakorlat hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet.
A Java programozási nyelvSoós Sándor 1/16 Java programozási nyelv 6. rész – Java a gyakorlatban Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai.
Java programozási nyelv 3. rész – Osztályok I.
A Java programozási nyelvSoós Sándor 1/4 Java programozási nyelv 12. rész – Képek kezelése Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai.
A C++ programozási nyelvSoós Sándor 1/15 C++ programozási nyelv Gyakorlat hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet.
A C++ programozási nyelvSoós Sándor 1/12 C++ programozási nyelv Gyakorlat - 8. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet.
Java programozási nyelv 5. rész – Osztályok III.
C# tagfüggvények.
C# tagfüggvények.
© Kozsik Tamás Csomagok. © Kozsik Tamás A program tagolása Típusdefiníciók (osztályok, interfészek) Metódusok Blokk utasítások Csomagok.
Programozás I Függvények általános jellemzői
Kivételkezelés a C++ nyelvben Bevezetés
HEFOP 3.3.1–P /1.01 Az OOP elve A programozási paradigma (vagy elv) a számítógépes programok tervezésének és programozásának módszerét jelenti.
Szoftvertechnológia alapjai Java előadások Förhécz András, doktorandusz tárgy honlap:
Alprogramok deklarációja, definíciója és meghívása Páll Boglárka.
1 Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II. Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tsz.
Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II.
1 Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II. Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tsz.
1 Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II. Eszterházy Károly Főiskola Számítástudományi tsz.
1 Hernyák Zoltán Web: Magasszintű Programozási Nyelvek I. Eszterházy.
1 Hernyák Zoltán Web: Magasszintű Programozási Nyelvek I. Eszterházy.
Javascript Microsoft által készített kiegészítése Statikus típusosság Nagy projektek Windows 8 fejlesztésénél WinRT egy részét ebben írták Nyílt forráskódú,
Java programozási nyelv Metódusok
Generics Krizsán Zoltán. Bemutató A.NET 2.0 verziótól. A.NET 2.0 verziótól. Típusparaméter Típusparaméter Más nyelvben ez a template (sablon). Más nyelvben.
Programozás III KOLLEKCIÓK.
Objektum orientált programozás 3. Függvények Nagy Szilvia.
1 Objektum orientált programozás Öröklődés: többszörös öröklődés, konstruktorok, destruktorok, overloading Nagy Szilvia.
A Visual Basic nyelvi elemei
Programozás III KOLLEKCIÓK.
Objektumorientált alapjai ISZAM III.évf. részére Bunkóczi László.
Függvények a C nyelvben 1 Függvényeket a következő esetekben szokás írni: Ha ugyanazt a tevékenységet többször is el kell végeznünk ugyanolyan típusú,
C Programozási alapok.
Ficsor Lajos CPP2 / 1 Származtatási mechanizmus a C++ nyelvben Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék.
2012. március 21. Paulik Áron.  Ha a függvényünk feladata olyan, hogy nem lenne értelme a visszatérési értéknek, vagy csak nincs rá szükség, void típusúként.
Ficsor Lajos A C++ programozási nyelv I. CPP1/ 1 Osztály és objektum fogalma.
Algoritmizálás, adatmodellezés
Ficsor Lajos Objektumok inicializálása CPP4 / 1 Objektumok inicializálása Ficsor Lajos Miskolci Egyetem Általános Informatikai Tanszék.
V 1.0 Programozás I. Osztályok, objektumok 1 ÓE-NIK-AII, 2014.
TÁMOP /1-2F JAVA programozási nyelv NetBeans fejlesztőkörnyezetben I/13. évfolyam Osztályok, objektumok definiálása és alkalmazása. Saját.
Krizsán Zoltán, iit C# osztályok 2 Adattagok  Osztály hatáskörben definiált változó.  Formája: [attribútum] [módosító] típus azonosító [=kezdő érték][,
a programegységek között
Programozási nyelvek típusossága.
A C++ programozási nyelv
Hernyák Zoltán Magasszintű Programozási Nyelvek I.
Hernyák Zoltán Magasszintű Programozási Nyelvek I.
Hernyák Zoltán Programozási Nyelvek II.
Konverziós operátorok
Az objektum-orientáltság
Előadás másolata:

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 1/10 C++ programozási nyelv Gyakorlat - 5. hét Nyugat-Magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar Informatikai Intézet Soós Sándor október

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 2/10 Tartalomjegyzék ● Függvénynevek túlterhelése ● A függvények szignatúrája (aláírása) ● Szignatúra és túlterhelés ● Paraméterátadás (parameteratadas.dsw) ● Változók hatóköre ● Globális változók ● Osztályszintű adattagok ● Public és private hozzáférési módok

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 3/10 Függvénynevek túlterhelése ● Nem felüldefiniálás, hanem túlterhelés – felüldefiniálásról majd a leszármazott osztályoknál fogunk beszélni ● Általában különböző feladatokat ellátó függvényeknek eltérő neveket adunk. ● Mi történjen akkor, ha több függvény ugyanazt a feladatot látja el kis eltéréssel. Például azonos műveletet lát el különböző típusú adatokon. ● C-ben: int IntHasonlit(int Par1, int Par2); int DblHasonlit(double Par1, double Par2); ● C++-ban: int Hasonlit(int Par1, int Par2); int Hasonlit(double Par1, double Par2);

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 4/10 A függvények szignatúrája (aláírása) ● A függvények szignatúrája (aláírása) – C esetében: ● a függvény neve – C++ esetében: ● a függvény neve ● a függvény paramétereinek száma ● a függvény paramétereinek típusa – A függvény visszatérési értéke nem része a szignatúrának!!! – Miért?

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 5/10 Szignatúra és túlterhelés ● Ha a szignatúrát tekintjük a függvény azonosítójának, akkor a túlterhelés nem jelent semmi különlegeset. ● Azonos névtérben nem lehet két azonos szignatúrájú függvény – C esetében nem lehet két azonos nevű függvény – C++ esetében elég, ha a paraméterlistájukban eltérnek. ● Hol láttuk ezt a jelenséget az elmúlt hetekben? ● Konstruktorok túlterhelése ● Lehet-e túlterhelni a destruktorokat? Miért?

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 6/10 Paraméterátadás (parameteratadas.dsw) ● Nézzük meg a példát! ● Mit fog kiírni? ● Mi a különbség a kétféle paraméterátadási mód között? – érték szerint – referencia szerint ● Mikor használjuk a referencia szerint paraméterátadást? – azt akarjuk, hogy a függvény módosítsa az értékét ● veszélyes, kerülendő – nagy méretű paraméterek esetén ● hely és idő takarékosság céljából ● írhatunk elé const-ot, akkor nem módosítható – void fv( const NagyOsztaly& par );

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 7/10 Változók hatóköre ● Deklarálunk egy változót ● Mi a hatóköre ennek a változónak? – A deklaráció pontjától – A deklarációt tartalmazó blokk végéig ● ha minden blokkon kívül deklarálunk egy változót, akkor a fájl végéig (globális változó) – Példák – Mi történik akkor, ha két azonos nevű változó hatóköre átfedi egymást? – Példák

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 8/10 Globális változók ● Mit nevezünk globális változónak? ● Hol látszik egy globális változó? ● Miért veszélyes ez? ● Mikor használnánk mégis globális változót? – egy függvény két lefutása között is megmarad ● Helyette használhatunk static változót ● Példa static változóra

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 9/10 Osztályszintű adattagok ● Az osztályhoz tartozik, nem a példányokhoz ● Csak egy példányban létezik, minden példányból ugyanazt érjük el ● Példányok létrejötte előtt is létezik ● Példa: osztalytag.dsw ● Példa: osztalytag2.dsw

A C++ programozási nyelvSoós Sándor 10/10 Public és private hozzáférési módok ● Ismétlés ● Példák