Növényélettan

Irodalom Növényélettan A növényi anyagcsere élettana, szerk: Láng Ferenc ELTE Eötvös kiadó, Budapest, 1998. Pethő Menyhért: Mezőgazdasági növények élettana, Mg Kiadó, Budapest 1992. Szalai István: A növények élete, JATE Press, Szeged, 1994. Egyetemi és főiskolai jegyzetek

Növényélettan elméleti órák tematikája Anyagcsereélettan Fotoszintézis I. Pigmentek, a fény jelentősége a fotoszintézisben, a fotoszintetikus apparátus felépítése. Fotoszintézis II. A fotoszintézis primer és secunder folyamatai. Fotoszintézis II. A CO2 fixáció útjai, a fotoszintézis külső és belső szabályozói. A redukált koenzimek oxidációja, szénhidrát anyagcsere és szabályozása, speciális növényi vonatkozások. Szénhidrátok és szerepük a növények anyagcseréjében, lipid anyagcsere. A nitrogénautotrófia. A nitrogén körforgalma, biológiai nitrogén fixáció, az ammónia újrafelhasználása a növényekben. A kén körforgalma. Speciális anyagcsere szerepe a növényvilágban. Másodlagos (speciális) anyagcsere. Terpenoidok, fenoloidok, flavonoidok, azotoidok, porfirinek. Az anyagcsere intracelluláris szabályozása. A génműködés és enzimműködés szabályozása. Talajtani alapismeretek, ásványi-szerves-folyékony és légnemű fázisok, talajképző tényezők (biotikus és abiotikus). Magyarország talajtípusai. A növény és a víz. Anyagszállítás a növényben, xilém és floém transzport. Ásványi táplálékok, a tápanyagok felvétele. A növények és a stressz. A félév kollokviummal zárul, az aláírás feltétele az órák látogatása a szabályzatban rögzített módon.

Anyagcsere Növekedés – fejlődésélettan (csírázás, szaporodás, öregedés, halál) Életfeltételek – általános, speciális Intenzitás= ΔM/Δt*M M= felület T= idő ΔM= felület (tömeg) fotoszintézis Pl: 1dm3/óra

Singer-Nicolson félfolyékony membrán modell Aktív-passzív transzport Biológiai oxidáció Szénhidrátanyagcsere Fehérjeszintézis Zsírok bioszintézise Nukleinsav auto- és heterokatalitikus működése

Szabályozás Enzimatikus Hormonális Génműködés szinten

Energianyerés

Kemiozmitikus elmélet

Fotoszintézis

Fény hasznosulás Föld atmoszférájába érkező sugárzás=56*1023J ebből negyede hasznosulhat a fotoszintézisben=15*1023J Évente fotoszintézisből 2*1023tonna szerves anyag = 3*1021J energia Fotoszintézis 0,2%-ot hasznosít Ált egyenlet:H2D + A = H2A + D 2nH2O+nCO2=n(CH2O)+nH2O+nO2

Fotoszintetizáló szervezetek: Zöld, kékes-zöld, bíbor baktériumok, Prochloron fajok Halobacterium halobium Eucarioták: egysejtű algák többsejtű moszatok növények

Kloroplasztisz Tulajdonságai: kettős membrán riboszóma (70S) DNS keményítőszemcsék plasztoglobulusok granum tilakoid stroma tilakoid stroma

Prolamelláris test 8 óra megvilágítás után

Karotinoidok: 40C atomos poliizoprének Karotinok, xantofillok Szerep: antenna pigment (400-500nm), UV védelem

Fikobilinek: antenna pigmentek (560-670 nm)

Pigment-protein komplexek PSI v. CC1 v. P700 – kla, α β karotin (pl. gén) LHCI – kla:klb=3:1 (sm. gén) PSII v.CCII v. P680 - kla, feofitin (pl. gén) LHCII – kla:klb=1:1, xantofill, (sm. gén)

A fény abszorpciója Energiatranszfer Energiamigráció Elnyelési sáv átfedése Molekulák közelsége

Hill, Blackmann

Fotoszintetikus elektrontranszportlánc

Vízbontás

C4

Fotorespiráció