Növényrendszertan 3. előadás Dr. Király Gergely 2017. április 4.

Bazidiumosgombák altörzse a hifavégeken kialakuló bazidiumokon 4 bazidiospóra képződik

a bazidiospórákból először az elsődleges hifák hajtanak ki; ezek korai egyesüléséből sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt hifák keletkeznek, melyekből évről-évre termőtest fejlődik

Bazídiumos gomba életmenete (s: spóra; h: elsődleges (haploid) hifa; di: sejtmagpáros (dikariotikus) hifa; b: bazídium)

hemiangiocarp termőtest változatos termőtestképződés gymnocarp termőtest hemiangiocarp termőtest

angiocarp termőtest a bazidiumok himéniumot alkotnak. ivartalanul micéliumfragmentálódással, szkleróciumokkal, konídiumokkal szaporodhatnak néhány faj rizomorfát fejleszthet 15.000 fajuk ismert, melyből hazánkban kb. 2.000 ismert

Teliospórás gombák osztálya (Teliomycetes) nincs termőtestük micélium rendszerint intercellulárisan terjed és hausztóriumokat bocsát a gazdanövény sejtjeibe (pl. rozsdagombák)

Termőréteges gombák osztálya (Hymenomycetes) termőtest és termőréteg szerveződik Tagolt bazídiumú gombák alosztálya (Phragmobasidiomycetidae) bazídiumuk válaszfallal keresztben vagy hosszában osztott (fragmobazídium) A. Auricularia; B. Tremella; C. Dacryomyces

Tagolatlan bazídiumú gombák (Holobasidiomycetidae) (Homobasidiomycetidae) a bazídium tagolatlan a bazídiumok alkotta termőréteg (himenium) a termőtest belsejében vagy felületén, termőrétegtartókon (himenofórum) szerveződik

Gerebengomba-alkatúak rendje (Hydnales) tüskeszerű himénium tanult faj: Hydnum repandum Hydnum repandum

Tapló-alkatúak rendje (Polyporales) húsos vagy fás termőtest himénium a termőtest alján, többnyire csöves tanult fajok pl.: Trametes versicolor, Fomes fomentarius

Rókagomba-alkatúak rendje (Cantharellales) termőtestük tölcséres mikorrhizás fajok tanult faj pl.: Cantharellus cibarius

Kalapos gombák felrendje (Agaricanae) termőtest: tönk + kalap a termőrétegtartó: csöves vagy lemezes

Tinórúgomba-alkatúak rendje (Boletales) csöves termőrétegtartó Tanult faj pl.: Boletus edulis

Csiperke-alkatúak rendje (Agaricales) lemezes termőrétegtartó többféle élőhelyen jelennek meg, túlnyomó részben szaprobionták tanult faj pl.: Agaricus arvensis

Galambgomba-alkatúak (Russulales) lemezes termőrétegtartó mikorrhizás erdei fajok tanult faj pl.: Russula cyanoxantha

Pöfeteggombák osztálya (Gasteromycetes ) zárt termőtest külső burok + húsos belső réteg lehet tönk + süveg, gömbös termőtest, vagy csillagszerűen szétnyíló tanult faj pl.: Scleroderma vulgare

Konídiumos gombák altörzse soksejtű fajok, csak ivartalan szaporítósejtjük ismert aszkuszos vagy bazídiumos alakjuk (még) nem ismert, ezért biztos rendszertani helyük nem állapítható meg 15-20.000 fajt sorolnak ide

Gombák jelentősége korhadékbontás szimbionta fajok (mikorrhiza) parazita fajok gazdasági hasznosítás (étkezési célra, sör-, bor-, sajt-, kenyérgyártás, tejtermékek készítése) élelmiszereket, faanyagot, ipari termékeket tehetnek tönkre antibiotikumokat tartalmazhatnak (pl. Gibberella fujikuroi  gibberellin)

Zuzmók törzse (Lychenes) Moszat + gomba együttélése révén jönnek létre (szimbionták) Telepes felépítésű fajok Alakjukat és védelmüket a gomba-rész adja meg A moszat-rész: kék- vagy zöldmoszat A gomba-rész: főleg tömlősgombák

A zuzmók felépítése

Ellenálló, hosszú életű szervezetek, előfordulásuk az aljzattól és a klimatikus viszonyoktól függ Konkurenciaszegény élőhelyeken fordulnak elő Életterük: epifita (fán élő fajok), ill. talaj- vagy sziklalakó fajok 18 ezer fajukból hazánkban 700 faj él

Szaporodásuk: A moszatok önállóan is megélnek, a gombafajok viszont elvesztették már önállóságukat Moszat-rész: ivartalanul, osztódással vagy zoospórákkal Gombák: termőtestet is fejleszthetnek A zuzmótelep vegetatív szaporodási lehetőségei: teleptöredékkel, szorediumokkal, izidiumokkal, piknidiumokkal

Csoportosításuk (a telep megjelenése alapján): Kéregtelepű zuzmók

Leveles zuzmók

Bokros zuzmók (podécium: a telep fölé emelkedő teleprész)

Jelentőségük: pionír szervezetek (szukcessziós lépcső) bioindikáció takarmány, táplálék

Mohák törzse – Bryophyta Szárazföldi növények Nincsenek valódi gyökereik (rhizoidok), száruk és leveleik Differenciálódás (asszimiláló és raktározó sejtek) Sejtfaluk hemicellulóz (könnyű vízátjárhatóság) Leveleik egy sejtsor vastagságúak Változó vízháztartású (poikilohidratúrás) növények Gyakori a vegetatív (ivartalan) szaporodás (feldarabolódás, sarjmorzsák, sarjsejtek) Mintegy 25 ezer fajukból 600 él hazánkban

Életciklus: Nemzedékváltakozás (gametofiton + sporofiton) Meiospóra (haploid) (1) Protonéma (2, 3) Mohanövényke (4) Ivarszervek: Archegónium (7) Antheridium (5) Ostoros hímivarsejtek (6) Zigóta (7) Sporogónium (nyél + tok) (8, 9)

Hph: haploid életszakasz; Dph: diploid életszakasz; A gametofiton nemzedék jelentősebb (ellentétben az edényes növényekkel) Hph: haploid életszakasz; Dph: diploid életszakasz; R: redukciós osztódás

Májmohák osztálya (Hepaticae, Hepaticopsida) sejtjeikben olajtesteket raktároznak, spóraszóró fonalak vannak telepes májmohák: testük lapos, telepszerű, villásan elágazó

leveles májmohák: a lombosmohákra emlékeztetnek, a levélkéknek nincs középere, háti és hasi oldaluk van, egysejtű rhizoidok

Lombosmohák osztálya (Bryopsida, Musci) mindig levelesek spóraszóró fonalaik nincsenek a levélkének van középere a levélkék háti és hasi oldala egyforma többsejtű rhizoidok

Tőzegmohák alosztálya (Sphagnidae) elágazó szár, korlátlan növekedés, rhizoidok nincsenek víztartó sejtek (hialin sejtek) – sápadt zöld szín lápos helyek élőlényei, 20 hazai faj Sphagnum spp.

Valódi lombosmohák alosztálya (Bryidae) élénkebb zöld növények ivarszervek és sporangiumok elhelyezkedése alapján: csúcson termők – oldalt termők

a sporogónium részei: 1-talp, 2-nyél, 3-tok (fedő + fogak + süveg)

A mohák élőhelyük alapján: epifiták talaj- vagy sziklalakók vízi mohák Ökológiai jelentőségük: pionír fajok, kedvezőtlen élőhelyek meghódítása víztárolás kiszáradást jól viselik táplálék talaj- és klímajelzők

Harasztok törzse – Pteridophyta Valódi szövetekkel rendelkeznek (szár, gyökér, levél – „edényes virágtalanok”) Nemzedékváltakozás A növény teste a sporofiton fázist képviseli Spórák kialakulása: sporagiumokban (spóratartók) Spóratípusok: izospóra, homoiospóra, heterospóra Szárazföldi fajok (kevés vízi faj) Nálunk kb. 60 faj él (világszerte 12 ezer)

Harasztok életciklusa 3 Spóra (haploid) (1) Előtelep (prothallium, haploid) (2) Kialakuló ivarszervek: Archegónium (3) Antheridium (4) Zigóta (5) Zöld harasztnövény kialakulása (diploid) (6), rajta sporangium (7) 2 4 1 7 5 6

a moháknál a növény testét a gametofiton (haploid) életfázis képviseli

spóratípusok: - izospóra (hasonló nagyságú és egyenlő értékű)  egylaki előtelep - homoiospóra (hasonló nagyságú, de különböző értékű)  kétlaki előtelep - heterospóra (eltérő nagyságú, de különböző értékű) 1. mikrospóra  mikroprothallium + antheridium 2. makrospóra  makroprothallium + archegónium

Korpafüvek osztálya – Lycopsida Villásan elágazó szár, pikkelyszerű levelek, sporofillum-füzérek Izospórák (ritkán heterospórák) „Földtörténeti kövületek”

Korpafűfélék családja – Lycopodiaceae Rendszerezésük: a sporangiumok elhelyezkedése ill. a levelek felépítése szerint Lycopodium, Diphasium Hazai fajai védettek (7 faj)

Zsurlók osztálya – Sphenopsida Zsurlófélék családja – Equisetaceae Rizómás fajok Hengeres, bordás szár, SiO2 tartalmú epidermisz sejtek Oldalágak és levelek örvösen állnak (a levelek hüvelyszerűen összeforrtak) Sporangiumok: tömött „füzérkében” Homoiospórák Sterilis (vegetatív) és fertilis (sporofillum füzért viselő) hajtások 8 hazai faj

Zsurlók életciklusa Spóra (haploid) (1, 2) Előtelep (prothallium, haploid) (3, 4) Kialakuló ivarszervek: Archegónium (3) Antheridium (4) Zigóta (5) Zöld harasztnövény kialakulása (diploid) (6), rajta sporangium (7) Zsurlók életciklusa

meddő- és termőhajtásuk vagy egy száron, vagy külön szárakon jön létre B Mezei zsurló (A) külön száron, és erdei zsurló (B) azonos száron fejlődő meddő- illetve termőhajtása

Páfrányok osztálya – Pteropsida Izospórák (heterospórák: vízipáfrányok) Sporangiumok: szóruszokban

Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai a szóruszok alakja, elhelyezkedése jellemző a nemzetségekre A B Gímpáfrány (A) és erdei pajzsika (B) szóruszai

Szóruszok: levelek fonákán Különböző levéltípusok: sporofillum, sporo-trofofillum, trofofillum) Matteuccia Dryopteris

Sporangium taréj (annulusz) mentén nyílik

Kígyónyelvpáfrányok alosztálya (Ophioglossidae) Sporangium fala többrétegű Levél meddő- és termő levélkaréjra tagolódik Ophioglossum (A), Botrychium (B) A B

Valódi páfrányok alosztálya (Polypodiidae) Sporangium fala egyrétegű Zöld előtelep Fejlett, gyakran erősen tagolt, összetett levéllemez A szóruszokat fátyolka (indúzium) borítja Izospórák Pteridium, Dryopteris, Athyrium, Polypodium, Asplenium

Polypodium Pteridium

Vízipáfrányok alosztálya (Hydropteridae) Heterospórásak (mikro- és makrosporangium), sporokarpiumok Vízi, mocsári növények Salvinia