Növényrendszertan gyakorlatok 1. gyakorlat Erdőmérnöki szak
Baktériumok – Bacteria (Schizomycophyta, Schizophyta) A baktériumok általános jellemzése mikroszkópikus méretű, többnyire magános, ritkábban csoportokba rendezett sejtek (1-200 μm) örökítő anyaguk kétfonalú DNS, mely maghártyával nincs körülvéve diffúz sejtmag, prokarióták leggyakoribb alakok: gömb, pálcika, csavar sejtfaluk van, mely alatt sejthártya található
Azotobacter chroococcum talajokban élnek, szénhidrát-bontók: Azotobacter fajok a levegő szabad nitrogénjét kötik, szimbionták: Rhizobium fajok, Frankia alni Azotobacter chroococcum
Rhizobium leguminosarum
Clostridium pasteurianum Micrococcus roseus Clostridium pasteurianum
Frankia alni (Nocardia alni) talajlakó szimbionta fajok, nitrogénkötők (az Alnus, Myrica, Elaeagnaceae, Juglans fajokon) Frankia alni (Nocardia alni)
Frankia alni (Nocardia alni)
Kékmoszatok (kékbaktériumok) - (Cyanophyta) Algae – algák, moszatok 1. Prokatióta algák Kékmoszatok (kékbaktériumok) - (Cyanophyta) nincs valódi sejtmagjuk és nincsenek kromoszómáik (prokarióták) elkülönült színtest sincs (kromatoplazma), színanyaguk a klorofill-a (kékeszöld), fikocián (kék) nagy alkalmazkodó képességűek
Kékmoszatok (kékbaktériumok) - Cyanophyta Microcystis flos-aquae Nostoc commune
Nostoc commune
2. Eukarióta algák (moszatok) Algae 2. Eukarióta algák (moszatok) Eukarióták jellemzői Egyszerű felépítésű, asszimilációra képes növények Színanyagok (nagyrészt autotróf táplálkozásúak) Egy- vagy többsejtűek (pl. telepesek), valódi szöveteik nincsenek Főként vízi életmódot folytatnak
Euglena viridis – zöld szemesostoros Ostorosmoszatok törzse - Euglenophyta Euglena viridis – zöld szemesostoros
Euglena viridis – zöld szemesostoros
Sárgásmoszatok törzse (Chrysophyta) Kovamoszat faj - Diatoma vulgare
Ceratium hirundinella Barázdásmoszatok - Pyrrophyta Ceratium hirundinella
Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta) Pleurococcus viridis
Zöldmoszatok törzse (Chlorophyta) Békanyál - Spirogyra nitida
Csillárkamoszat - Chara foetida
Csillárkamoszat - Chara foetida
Gombák (Fungi, Mycophyta) Heterotrófok (szaprobionták, paraziták, szimbionták), színtesteket nem tartalmaznak Teleptestűek Az alacsonyabbrendű gombák sejtjei csupaszok vagy kitines hártyával borítottak, a fejlettebbeké sejtfal által védett A sejtfal poliszacharidokból (hemicellulóz, kitin, ritkán cellulóz) épül fel Testfelépítésük: egysejtűek (plazmódium), fonalasak (hifák), fonalak tömege (micélium)
Nyálkagombák - Myxomycota Kakukknyál – Mucilago spongiosa
Mozgó moszatgombák altörzse - Mastigomycotina Valódi gombák (Eumycota) törzse Sejtfaluk van Testüket gombafonalak (hifák) építik fel, ezek fonadéka a micélium (esetenként fonadékköteg (rhizomorfa) vagy szövedék (plektenhima) is létrejöhet) Mozgó moszatgombák altörzse - Mastigomycotina teljes vagy részleges életciklusukban zoospórásak főleg növényi (pl. Plasmopara viticola) és állati élősködők
Halpenész – Saprolegnia ferax Szőlőragya – Plasmopara viticola Petespórás moszatgombák osztálya - Oomycetes ivartalanul kétostoros rajzóspórákkal, ivarosan oospórákkal szaporodnak vízben élő élősködő fajaik a halpenészek (Saprolegnia spp.) a szárazföldi fajok közül veszélyes élősködő a szőlőragya (Plasmopara viticola), továbbá a Pythium és Phytophtora fajok Halpenész – Saprolegnia ferax Szőlőragya – Plasmopara viticola
Halpenész – Saprolegnia ferax r: Saprolegniales Halpenész – Saprolegnia ferax
Szőlőperonoszpóra, szőlőragya – Plasmopara viticola
Járomspórás moszatgombák altörzse - Zygomycotina r: Mucorales Fejespenész – Mucor mucedo
Fejespenész – Mucor mucedo
Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae) r: Entomophtorales Légypenész – Empusa muscae (Entomophtora muscae)
Tömlősgombák altörzse (Ascomycotina) tömlő (aszkusz) – aszkospórák képződési helye (tömlőben 8 haploid aszkospóra) termőtestformák: kleisztotécium (zárt), peritécium (palack), apothecium (tál) termőréteg (himénium) – egymás mellett álló aszkuszok alkotják
· Elterjedt, gazdag csoport (30%) · Paraziták, szaprotrófok, mikorrhiza képzők, zuzmó szimbionták · Sok fitopatogén · Tömlőszerű sporangium · 8 aszkospóra (általában) · Osztott hifa (egyszerű válaszfal) · Konídiumok és oidiumok végzik az ivartalan terjesztést · Ivarszervek: oogónium és antherídium · Dikariotikus állapot (csak a termőtestben) · Horogképződés a tömlőképzés előtt · Termőtest (aszkokarpium) kialakulása jellemző · Termőréteg: himénium; steril hifák (parafízis)
A csatképződés menete és az aszkusz kialakulása
Az aszkuszos gombák termőtest típusai kleisztotécium peritécium összetett apotécium apotécium termőtestpárna
A különböző nemű fonalaknak minden évben találkozni kell a termőtestképzés előtt
A tanult tömlősgombák termőtesttípusai: Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini: nincs termőtest Zöld nemespenész - Penicillum roqueforti: kleisztotécium Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina: kleisztotécium Piros héjbibircs - Nectria cinnabarina: peritécium Juhar levélfoltossága – Rhytisma acerinum: apotécium Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri: apotécium Narancssárga csészegomba – Peziza aurantia: apotécium Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta: összetett nyeles apotécium (süveg + tönk) Redős papsapkagomba – Helvella esculenta: összetett nyeles apotécium (süveg + tönk)
Gyertyán bábaseprő – Taphrina carpini
Plectascales – Tömlőspenészek · Termőtestben az aszkuszok szabálytalanul helyezkednek el · Kleisztotécium termőtest · Aspergillus sp. és Penicillium sp.
Zöld nemespenész – Penicillium roqueforti
Erysiphales - Lisztharmatgombák · Kleisztotécium van, gyakran csak egyetlen aszkusszal · A termőtesten jellegzetes, fajra jellemző függelékekkel · Obligát paraziták · Bőrszöveti sejteken élősködnek · Kénvegyületekkel védekeznek ellene · Microsphaera quercina
Tölgy-lisztharmat – Microsphaera quercina
Tölgy lisztharmat – Microsphaera quercina
Maggombák osztálya - Pyrenomycetes r: Pyrenomycetales Piros héjbibircs – Nectria cinnabarina
Csészegombák osztálya- Discomycetes r: Phacidiales Rhytisma acerinum – juhar levélfoltossága
Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri r: Phacidiales Erdeifenyő tűkarcgomba – Lophodermium pinastri
Pezizales - Csészegombák Apotécium Fedővel nyíló aszkuszok Élénk színű parafízisek (meddő hifavégek) vannak Szaprotrófok Peziza badia Sarcoscypha coccinea Aleuria aurantia Peziza aurantia Otidea onotica
Narancssárga csészegomba – Peziza aurantia
Barna csészegomba – Peziza badia
Helvellales – Papsapkagomba-félék · A termőtest fejlett, nyeles apotécium · Ivarszervek nem alakulnak ki · Nagyméretű, olajcseppekkel rendelkező spórák jellemzők · Spóraszórás fototrópikus · Szaprotrófok
Helvellales – Papsapkagomba-félék Morchella esculenta – ízletes kucsmagomba Morchella conica – hegyes kucsmagomba Ptychoverpa bohemica – cseh kucsmagomba Mitrophora semilibera – fattyú kucsmagomba Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta
Ízletes kucsmagomba – Morchella esculenta Fattyú kucsmagomba – Mitrophora semilibera
Helvellales – Papsapkagomba-félék Gyromitra esculenta – redős papsapkagomba Gyromitra fastigiata – vörösbarna papsapkagomba Helvella crispa – fodros papsapkagomba Helvella leucopus – homoki papsapkagomba Fodros papsapkagomba – Helvella esculenta
Fodros papsapkagomba – Helvella crispa Homoki papsapkagomba – Helvella leucopus
Tuberales – Szarvasgomba-félék · Különleges, föld alatti termőtest · Módosult apotéciumnak tekinthető · Spórák száma redukálódik egyes esetekben · Obligát mikorrhizás fajok o Tuber aestivum – nyári szarvasgomba o Terfezia terfezoides – homoki szarvasgomba
Nyári szarvasgomba– Tuber aestivum
Homoki szarvasgomba – Terfezia terfezoides
Xylariales – Agancsgomba-félék · A termőtest fejlett, sötét sztrómába ágyazott peritécium · Főleg korhadó fán · Sok bontja a lignin (fehérkorhasztás), ami ritka a tömlősök között o Xylaria hypoxylon – ágas agancsgoma o Xylaria polymorpha – bunkós agancsgomba
Szarvas agancsgomba – Xylaria hypoxylon
Basidiomycotina – Bazídiumos gombák altörzse · Speciális sporangium: bazídium · Exogén lefűződéssel keletkező spórák (4) · Aszkuszos gombák rokonai · Sejtfal kitin · Osztott hifa – parentoszómás dolipórus · Gyakori a dikariotikus állapot · Álszövetes szerveződés · Ivarszervek nem alakulnak ki, hifavégek egyesülnek (szomatogámia) · Termőtestek alakulnak ki (rajta bazídium) · Ivartalan szaporító képletek szerepe kicsi · Csatképzés gyakori · Termőréteg kialakulása általános = bazídiumok + csiszták
Bazidiumos gombák altörzse A hifavégeken kialakuló bazidiumokon 4 bazidiospóra képződik, exogén módon Termőtest sejtmagpáros (dikariotikus), harántfalakkal tagolt hifákból áll Parentoszómás dolipórus A bazídiumok himéniumot alkotnak, mely lehet ráncos, csapos, csöves ill. lemezes
Bazidiospóra Haploid hifa Magpáros hifa 4.-7. Csatképződés a magpáros hifákon 8. Bazídiumképzés
A bazidiumos gombák termőtesteinek morfológiai típusai krusztotécium holotécium A bazidiumos gombák termőtesteinek morfológiai típusai termőtestformák gaszterotécium holotécium pilotécium
o: Teliospórás gombák – Teliomycetes (Hemibasidiomycetes) r: Rozsdagombák - Uredinales obligát paraziták bazídiumaik harántfalasak spóratípusaik: 1. spermáciumok (pikniospórák) 2. ecidospórák (ecidiospórák) 3. uredospórák 4. teliospórák (teleutospórák) 5. bazidiospórák 1. és 5. haploid, 2. és 3. sejtmagpáros, 4. diploid
Gabonarozsda – Puccinia graminis
Gabonarozsda – Puccinia graminis
Gabonarozsda – Puccinia graminis ecidospórák uredospórák teliospórák Gabonarozsda – Puccinia graminis
r: Üszöggombák - Ustilaginales Kukoricaüszög – Ustilago maydis
Kukoricaüszög – Ustilago maydis
Basidiomycotina - bazídiumos gombák altörzse 1. o. Teliomycetes - teliospórás gombák osztálya 2. o. Hymenomycetes - termőréteges gombák osztálya Phragmobazidiomycetidae Holobazidiomycetidae A B C
Phragmobazidiomycetidae Tremellales – Kocsonyagomba-félék 2. o.: Hymenomycetes Phragmobazidiomycetidae Tremellales – Kocsonyagomba-félék · Hosszirányban osztott bazídium · A spórából horogszerű konídium képződik · Kocsonyás termőtest jellemző o Tremella mesenterica – Kocsonyás rezgőgomba o Exidia glandulosa – boszorkányvaj
Kocsonyás rezgőgomba – Tremella mesenterica
Boszorkányvaj – Exidia glandulosa
Auriculariales – Fülgomba-félék · Szaprotrófok vagy paraziták · A szaprotrófok termőteste porcos, fülszerű · Osztott bazídiumuk van (haránt) · A bazídiospórából másodlagos spóra képződik o Auricularia auricula-judae – Júdásfüle gomba
Júdásfüle-gomba – Auricularia auricula-judae
Basidiomycotina - bazídiumos gombák altörzse o. Teliomycetes - teliospórás gombák osztálya (rozsdagombák, üszöggombák) 2. o. Hymenomycetes - termőréteges gombák osztálya ao. Phragmobasidiomycetidae (rezgőgombák, fülgombák) ao. Holobazidiomycetidae fr. Aphyllophoranae – likacsgombák felrendje · Holobazídium és himénium van · Sokféle termőtest (krusztotécium, holotécium)
Stereum hirsutum – borostás réteggomba
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sárga korallgomba – Ramaria flava
Sparassis crispa – fodros káposztagomba
Sárga gerebengomba – Hydnum repandum
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
Májgomba – Fistulina hepatica
Lepketapló – Trametes versicolor
Lepketapló – Trametes versicolor
Labirinthustapló – Daedalea quercina
Labirinthustapló – Daedalea quercina
Labirinthustapló – Daedalea quercina
Lemezes tapló – Lenzites betulina
Nyírtapló – Placodes betulina
Pecsétviasz-gomba – Ganoderma lucidum
Bükkfatapló - Fomes fomentarius
Bükkfa-tapló – Fomes fomentarius
Kétalakú csertapló – Inonotus nidus-pici
Gyökérrontó tapló – Heterobazidion annosum
Pisztricgomba – Polyporus squamosus
Sárga rókagomba – Cantharellus cibarius
Bazídiumos gomba termőtestének alakulása vázlatosan
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Ízletes vargánya – Boletus edulis
Sátántinóru – Boletus satanas
Leccinum nemzetség
Barna érdestinóru – Leccinum scabrum
Suillus nemzetség nyálkás, de legalább tapadó kalapbőr a kalap szélén enyhén túlnyúló kalapbőr tág pórusok, melyek gyakran a tönkre egy kissé lefutnak egyenletes tönk, az bázisban gyakran görbe több fajnál gallér
Barna gyűrűstinóru – Suillus luteus
Szemcsésnyelű (fenyő)tinóru – Suillus granulatus
Xerocomus subtomentosus Molyhos tinóru – Xerocomus subtomentosus