TÁMOP A-11/1/KONV AGRÁRKLÍMA című projekt NYITÓ RENDEZVÉNYE Felkészülés a klímaváltozásra az agráriumban: eddigi kezdeményezések és a kutatás feladatai Jolánkai Márton SZIE
VISSZATEKINTÉS Stockholm Sürgették a gáz-emissziók 1972környezeti hatásának feltárását Villach Utalás arra, hogy várható a klíma 1985változása Brundtland jelentés Javaslat a CO 2 emisszió 1987 csökkentésére Rio de Janeiro Keretegyezmény az éghajlat változásról
VISSZATEKINTÉS Kyoto Jegyzőkönyv a CO 2 emisszió 1997 csökkentéséről Johannesburg Sürgetik a Kyotói Jegyzőkönyv 2002 életbe léptetését. Az elmúlt 40 év története röviden: Sok nyilatkozat és fogadalom, és kevés gyakorlati intézkedés. Rio de Janeiro Mindenki azt csinál amit akar 2012
Tézis Az emberi társadalom kialakulása óta örök fenyegetettségben él, csakúgy mint bármely más faj a földön. Korunkra azonban az emberiség egy speciális szakaszba lépett. Ma a legnagyobb fenyegetettséget létére, lényegében önmaga jelenti.
A klímaváltozás egy folyamatos földtörténeti jelenség, amely alapvetően csillagászati, fizikai, földtani és ezekhez kapcsolódóan meteorológiai folyamatokat ölel fel.
A globális felmelegedés nyomon- követése, kutatása mindössze néhány évtizedes múltra tekinthet vissza. Bár a légszennyezés kérdése már korábban is foglalkoztatta az emberiséget, annak a klímaváltozással történő össze- kapcsolása csak az ezredforduló táján alakult ki.
A klímaváltozás hatásainak kezelése kétirányú; klímavédelem, vagyis a „mitigation”, amely lényegében az üvegházhatású gázok légkörbe juttatását hivatott megakadályozni, és ezáltal a klímát megóvni a változástól, a másik pedig az alkalmazkodás „adaptation”, amely a klímaváltozás hatásaival való együttélésre, annak kezelésére igyekszik felkészíteni az emberiséget A klímaváltozás hatásainak kezelése kétirányú; klímavédelem, vagyis a „mitigation”, amely lényegében az üvegházhatású gázok légkörbe juttatását hivatott megakadályozni, és ezáltal a klímát megóvni a változástól, a másik pedig az alkalmazkodás „adaptation”, amely a klímaváltozás hatásaival való együttélésre, annak kezelésére igyekszik felkészíteni az emberiséget.
A világ országai, így hazánk is az ENSZ kezdeményezésére számos nemzetközi testület, pl. az IPCC részvételével immár közel két évtizede munkálkodnak a klímaváltozás okozta problémák kezelésén, megelőzésén, a károk enyhítésén. Sajnos, ezideig ezek a kezdeményezések nem voltak képesek a folyamatok érdemi befolyásolására.
Az egyre gyarapodó létszámú emberiség továbbra is mind több fosszilis energiát használ fel, a klíma pedig engedelmeskedvén a természet törvényeinek, követi az interglaciálisok menetét, úgy, hogy az antropogén hatások mértékét még megbecsülni sem vagyunk képesek.
PROJEKT ELŐZMÉNYEK
A VAHAVA projekt ( ) A VAHAVA projekt az első, átfogó hazai országos kezdeményezés volt, amely mintegy 400 szakértő szintetizáló munkáját koordinálta. A projekt eredményei képezték alapját a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozásának, amely ma a szakpolitika irányadó dokumentuma.
Az ADAM projekt ( ) Az ADAM összeurópai projekt 27 partner részvételével feladatául tűzte ki módszertani és politikai megoldások kidolgozását és közreadását. A munka eredményeként megszületett a DG Environment „Adaptation and Mitigation Strategies” dokumentuma.
A KLIMAKKT projekt ( ) Felkészülés a klímaváltozásra; Környezet – kockázat – társadalom. A kutatás lényegében a VAHAVA projekt follow up kutatásai közé tartozott. A kutatás eredményei elsődlegesen a gazdasági és társadalmi kockázatkezelés módszertanához járultak hozzá.
Az IMPACCT projekt ( ) Ennek az EU kutatásnak a célkitűzése integrált mezőgazdasági technológiai elemek kidolgozása volt, amely egyrészt a CO 2 emisszió csökkentés, másrészt a carbon sequestratio módszereinek alkalmazására irányult. Eredményeit a DG Environment ajánlás formájában tette közzé.
Az NTTIJM08 projekt ( ) A kutatási cél a klímakárok megelőzése, és a kockázat-csökkentés módszereinek kidolgozása volt. A projekt eredményeképpen számos mezőgazdasági termesztéstechnológia, valamint két szabadalmi eljárás született.
FELADATOK - PRIORITÁSOK
Társadalmi konszenzus megteremtése; kockázatelemzés, és -csökkentés. Természettudományos ismeretek gyarapítása, terjesztése; nevelés, oktatás, kutatás, szaktanácsadás. Gazdasági koncepció környezeti és klímabarát szempontú megfogalmazása; termelési és környezeti célú elemzések.
„Kezelni az elkerülhetetlent, és elkerülni a kezelhetetlent.” H.J. Schellnhuber H.J. Schellnhuber