Latin-Amerika gazdasági áttekintése 2008.09.16.

Földrajzi jellemzés Dél-Amerikához 12 független ország tartozik + 1 külbirtok Dél-Amerika területe 17 840 000 km² a Föld felszínének kb. 3,5%-a. 2005-ös adat szerint népessége több mint 371 000 000. Területe alapján a negyedik legnagyobb kontinens (Ázsia, Afrika és Észak-Amerika után), népessége alapján az ötödik (Ázsia, Afrika, Európa és Észak-Amerika után). Földrajzi értelemben Dél-Amerika az amerikai földrész déli része, délre és keletre a Panama-csatornától, ami kettévágja a Panamai-szorost. Dél- és Észak-Amerikát gyakran egy kontinensként vagy szuperkontinensként tartják számon, egyes régióit pedig szubkontinensként. Geopolitikai ételemben egész Panama – közte a csatornától keletre eső rész is – gyakran Észak-Amerika részének számít.

Dél-Amerika országai Függő területek Falkland-szigetek Argentína Bolívia Brazília Chile Ecuador Guyana Kolumbia Paraguay Peru Suriname Uruguay Venezuela Függő területek Falkland-szigetek Európai országok dél-amerikai területei Francia Guyana

Történelem A spanyol gyarmatok a 19. század első felében, a dél-amerikai függetlenségi háborúk során nyerték el függetlenségüket, de néhány ország csak a 20. században lett független: Trinidad és Tobago, az Egyesült Királyságtól 1962-ben; Guyana, az Egyesült Királyságtól, 1966-ban; Suriname, holland uralom alól, 1975-ben. Francia Guyana a mai napig (2006) Franciaországhoz tartozik, itt található az Európai Űrügynökség fő űrrepülőtere, a Centre Spatial Guyanais.

A közelmúlt történelme A 20. század második felében, a hidegháborúban Dél-Amerika is csatamezővé vált. Chile kormányát az 1970-es évek elején megdöntötték, az Egyesült Államok Monroe-elvének következményeként. Peru az 1980-as és 1990-es évek alatt belső zavargásoktól szenvedett Gyakoriak voltak a forradalmak és a katonai diktatúrák 1980-as évektől azonban a kontinens egyre inkább demokratizálódott. A korrupció vádja időnként felmerül, és több ország elnöke is lemondásra kényszerült, de az utódlás rendben ment. Komoly gondot jelent az államadósság.

Rövid gazdasági áttekintés Az összes dél-amerikai országban gyakran előfordult a nagymértékű infláció, a kamatok magasak, a befektetések aránya alacsony. A kamatok rendszerint duplái az Egyesült Államokban tapasztalhatónak; Venezuelában 22%, Suriname-ban 23% körül. Ez alól a kivétel Chile. A Dél-amerikai Nemzetek Közössége egy, a tervek szerint majd az egész kontinensre kiterjedő szabad kereskedelmi zóna, ami két korábban létező szabad kereskedelmi szervezet, a Mercosur és az Andok Közösség egyesítésével jött létre. Dél-Amerikában hatalmas szakadék tátong a gazdagok meg a szegények közt. Venezuelában, Paraguayban, Brazíliában, Bolíviában és több más országban a leggazdagabb 20% birtokolja az ország vagyonának 60%-át, a legszegényebb 20% pedig mindössze az 5%-át. Ez a hatalmas szakadék szemmel látható több dél-amerikai nagyvárosban, ahol a nyomornegyedek a felhőkarcolók és luxusvillák mellett terülnek el. Az utóbbi időben a legtöbb dél-amerikai ország a végsőkig eladósodott.

Bányászat Dél-Amerika ásványkincsekben igen gazdag földrész. A kitermelés azonban nagyrészt az Amerikai Egyesült Államok monopóliumainak kezében van. A külföldi bányatársaságok működését több országban állami ellenőrzés alá próbálják vonni. Fő ásványkincsek földrajzi régiók szerint: Kordillerák (Kolumbia, Ecuador): színesércek, nemesfémek Andok (Peru, Chile): rézérc Bolívia: ón Brazil ősmasszívum (Brazília, Venezuela): vasérc Brazília és Suriname: a világ legnagyobb bauxittermelői Venezuela: kőolajtelepek

Argentín Köztársaság Terület 2 766 890 km2 Népesség 39,9 millió fő Főváros: Buenos Aires Hivatalos nyelv: spanyol Pénznem :argentin peso

Gazdaság A mezőgazdasági termelés az ország GDP-jének 11%-át adja; legfontosabb termékei a gabonafélék, a különféle gyümölcsök, illetve a marhahús. Argentína a világ ötödik legnagyobb bortermelője Az ország jelentős kőolaj- és földgázlelőhelyekkel rendelkezik, Mivel azonban várhatóan néhány éven belül kifogy a készleteiből, az ország energiaválságba kerülhet. A főbb bányászott termékek közé tartozik az arany, az ezüst, a cink, a magnézium, a réz és az urán. A GDP közel 40%-át adó feldolgozóiparon belül a jármű- és járműalkatrész-gyártás, a szállítóeszköz-gyártás, a vas és acél szektor, az élelmiszer-feldolgozás, valamint a textilipar a vezető ágazatok a szolgáltató szektor jelentősége:az energiaszektor, a telekommunikációs ágazat, illetve az idegenforgalmi ágazat .

Gazdasági jellemzés I. Argentína tagja a WTO-nak, illetve részese a térség 12 országát tömöríto Latin-amerikai Integrációs Társulásnak (ALADI). Az ország alapító tagja a MERCOSUR-nak (Dél-amerikai Közös Piac: Argentína, Uruguay, Paraguay, Brazília), amelynek tagjai együttmuködési megállapodást írtak alá az Európai Unióval, a CAN-nal (Andok Nemzetek Közössége: Bolívia, Ecuador, Kolumbia, Peru, Venezuela), Mexikóval, Chilével, Indiával és Egyiptommal.

Gazdasági jellemzés II. A diverzifikált, exportorientált gazdaság 2001–2003 közötti gazdasági és pénzügyi válsága után látványos eredményeket ért el az utóbbi években. A GDP, az export és az ipari termelés növelése mellett sikerült az inflációt is viszonylag alacsony szinten tartani és a nemzeti valuta, a peso vásárlóerejét megőrizni. Az államháztartás mérlege pozitív, nagy erőfeszítéseket tettek a korábban be nem fizetett adók és járulékok behajtására. A GDP, illetve az ipari termelés növekedése évek óta megközelíti a 10%-ot. Az infláció 2004 és 2006 között 6–7% körül mozgott, 2006-ban azonban elérte a 10%-ot. A munkanélküliségi ráta a 2002-ben mért 25%-os mélypontot követően folyamatosan csökken, 2006-ban 10,4%-os volt

Bolíviai Köztársaság Terület 1 098 580 km2 Népesség 8,9 millió fő Főváros La Paz (névlegesen Sucre) Hivatalos nyelv Spanyol Pénznem Boliviano (BOB)

Gazdasági jellemzés I. Az ipari termelés 4,3% A munkanélküliségi ráta a városi területeken 8% körül mozgott. Bolívia világgazdasági jelentőségét a bányászat – régebben az ezüst-, illetve az ónbányászat, jelenleg a földgázkitermelés – adja. Az országban bányásznak még rezet, ólmot, cinket, antimont, wolframot, bizmutot és kőolajat Az ország lakosságának nagy része a mezőgazdaságból él. Kevés azonban a mezőgazdasági művelés alatt álló terület, a termelés a szükségletet nem elégíti ki, az élelmiszerek nagy részét importálják Főbb mezőgazdasági termékei a szójabab, a cukornád, a gyapot, a kávé és a citrusfélék.

Gazdasági jellemzés II. Dél-Amerika legszegényebb és legfejletlenebb országa az 1980-as évek súlyos gazdasági válság az 1990-es évek elején biztató növekedésnek indult: a szegénység csökkent, a GDP 4% körüli éves emelkedést produkált 1999-ben újabb visszaesés következett, amelynek elsődleges oka a globális gazdasági teljesítmény lassulása, az ország belső politikai problémái, az emelkedő pénzügyi hiány volt. Az ország pénzügyi helyzete az utóbbi néhány évben stabilizálódott ugyan, de Bolívia még mindig erősen függés külföldtől 2006-ban a GDP 3,3%-kal emelkedett

Brazil Szövetségi Köztársaság Terület 8 511 965 km2 Népesség 188,1 millió fő Főváros Brazília Hivatalos nyelv Portugál Pénznem Real (BRL)

Gazdasági jellemzés I. 2006-ban 4%-os növekedés A munkanélküliségi ráta 2001 óta emelkedő tendenciát mutat, 2006-ban 14,6%-os volt. Az infláció 2006-ban 3% körül alakult, ami jelentős csökkenés A külföldi tőke beáramlása az elmúlt években kissé mérséklődött, de továbbra is a világ egyik legnagyobb közvetlen működőtőke- befektetési célpontja. gazdaságának közel 40%-át az ipari termelés adja, a mezőgazdaság a GDP 10%-át, a szolgáltatási szektor annak 50%-át termeli. A brazil gazdaság adja a teljes latin-amerikai termelés közel 40%-át. Brazília a világ legnagyobb kávé-, cukornád- és narancstermelője. Banántermelésben a második, dohánytermelésben a negyedik, kakaótermelésben az ötödik helyen áll. Nemzetközi viszonylatban Brazília az egyik legnagyobb szója-, marhahús-, valamint csirkehús exportőr. Az ország fő iparágai a repülőgépipar, a fémipar, az élelmiszeripar, a textilipar és a vegyipar

Gazdasági jellemzés II. 1994-ig Brazília gazdaságát igen magas infláció jellemezte, amely a havi 80%-os mértéket is meghaladta. Az 1994-ben Reál-tervnek: stabilizálódott a gazdaság: megfékezték az inflációt a szegény rétegek életszínvonala is emelkedett. A brazil gazdaság növekedése 2004-ben érte el az elmúlt években mért legmagasabb szintet (4,9%). A teljesítményt elsősorban a kivitel és a beruházások emelkedése határozta meg Az ipari termelés növekedése 2005-ben 2,5%-ot, 2006-ban 2,9%

Ecuadori Köztársaság Terület 256 370 km2 Népesség 13,5 millió fo Főváros Quito Hivatalos nyelv Spanyol Pénznem USA dollár (USD)

Gazdasági jellemzés 1990 végén a kormány egy új, a gazdaság liberalizációját és diverzifikációját célzó gazdaságpolitikát fogadott el, majd 1992-ben elfogadta a Makrogazdasági Stabilizációs Tervet. 1999-es súlyos gazdasági és pénzügyi válsággal érte el csúcspontját. Ecuador történetének legnagyobb gazdasági válságát a tarthatatlan inflációval súlyosbított rendkívül expanzív monetáris politika okozta 2000-ben a hiperinfláció elkerülése és a nemzeti valuta rohamos elértéktelenedésének megszüntetése érdekében az USA-dollárt választották az ország fizetőeszközéül. Ecuador gazdasága jelenleg egy gyors modernizációs folyamaton megy keresztül. Ezért strukturális, jogi és adminisztratív reformok a gazdasági nyitás a világpiac felé, növekedjék a termelőtevékenységek hatékonysága, csökkenjen az állami beavatkozás a gazdasági életbe és megerősödjenek a nem hagyományos ágazatok.

Gazdasági jellemzés II. 2006-ban – az előzetes-az ország GDP-je 3,6%-os növekedést ért el Az infláció folyamatos csökkenést mutatva 2006 decemberében 2,8%-ot ért el. A munkanélküliségi ráta csökkenő tendenciát mutat ugyan, de 2006-ban még mindig 10,6%-ot tett ki. Az ország gazdasági alapját a mezőgazdasági termelés és a kőolajbányászat képezi. Fő mezőgazdasági terményei közé tartozik a kakaó, a kávé, a cukornád, a banán, a rizs, a dohány, a gyapot, a narancs és az ananász. Erdőgazdaságának kitermelése jórészt exportra kerül (kininkéreg, gumi). Legértékesebb fája a balsafa, amelyet a repülőgépiparban használnak. Fontosak továbbá réz-, vas- és ólomérc lelőhelyei, illetve vannak szén- és kéntelepei is. vas- és acélgyártás, a petrolkémiai ipar

Kolumbiai Köztársaság Terület 1 138 910 km2 Népesség 41,2 millió fő Főváros Bogotá Hivatalos nyelv Spanyol Pénznem Kolumbiai peso (COP)

Gazdasági jellemzés Az ország legfontosabb agrártermékei a kávé, a vágott virág, a banán, a rizs, a kukorica. Jelentős cukornád- és dohányültetvényei vannak. az ország területének több mint 60%-a erdő Ásványi kincsekben gazdag, platinalelőhelyeit a leggazdagabbak között tartják számon, smaragdbányászata világszinten az egyik legjelentősebb. A folyók homokjából nagy mennyiségű aranyat mosnak. A kitermelt kőolaj jelentos részét exportálják. Az elmúlt évben a Kolumbiába érkezett külföldi befektetések egyharmada – több mint 500 millió USD – az olajiparba érkezett. Egyes becslések szerint Kolumbia olajkészletei 50 milliárd hordó körül lehetnek.

Gazdasági jellemzés II. kiegyenlített növekedés Kolumbia gazdasági fejlődésében 1999-ben recesszió következett, amelyből igen lassan sikerült kilábalnia az országnak. Gazdasági fejlődését továbbra is gátolja a gyenge bel- és külföldi kereslet, a kormány hatalmas költségvetése, valamint a belső fegyveres konfliktusok. Az előzetes adatok szerint a GDP növekedési üteme 2005 után 2006-ban is meghaladta az 5%-ot. Az infláció évek óta csökken, 2006-ban 4,3%-ot ért el. A munkanélküliségi mutató is javult (2006-ban 11%), de igen jelentős a feketegazdaságban foglalkoztatottak száma

Venezuelai Bolivár Köztársaság Terület 916 445 km2 Népesség 25,7 millió fő Főváros Caracas Hivatalos nyelv Spanyol Pénznem Venezuelai bolivár (VEB)

Gazdasági jellemzés 2006-ban 7%-os emelkedést ért el az ipari termelés Az infláció 15,8% volt. A munkanélküliségi ráta a 2005-ös 13%-ról 15%-ra nőtt Venezuela gazdaságában a kőolajipar a legjelentősebb ágazat, amely a GDP közel 30%-át, az exportbevételek 80%-át adja. Alapító tagja volt az Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezetének (OPEC). Venezuela a kőolaj mellett vasércben, gyémántban és bauxitban is igen gazdag. Mezőgazdaságát kétarcúság jellemzi: míg az élvezeti növényekből (kakaó, dohány, kávé), valamint banánból és cukornádból felesleggel rendelkezik, addig a lakosság élelmiszer-szükségletét nem képes fedezni, így jelentős behozatalra szorul

Gazdasági jellemzés II. Kőolajtermelésének köszönthetően az 1950-es és 1980-as évek között Venezuela az egyik legerősebb gazdaságú ország volt Dél-Amerikában. 1980-as évek drasztikus olajárcsökkenés következtében az ország gazdasági teljesítménye jelentősen visszaesett. Az 1990-es években az ország ismét kezdett magára találni, 2003-ban azonban talán legkomolyabb gazdasági válságát élte át: a GDP jelentősen csökkent, és a recesszió számos ágazat teljesítményét sújtotta (építőipar, kőolajipar, feldolgozóipar). Elsősorban a magas olajáraknak köszönhetően 2004–2005-ben az ország GDP-je rekordmértékben emelkedett (18, illetve 11%). 2006-ban kicsit ugyan visszaesett a növekedési ütem, de így is növekszik