Halálozási statisztikák

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
4. előadás Összehasonlítás standardizálással és indexszámítással.
Advertisements

Központi Statisztikai Hivatal
A munkanélküliség lehetséges egészségügyi hatásai
A tbc halandósági helyzete Magyarországon
MegyeVersenysport (fő)Amatőr sport(fő) Baranya Bács-Kiskun 38 Nincs adat Békés 26 Nincs adat Borsod-Abaúj-Zemplén Budapest Csongrád.
Predonáció előtti GFR jelentősége
Természetes népmozgalom
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
SZÍV- ÉS ÉRRENDSZERI BETEGSÉGEK EPIDEMIOLÓGIÁJA
Korfa, egészségi mutatók,…
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
Humánkineziológia szak
Matematika - 5. évfolyam © Kačmárová Fordította: Balogh Szilveszter.
Az új történelem érettségiről és eredményeiről augusztus Kaposi József.
A tételek eljuttatása az iskolákba
VPOP Jövedéki Igazgatóság
Európa népessége (egyéb elemek). A., Népsűrűség I. Meghatározó tényezők 1. természeti környezet a., domborzat b., éghajlat 2. gazdasági tényezők II.
A népesség nemzetiségi és vallási összetétele
A korai halálozás mutatói
A demográfia a népesség – emberi populációk – és a körükben végbemenő változások megfigyelésével és elemzésével foglalkozó tudomány.
A daganatos betegségek epidemiológiája
Halálozási adatok elemzése Direkt standardizálás gyakorlat
Dr. Sárváry Attila főiskolai docens
Az egészségmagatartás gazdasági-társadalmi meghatározottsága
A népesség nem és kor szerint
A népesség családi állapota. Az élet folyamán szerzett tulajdonság Az élet folyamán szerzett tulajdonság Családi helyzet megközelítése: Családi helyzet.
1. A népesség társadalmi nem és életkor szerinti összetétele
IV. Demográfia Halandóság
Halandóság és betegségteher idős korban
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Prevenció, kuráció, rehabilitáció
Prevenció, kuráció, rehabilitáció
Indikátorok a Magyar Egészségadattárban
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
A keringési rendszer megbetegedései okozta halálozás.
Fej vagy írás? a tüdőrák éve. Fej vagy írás? 2006 – a tüdőrák éve Mucsi János, Farkas Éva, Tormay Károly Egészségügyi Központ Tüdőbeteg-gondozó.
Emlődaganatok prognózisa a szűrési program tükrében
A évi demográfiai adatok értékelése
A évi demográfiai adatok értékelése
A évi demográfiai adatok értékelése
A évi demográfiai adatok értékelése
Egészségi állapot, egészségügyi rendszerek Dr. Jávor András.
Juhász Attila, Nagy Csilla
Demográfiai - társadalmi tükör, 2010 Hazai és európai tendenciák
Matematika - 5. évfolyam © Kačmárová Fordította: Balogh Szilveszter.
Példák I. Viszonyszám számítás.
Standardizálás Példák.
Helyzetkép Nemzetközi gyakorlat a szépkorúak támogatására Stratégia Szabályozás Esettanulmányok Primer kutatás előzetes eredményei.
EGÉSZSÉGMAGATARTÁS Egészségmagatartásnak nevezünk minden olyan tevékenységet, amelyet egy önmagát egészségesnek tartó személy vagy preventív céllal végez,
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTOT BEFOLYÁ-SOLÓ TÁRSADALMI TÉNYEZŐK
AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT MÉRÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI
Bontsd fel a zárójeleket, vonj össze, majd helyettesíts be!
Közép-Dunántúl, Veszprém megye és Várpalota munkaerő-piaci helyzete
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
DEMOGRÁFIA Alapfogalmak, mutatók
Az iskola világa I. A tanulók világa. Demográfia Életmód Iskolázottság.
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
A népesség összetétele, eloszlása és sűrűsége
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
Kvantitatív módszerek
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Összetett intenzitási viszonyszámok összehasonlítása
Önkormányzati Egészségügyi Napok
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
IV. Demográfia Halandóság
2. előadás Viszonyszámok
Főnix – me Hol élünk? Hogy élünk? Demográfiai kór- és körkép
AZ ÉSZAK ALFÖLDI RÉGIÓ EGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL
III. Demográfia Termékenység
Előadás másolata:

Halálozási statisztikák Halálozási arányszámok Származtatott mutatók Halálozási arányszám Kor, nem Élettartam mutatók Hely (terület) Idő Többlethalálozás Halálokok Általános halálozás Elveszített poten- Csecsemőhalálozás ciális évek Perinatális halálozás Anyai halálozás

Halálozás (mortalitás) A halálozási adatok teljes körűek (minden haláleset regisztrálásra kerül) Hosszú, sok évtizedes idősor áll rendelkezésre Az országos adatok mellett területi bontásban is elemezhetők az adatok Lehetőség van nemzetközi összehasonlítása A haláloki bejegyzések viszonylag pontosak (1/3 boncolás, a halottvizsgálatot orvos végzi)

Általános halálozás Halálozási arányszám= Meghaltak száma az adott évben X 1000 A népesség évközepi száma

Korspecifikus halálozási arányszám Elhaltak évi száma az adott korosztályban KHA= X 1000 A lakosság évközepi száma az adott korosztályban

A halálozási arányszámok kor szerinti alakulása férfiak körében Magyarország, 1930-31, 1959-60, 1998.

A korspecifikus halandóság jellemzői I. A csecsemőkorban igen magas értékkel indul 1 éves kortól hirtelen lecsökken Gyermekkorban – 10 év körül – a legalacsonyabb Felnőtt korban előbb lassan , majd gyorsabban emelkedik 60 év körül éri el a csecsemőhalálozási szintet 80 éves kortól meghaladja a 200 ‰-et, ami azt jelenti, hogy ebben az életkorban minden 4. – 5. ember meghal évente

A korspecifikus halandóság jellemzői II. Igen széles terjedelemben ingadozik Az alacsony gyermekhalandóság csökkenti az általános halálozás értékét Az időskorúak magas halálozása növeli az általános halálozás értékét A lakosság korösszetétele befolyásolja az általános halálozást

A nyers halálozási mutatók nem hasonlíthatók össze, mert a zavaró tényezők (pl. életkor) eloszlásának esetleges különbözősége miatt torzított eredményt ad.

Standardizálás Direkt standardizálás Indirekt standardizálás

Direkt standardizálás Azt mutatja, hogy mekkora lett volna a halálozás az index populációban, ha ugyanolyan lett volna a koreloszlás, mint a standard populációban.

Nyers halálozási arányszám (H): Argentína 8,73/1000 férfi Svédország 11,51/1000 férfi Legyen Argentína a standard populáció.

Életkor (év) Argentína Svédország korosztály részaránya (Pi) Halálozási arányszám 1000 főre (Hi) 0-14 0,313 2,47 0,188 0,67 15-64 0,61 5,05 0,659 3,27 65-x 0,077 63,62 0,153 60,34 Összesen 1,00 8,73 (H) 11,51 (h) n H’ = H =  Pi . Hi i=1 n h’ =  Pi . hi = 0,313 . 0,67 + 0,61 . 3,27 + 0,077 . 60,34 = 6,85 i=1

Csak az azonos standard populáció kormegoszlására standardizált mutatók hasonlíthatók össze. Nemzetközi összehasonlításban alkalmazott standard populációk Európai standard populáció 1976. Világ standard populáció 1991. férfi nő együtt

Agyérbetegségek miatti halálozás arányszám (0-x éves férfiak 1991) Ország Nyers Világ Európa standard populáció kormegoszlására standardizált Argentína 78,8 75,2 119,0 Svédország 104,5 44,8 77,0 Magyarország 190,4 129,0 207,2

Indirekt standardizálás Azt mutatja, hogy a tényleges halálesetek száma hogyan aránylik ahhoz a halálesetszámhoz képest, ami akkor lett volna várható, ha a vizsgált populációban a korspecifikus halálozási arányszámok olyanok lettek volna, mint a standard populációban.

Standardizált halálozási hányados SHH = T – a tényleges halálesetek száma V – a várható halálesetek száma SHH > 100 a halandósági szint rosszabb SHH = 100 a halandósági szint ugyanolyan SHH < 100 a halandósági szint kedvezőbb T X 100 V

Direkt standardizálás = standard kormegoszlás Indirekt standardizálás = standard korspecifikus arányszám

A 15-59 éves nők halálozásának eltérése az országos szinttől Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, 1998-ban Korév A magyar NŐK korspecifikus halálozása (‰) Borsod-Abaúj-Zemplén megye, NŐK évközepi száma (1000 főben) VÁRHATÓ Tényleges halálesetek száma 1. 2. 3. 4.= 3. x 2. 5. 15-19 0,26 27600,0 7,18 9 20-24 0,32 31568,0 10,10 7 25-29 0,47 26220,5 12,32 14 30-34 0,81 24305,5 19,69 35-39 1,65 25487,0 42,05 57 40-44 2,91 30524,0 88,82 101 45-49 4,27 27685,0 118,21 126 50-54 6,25 23137,0 144,61 149 55-59 8,89 23759,0 211,22 201 15-59 2,85   654,20 678

SHH = = = 103,64 % T 678 X 100 X 100 V 654,2

A nyers mutatók előnyei és hátrányai ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK Az aktuális helyzetet egyetlen számértékbe összefoglaló mutatók. Könnyen számíthatók az általában jól elérhető, összegzett adatokból (abszolút számokból) Az egyes populációk összetétele (pl. kor szerinti struktúrája) lényegesen különbözhet, ezért a nyers mutatók eltérései nehezen értelmezhetők. Összehasonlításra nem alkalmasak.

A rétegspecifikus mutatók előnyei és hátrányai ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK Homogén rétegekre vonatkoznak. Epidemiológiai és népegészségügyi elemzések alapjaként rendkívül jól hasznosíthatóak. A homogén rétegek száma igen nagy lehet. Két vagy több populáció esetén áttekinthetetlenné, kezelhetetlenné válhat a rétegek nagy száma.

A standardizált mutatók előnyei és hátrányai ELŐNYÖK HÁTRÁNYOK A rétegspecifikus mutatókat egyetlen számértékbe összefoglaló indexek. Torzítatlan összehasonlítást tesznek lehetővé populációk között, mert az összetételi különbségek hatását a standardizálás kiszűrte. Fiktív helyzetet tükröznek. Értékük a standard populáció megválasztásától függ. Az ellentétes irányú trendeket (ellentétesen eltérő/változó rétegek különbségeit) elfedik.

Halálokspecifikus halálozás Egyetlen halálok vagy haláloki betegségcsoport miatt bekövetkezett halálesetek számát viszonyítjuk a lakosság évközepi számához.

Halálok Halálozás 10 000 lakosra 1931 1970 1980 1988 Halálozások a leggyakoribb halálokok szerint 10 000 lakosra (Magyarország 1931, 1970, 1980, 1988) Halálok Halálozás 10 000 lakosra 1931 1970 1980 1988 Fertőzőbeteg-ségek 37,6 2,7 1,4 0,9 Daganatok 11,0 22,0 26,1 28,5 Keringési rendszer betegségei 25,1 62,4 71,8 70,2 Légzőrendszer betegségei 21,4 5,7 9,4 Emésztőrendszer betegségei 2,0 4,4 6,6 7,4 Erőszakos halálokok 6,7 9,2 11,5 11,8 Összes többi halálok 10,2 8,9 7,7 Együtt 166,2 116,6 135,7 132,2

Haláloki struktúra Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 0-X éves férfiaknál és nőknél 2001-ben

A daganatos betegségek (BNO-10: C00-D48) okozta halálozás Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 0-64, 0-X éves korban, 1985-2000.

Koszorúér betegségek okozta halálozási egyenlőtlenségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein, 1986-98 között, 25-64 éves lakosságra vonatkoztatva Férfi Nő SHH>105%,szignifikáns SHH>105%, nem szignifikáns SHH átlagos, átlagos SHH<95%, nem szignifikáns SHH<95%, szignifikáns

Dohányzással összefüggő halálozások területi különbségei, 25-64 éves férfi és női lakosságra vonatkoztatva, 1986-98 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Férfi Nő SHH>105%,szignifikáns SHH>105%, nem szignifikáns SHH átlagos, átlagos SHH<95%, nem szignifikáns SHH<95%, szignifikáns

Alkoholfogyasztással összefüggő halálozások területi különbségei (25-64 év), férfi és női lakosságra vonatkoztatva, 1986-98 között Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Férfi Nő SHH>105%,szignifikáns SHH>105%, nem szignifikáns SHH átlagos, átlagos SHH<95%, nem szignifikáns SHH<95%, szignifikáns