A MEGELŐZŐ ORVOSTUDOMÁNY ÉS A NÉPEGÉSZSÉGTAN TÖRTÉNELMI KIALAKULÁSA

MIVEL FOGLALKOZIK A NÉPEGÉSZSÉGTAN? A betegségek megelőzésével, az élet meghosszabbításával A lelki és testi egészség elősegítésével – A közösségek együttes erőfeszítése révén. Egészségügyi Világszervezet (1952)

ÓKOR HIPPOCRATES nedvkórtan - vér (sanguis) őselemek diéta - epe (cholae) - sárga epe (melancholae) - nyálka (flegma) őselemek diéta fűzfalevél főzet orvosi etika i.e. 460- i.e. 377

Az ember négy alaptípusa szangvinikus kolerikus melankolikus flegmatikus

ÓKOR Galenosz, Pergamoni (római) görög orvos, anatómus orvosi ismeretek rendszerezése galenusi készítmények ánizzsal, fahéjjal, mézzel ízesített almapépet evett (130 - 209)

Galenosz, Pergamoni Sertésboncolás

ÓKOR Celsus, Aulus Cornelius római enciklopédiaíró Hippocrates követője összefoglaló munka az orvostudományról - sebészet gyulladás leírása - tumor - rubor - calor - dolor (i.e. 53- i.u. 7)

KÖZÉPKOR Járványok: - pestis - himlő

Müller Regiomontanus 1471-ben írott, Heltai Gáspár által 1575-ben lefordított Csíziója, tudományos könyvecskéjéből:   "Nem jó fürödni semmiféle meleg jegyben". Ezzel három hónap máris kiesett az évből. "Ha fürödni akarsz vagy köpölyöztetni, holdfogytában jó, amikor a hold a Bika jegyben van, vagy Ikrekben, Rákban, Mértékben (azaz: Mérlegben), Skorpióban és Halakban". A Hold körülbelül két és fél napot tartózkodik egy-egy jegyben, könnyen kiszámítható tehát, hogy évente összesen tizenöt nap közül választhatott magának fürdőnapokat az, aki akkoriban összhangban akart cselekedni a csillagokkal.

KÖZÉPKOR Paracelsus (Theophrastus Bombastus von Hoheinheim) - kémia alkalmazása az orvoslásban - kísérletes kémia megalapítója - foglalkozott a foglalkozási betegségekkel (1493-1541)

KÖZÉPKOR Girolami Fracastoro - a modern járványtan megalapítója 1530 - Syphilis seu morbus Gallicus 1546 - De contagione et contagiosis morbi et eorum curatione Libri III Betegségek terjedését írta le: ad distans – levegő által per formitem – tárgy által per contactum – érintkezés útján (1478-1553)

KÖZÉPKOR Georgius Agricola (Georg Bauer) a bányászok foglalkozási megbetegedéseit írt le (1494-1555)

ÚJKOR Bernardino Ramazzini 1700 „De morbis artificum diatriba” - a foglalkozás-egészségtan és a munkahigiéné megalapítója - leírta a pneumoconiózist - üzembiztonság, munkásokat védő intézkedések bevezetése - egészségkárosodást szenvedettek kompenzációja (1633-1714)

ÚJKOR Edward Jenner a modernkori védőoltások atyja - himlő elleni védőoltás (1796) (1749-1823)

ÚJKOR Semmelweis Ignác (1818-1865) „az anyák megmentője” 1847 „Minden medikus vagy orvos, aki a kórtermekbe vizsgálat elvégzése céljából belép, köteles kezét alaposan megmosni, mégpedig klórmészoldatban, amely a kórtermek bejáratához közel, megfelelő mosdótálakban található. Ez a fertőtlenítés elegendőnek látszik a vizit előtt. Az egyes vizsgálatok között a kezek csak szappannal és vízzel mosandók.”

ÚJKOR Louis Pasteur (1822-1895) - mikróba elmélet - lépfene, baromfikolera elleni védőoltás - 1880 veszettség elleni védőoltás - 1885 veszettség elleni védőoltás alkalmazása emberen - pasteurizálás – élelmiszerek romlásának megakadályozása

ÚJKOR Joseph Lister (1827-1912) 1865 - karbolsav antiszeptikumként történő alkalmazása Robert Koch (1843-1910) 1882 - tuberkulózis baktérium felfedezése 1883 - kolera baktérium felfedezése

ÚJKOR John Snow (1813-1858) A levegő vagy a víz terjeszti-e a kolerát? - az epidemiológia megteremtője 1854 – kolerajárvány Londonban A levegő vagy a víz terjeszti-e a kolerát?

John Snow - kolerajárvány Snow térképe a kolerás halálesetekkel London - 1854

A kolera miatti halálesetek aránya (10 000 házra), London, 1854 Vízellátó társaság Házak száma Kolera miatti halálesetek száma 10 000 házra jutó halálesetek aránya Southwark and Vauxhall 40 026 1263 315 Lamberth 26 107 98 38 London más részei 256 423 1422 56

ÚJKOR Edwin Chadwick 1842 – A dolgozó népesség egészségügyi helyzete Nagy-Britanniában Várható átlagos élettartam: nemesek – 43 év kereskedők – 30 év munkások – 22 év (1800-1890)

ÚJKOR Max Pettenkofer (1818-1901) - a közegészségtan megalapítója - a víz, a talaj, a levegő betegségek terjesztésében betöltött szerepe - tápanyagok energiatartalmának meghatározása - 1865 – a világ első közegészségtani tanszéke

MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK Fodor József (1843-1901) - az első egyetemi közegészségtani intézet alapítója a levegő, a víz, a talaj közegészségtanát kutatta az iskolaorvosi hálózat megalapítója 1876 – törvény a magyar egészségügyről

MAGYARORSZÁGI VONATKOZÁSOK Johan Béla (1889-1983) 1925-27 – Országos Közegészségügyi Intézet alapítója, igazgatója tisztiorvosi képzés megreformálása védőnőképzés elindítása (Zöldkeresztes Egészségvédelmi Szolgálat) - küzd a tuberculosis, a nemi betegségek az alkoholizmus ellen

A MEGELŐZŐ ORVOSTAN TÁRGYKÖREI Közegészségtan: - környezet-egészségtan - munkaegészségtan - táplálkozás- és élelmezés egészségtan Járványtan: - fertőző betegségek járványtana - nem fertőző betegségek járványtana Magatartás- és társadalom-egészségtan: - egészségfejlesztés (egészségmegőrzés)

A MEGELŐZŐ ORVOSTAN MÓDSZEREI Demográfiai, epidemiológiai, szociológiai módszerek 2. Fizikai mérések, vegyi elemzések, mikrobiológiai módszerek 3. Epidemiológiai vizsgálatok, állatkísérletek, sejttenyészeteken végzett vizsgálatok, molekuláris biológiai módszerek 4. Megelőzés, ellenőrzés

MEGELŐZÉS (PREVENCIÓ) Fogékonyság Preklinikai szakasz Klinikai szakasz Elsődleges Másodlagos Harmadlagos megelőzés megelőzés megelőzés (primer) (szekunder) (tercier) Biológiai kezdet Tünetek Progresszió Komplikáció Egészségmegőrzés Egészségvédelem Korai diagnózis és azonnali kezelés (szűrővizsgálatok) Kezelés rehabilitáció Betegségmegelőzés