Hővezetés rudakban bordákban

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Advertisements

Stacionárius és instacionárius áramlás
A hőterjedés differenciál egyenlete
Szakítódiagram órai munkát segítő Szakitódiagram.
Hőtechnikai alapok A hővándorlás iránya:
Szellőzés- és Klímatechnika
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Volumetrikus szivattyúk
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
A hőterjedés alapesetei
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
8. Energiamegtakarítás a hőveszteségek csökkentésével
Vízgőz, Gőzgép.
Poliéderek térfogata 3. modul.
Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
VÁLTOZÓ SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hősugárzás.
Hőcserélők Mechatronika és Gépszerkezettan Hő- és Áramlástan Gépei
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Hőátvitel.
Volumetrikus szivattyúk
Nyugvó kontinuumok mechanikája
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Az elemi folyadékrész mozgása
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A hőátadás.
A munkasebesség egyenlőtlensége
A KÖZVETETT HŐCSERE FOLYAMATA
3.6. A hő terjedésének alapformái
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
HŐÁRAMLÁS (Konvekció)
U(x,y,z,t) állapothatározó szerkezet P(x,y,z,t) y x z t.
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
Hő- és Áramlástan Gépei
Instacionárius hővezetés
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Ohm-törvény Az Ohm-törvény egy fizikai törvényszerűség, amely egy elektromos vezetékszakaszon átfolyó áram erőssége és a rajta eső feszültség összefüggését.
Kenyér kihűlése Farkas János
Hőcserélők Mechatronika és Gépszerkezettan Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Ideális kontinuumok kinematikája.
A változó tömegáramú keringetés gazdasági előnyei Távhővezeték hővesztesége Kritikus hőszigetelési vastagság Feladatok A hőközponti HMV termelés kialakítása.
Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék Nyugvó kontinuumok mechanikája.
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
Az impulzus tétel alkalmazása (Allievi elmélete)
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Stacionárius és instacionárius áramlás
Hősugárzás.
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Előadás másolata:

Hővezetés rudakban bordákban Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A hővezetés Laplace-féle differenciálegyenletének megoldása Azaz Attól függően, hogy milyen a szilárd test alakja, más és más megoldás adódik! Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

α; to t  t1 dx x L A ‘dx’ vastagságú darabra fel kell írni a hővezetés differenciálegyenletét, figyelembe véve, hogy a ‘to’ hőmérsékletű környezet felé hőveszteség van. Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A hőmérséklet-eloszlás és átvitt hőmennyiség szigeteletlen, állandó keresztmetszetű (K=áll., A=áll.), H hosszúságú rúdban. Rúd tövének hőmérséklete Környezet hőmérséklete Ahol ‘α’ a rúd mentén érvényes hőátadási tényező Ahol ‘αH’ a rúd homlokfelületénél érvényes hőátadási tényező Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A hőmérséklet-eloszlás és átvitt hőmennyiség szigeteletlen, állandó keresztmetszetű (K=áll., A=áll.), H hosszúságú rúdban, elhanyagolva a rúd végén leadott hőmennyiséget. Ez azt jelenti az előző esethez képest, hogy αH=0, tehát n=0 Környezet hőmérséklete Rúd tövének hőmérséklete Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A hőmérséklet-eloszlás és átvitt hőmennyiség szigeteletlen, állandó keresztmetszetű (K=áll., A=áll.), végtelen hosszú, ill. keresztmetszetéhez képest nagyon hosszú rúdban, elhanyagolva a rúd végén leadott hőmennyiséget. Ez azt jelenti az előző esethez képest, hogy n=0 mellett H=, azaz e-m.H=0 Rúd tövének hőmérséklete Környezet hőmérséklete Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sík felületre illeszkedő trapéz keresztmetszetű egyenes borda által leadott hőmennyiség to 2 H L L/2 A 1 t1 A’ Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sík felületre illeszkedő trapéz keresztmetszetű egyenes borda által leadott hőmennyiség Q’ az A’ közepes és állandó keresztmetszetű, azonos magasságú (H) és azonos hosszúságú egyenes borda által leadott hőmennyiség (W) to 2 H L L/2 A 1 t1 A’ Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sík felületre illeszkedő trapéz keresztmetszetű egyenes borda által leadott hőmennyiség Q’ az A’ közepes és állandó keresztmetszetű, azonos magasságú (H) és azonos hosszúságú egyenes borda által leadott hőmennyiség (W) Q A trapéz keresztmetszetű borda által leadott hőmennyiség (W) to 2 H L L/2 A 1 t1 A’ Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sík felületre illeszkedő trapéz keresztmetszetű egyenes borda által leadott hőmennyiség 1,08 t2 to 2 H L L/2 A 0,5 1 t1 A’ Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Állandó vastagságú körgyűrű alakú borda által leadott hőmennyiség  t2 r2 r1 t1 to Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Állandó vastagságú körgyűrű alakú borda által leadott hőmennyiség  q Olyan egyenes, 1 m hosszú borda felületegységére számított hőleadás, melynek vastagsága és magassága azonos a körgyűrű bordáéval (W/m2) t2 A A körgyűrű borda felülete (m2) Q A körgyűrű borda hőleadása (W) r2 r1 t1 to Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Állandó vastagságú körgyűrű alakú borda által leadott hőmennyiség  q Olyan egyenes, 1 m hosszú borda felületegységére számított hőleadás, melynek vastagsága és magassága azonos a körgyűrű bordáéval (W/m2) t2 A A körgyűrű borda felülete (m2) 1,08 Q A körgyűrű borda hőleadása (W) r2 r1 0,5 t1 to Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ellenőrző kérdések Írja fel a hosszuk mentén állandó keresztmetszettel bíró rudakban kialakuló hőmérséklet-eloszlást kifejező összefüggést! Mi mit jelent az összefüggésben? Hogyan származik a rudak hőmérséklet-eloszlását leíró összefüggésből a rúd által időegység alatt leadott hőmennyiség kiszámítására szolgáló összefüggés? Író Béla Hő- és Áramlástan II. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék