Hősugárzás.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Advertisements

Gázok.
A hőterjedés differenciál egyenlete
Az optikai sugárzás Fogalom meghatározások
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Hősugárzás Gépszerkezettan és Mechanika Tanszék.
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
Volumetrikus szivattyúk
Molnár Ágnes Föld- és Környezettudományi Tanszék Veszprémi Egyetem
A hőterjedés alapesetei
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az impulzus tétel alkalmazása (egyszerűsített propeller-elmélet)
Hőközlés – Alapfogalmak Hővezetés és hősugárzás
Az éghajlatot kialakító tényezők
Műszaki diagnosztika HŐSUGÁRZÁS
Fúvók-Kompresszorok Hő- és Áramlástan Gépei Író Béla SZE-MTK
Hőcserélők Mechatronika és Gépszerkezettan Hő- és Áramlástan Gépei
Gázkeverékek (ideális gázok keverékei)
Hőátvitel.
Ideális kontinuumok kinematikája
A nedves levegő és állapotváltozásai
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
Veszteséges áramlás (Hidraulika)
Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés rudakban bordákban
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
A kontinuitás (folytonosság) törvénye
Veszteséges áramlás (Navier-Stokes egyenlet)
Az elemi folyadékrész mozgása
Egyszerű állapotváltozások
A Bernoulli-egyenlet alkalmazása (Laval fúvóka)
A hőátadás.
Hősugárzás Radványi Mihály.
3.6. A hő terjedésének alapformái
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
HŐSUGÁRZÁS (Radiáció)
MÉRŐÉRZÉKELŐK FIZIKÁJA Nem kontakt hőmérsékletmérés Dr. Seres István 2007 március 13.
A fajhő (fajlagos hőkapacitás)
HATÁSFOK-SÚRLÓDÁS-EGYENLETES SEBESSÉGŰ ÜZEM
Alapfogalmak III. Sugárzástechnikai fogalmak folytatása
BMEGEENAEHK BMEGEENAEG2
A test belső energiájának növekedése a hősugárzás elnyelésekor
LÉGKÖRI SUGÁRZÁS.
SUGÁRZÁS TERJEDÉSE.
Spektrofotometria november 13..
Instacionárius hővezetés
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Az elektromágneses tér
Ludwig Boltzmann Perlaki Anna 10.D.
FFFF eeee kkkk eeee tttt eeee tttt eeee ssss tttt s s s s uuuu gggg áááá rrrr zzzz áááá ssss.
Hő- és Áramlástan Gépei
Kalorikus gépek elméleti körfolyamatai
E, H, S, G  állapotfüggvények
Áramlás szabad felszínű csatornában Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék.
A napsugárzás – a földi éghajlat alapvető meghatározója
A hőmérséklet mérése.
Molekula-spektroszkópiai módszerek
Az impulzus tétel alkalmazása (megoldási módszer)
Hősugárzás.
Az impulzus tétel Hő- és Áramlástan I. Dr. Író Béla SZE-MTK
A Borda-Carnot veszteség
Az Euler-egyenlet és a Bernoulli-egyenlet
Hővezetés falakban Író Béla Hő- és Áramlástan II.
Optikai mérések műszeres analitikusok számára
RASZTERES ADATFORRÁSOK A távérzékelés alapjai
Fényforrások 2. Izzólámpák 2.1 A hőmérsékleti sugárzás
Hősugárzás Hősugárzás: 0.8 – 40 μm VIS: 400 – 800 nm UV: 200 – 400 nm
Előadás másolata:

Hősugárzás

Hősugárzás alapfogalmak Közvetítő anyag illetve közeg nélküli hőterjedési jelenség. (elektromágneses sugárzás) Elektromágneses sugárzás: az elektromos és a mágneses térerősség időbeni változásának tovaterjedése. Az előforduló hullámhosszúságok a 10-15 – 108 m tartományba esnek. Elektromágneses hullámokat egy test részben: átengedi (átengedési tényező D1), visszaveri (visszaverődési tényező R1), elnyeli (abszorpciós, elnyelési tényező a1). a+R+D=1 Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Hősugárzás Az abszolút fekete test Abszolút fekete test: a ráeső összes sugárzást elnyeli (a=1). Az abszolút fekete test sugárzása: minden hullámhosszon végez kisugárzást ( a színkép folytonos!). A Planck törvény A ‘T’ hőmérsékletű abszolút fekete test által valamely ‘’ hullámhosszon mutatott sugárzásintenzitásról. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Hősugárzás Az abszolút fekete test Io (W/m3) Wien-féle eltolódási törvény A maximális sugárzásintenzitás a 10-5 – 10-7 m-es hullámhosszúság-tartományba (infravörös fény) esik és a hőmérséklet növekedésével a maximális sugárzásintenzitáshoz tartozó hullámhossz csökken! Iomax T3>T2 T2>T1 T1  () Iomax Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Szürke test – Szürke sugárzás A sugárzása minden hullámhosszon folytonos. A sugárzásintenzitása (I) minden hullámhosszon az abszolút fekete test sugárzásintenzitásának ‘’ szorosa. a szürke test feketeségi foka (), mindig kisebb mint 1. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Stefan-Boltzmann törvény A felületegység által kisugárzott energia (sugárzó képesség) az abszolút hőmérséklet negyedik hatványával arányos co=5,767·10-8 (W/m2·K4) az abszolút fekete test sugárzási tényezője. ε a test feketeségi foka. A test feketeségi fokának és az abszolút fekete test sugárzási tényezőjének szorzata a test sugárzási tényezője. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Stefan-Boltzmann törvény Tekintettel arra, hogy a sugárzás útján átvitt hőmennyiség csak magas hőmérsékletek esetén számottevő, az abszolút hőmérséklet negyedik hatványa kényelmetlenül nagy szám. Éppen ezért a Stefan-Boltzmann állandó értékében szereplő nagyságrendet célszerű az abszolút hőmérséklethez kapcsolni, azaz a Stefan-Boltzmann törvényt a gyakorlatban a következő formában alkalmazzák Itt co=5,767 (W/m2·(K/100)4) mértékegységű Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ebből következik, hogy bármely test esetén A Kirchoff törvény E A szürke test által leadott hőmennyiség To T Eo Bármely test sugárzóképességének és elnyelési tényezőjének hányadosa az abszolút fekete test sugárzóképes-ségével egyenlő! (Kirchoff II. törvénye) ha T=To termikus egyensúly áll fenn, azaz q=0 Ebből következik, hogy bármely test esetén Eo·a Eo·(1-a) Szürke test Abszolút fekete test Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A Lambert törvény Valamely felületelem által egy másik felületelem irányába kisugárzott energia a sugárzó felületelem normálisa irányába kisugárzott energia, a besugárzott felületelemhez tartozó térszög és a sugárzás valamint a felületi normális által bezárt szög cosinusának szorzatával egyenlő! Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A Lambert törvény dA2 n  d dA1  sugárzási tényező r=1 d Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőcsere párhuzamos felületek között Általános feltételek: a felületek egymástól mért távolsága az egyéb méretekhez képest kicsi! a két test között lévő közeg teljesen áteresztő. Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőcsere párhuzamos felületek között E2 és R2 a ‚2’ jelű test saját sugárzása, ill. az általa visszavert sugárzás E2 R2 T1 T2 Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőcsere párhuzamos felületek között A1=a1(E2+R2) E2 és R2 a ‚2’ jelű test saját sugárzása, ill. az általa visszavert sugárzás E2 R2 R2=(1-a2)(E1+R1) T1 T2 K1 és K2 az ‚1’ és a ‚2’ jelű test teljes, azaz saját és visszavert sugárzása E1 A2=a2(E1+R1) R1=(1-a1)(E2+R2) R1 Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőcsere párhuzamos felületek között A1=a1(E2+R2) E2 R2=(1-a2)(E1+R1) T1 T2 Az ‚1’ jelű test által leadott energia (hőmennyiség) E1 A2=a2(E1+R1) R1=(1-a1)(E2+R2) Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőcsere párhuzamos felületek között A1=a1(E2+R2) E2 R2=(1-a2)(E1+R1) T1 T2 Az ‚1’ jelű test által leadott energia (hőmennyiség) E1 A2=a2(E1+R1) R1=(1-a1)(E2+R2) Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőcsere párhuzamos felületek között A1=a1(E2+R2) E2 R2=(1-a2)(E1+R1) T1 T2 E1 A2=a2(E1+R1) R1=(1-a1)(E2+R2) Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőcsere párhuzamos felületek között Ahol redukált feketeségi fok Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzási kölcsönhatás zárt térben Az A2 felületű tér az A1 nagyságú felülettel bíró testet teljesen körül veszi! A két test között lévő közeg teljesen áteresztő. Az ‚1’ jelű test által leadott/felvett hőmennyiség: redukált feketeségi fok Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőcsere világító láng és szilárd felület között Az ‘L’ index a lángra a ‘f’ index a szilárd felületre utal! Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

A világító láng feketeségi foka A láng neme Nem világító gázláng és az antracit lánga réteges elégetés esetén ………………………………………………………………. Antracitpor világító lángja ………………………………………… Sovány szenek világító lángja …………………………………… Illó anyagokban gazdag kőszenek, barnaszenek, stb. világító lángja rétegben vagy poralakban történő elégetés esetén …… Nyersolaj világító lángja …………………………………………... L 0,40 0,45 0,60 0,70 0,85 Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Sugárzásos hőátadás sugárzás a hőátadás mintájára Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ellenőrző kérdések (1) Hogyan definiálható az abszolút fekete test? Miről szól a Wien-féle eltolódási törvény? Mit értünk folytonos színkép alatt? Miben hasonlít és miben különbözik az abszolút fekete test és a szürke test? Írja fel egy szürke test által kisugárzott összes energia meghatározására szolgáló Stefan-Boltzmann-törvényt! Fűzzön magyarázatot a felírt összefüggéshez! Mi az oka, hogy a Stefan-Boltzmann-törvényben az abszolút hőmérséklet 100-ad része szerepel? Milyen összefüggés van egy test emissziós (sugárzási) tényezője és abszorpciós tényezője között? Miről szól a sugárzásos hőterjedés Kirchoff-törvénye? Milyen viszonyban van egymással egy felületelem által kisugárzott összes energia és a felületelem normálisa irányába kisugárzott energia mennyisége? Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék

Ellenőrző kérdések (2) Mitől függ egy felület által egy másik irányába kisugárzott energia mennyisége a Lambert-törvény szerint? Hogyan számítható ki a párhuzamos felületek között sugárzás útján kicserél hőmennyiség? Mi a különbség valamely test esetén annak sugárzási tényezője és feketeségi foka között? Mit értünk sugárzásos hőátadási tényező alatt? Mechatronika és Gépszerkezettan Tanszék