Anyagok forgácsolhatósága Forgácsoló erő szükséglete
χ Fajlagos forgácsoló erő definíciója: Az egységnyi forgácskeresztmetszet leválasztáshoz szükséges főforgácsoló erő. A fajlagos forgácsolási energiának nevezzük a térfogategységnyi anyag, forgácsolással történő leválasztásához szükséges munkát. Az egységnyi forgácskeresztmetszet mérete A=1 mm² Fajlagos forgácsolási erő jele: kc kc1.1 h=1mm, b=1mm
Fajlagos forgácsolóerőt befolyásoló tényezők Befolyásoló tényező döntő mértékben a forgácsolandó anyag anyagminősége a h forgácsolási vastagság a megmunkálandó anyag szilárdsága az ötvöző elemek tartalma a szerszám él geometriája
A kísérletek megmutatták, hogy a szívós anyagok esetén a fajlagos forgácsoló erő és a szakítószilárdság, rideg anyagoknál pedig a fajlagos forgácsoló erő és a brinnel – keménység között összefüggés állapítható meg: kc = (2,5 … 4,5) * Rm [N/mm2] kc = (0,5 … 1) * HB [N/mm2] Mivel a fajlagos forgácsoló erő értéke erősen függ a forgácsvastagságtól, ezért fontos megjegyezni, hogy a megadott intervallumok alsó határa a viszonylag vastag forgácsra, nagyolásra, a felső határa pedig a vékony forgács leválasztására, simításra vonatkozik
Nikkel alapú és titánötvözetek Anyagok homogén alkalmazási főcsoportokba való sorolása forgácsolhatóság alapján. Alkalmazási főcsoportok Betűjel Színjel Mdb. anyag P KÉK Acélok M SÁRGA Rozsda-mentes acélok K PIROS Öntöttvasak N ZÖLD Nemvas anyagok S BARNA Nikkel alapú és titánötvözetek H SZÜRKE Edzett anyagok
S275, C45 anyag fajlagos fogácsoló erő értékének meghatározása.