Az európai integráció története 5. előadás

Európai egység helyett – kontinentális megosztottság Európa a győztesek politikai terveiben Európa a győztesek gazdasági terveiben A transz-atlanti katonai együttműködés megalakulása Az NSZK politikai és katonai rehabilitációjának problémái

Európa a győztesek politikai terveiben Közös európai felelősség A háború végkimenetelét két kontinensen kívüli hatalom döntötte el – antagonisztikus kooperáció Közös döntések - 1943 október – Európai Tanácsadó Bizottság felállítása (Molotov – Hull) – feladat: a háború utáni európai helyzet vizsgálata, No. felosztása (demilitarizálás, demokratizálás, nácitlanítás, a gazdaság meggyengítése) Morgenthau javaslat (1944. szeptember 11-16.) – Németország felosztása, reagrarizálása, kitelepítés

Az USA eleinte nem támogatott semmiféle európai integrációs törekvést (Roosevelt halála – 1945.04.12) Inkább nemzetállami rehabilitáció, nem támogat európai integrációs törekvéseket Nagy-Britannia nem képes az egyensúly fenntartására „százalékos megállapodás” – 1944 október Churchill – Sztálin (Görögo., Bulgária, Jugoszlávia, Románia, Magyarország) Dean Acheson – „one world” koncepció- izoláció feladása – az amerikai demokrácia exportálása, az európai erőegyensúly fenntartása Négy világcsendőr elve Atlanti Charta liberális modellje

A SZU elutasító a regionális integrációs tervekkel szemben A Baltikum annektálása, kelet-közép-európai érdekszféra = egységes politikai-gazdasági blokk létrehozása a cél 1947 szeptember Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája - KOMINFORM „két tábor” elmélet 1947. november – 1948. július – barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződések a SZU és a népi demokratikus országok között KGST – 1949. január 28.

Nagy-Britannia –másodrangú hatalom - Churchill 1946. március – Fultoni beszéd 1946. szeptember 19. Zürichi beszéd – francia-német megbékélés ajánlása 1948. január 22. Ernest Bevin nyilatkozat – az angol hivatalos politikai irányvonal módosulása A nyugat-európai integráció támogatója NSZK rehabilitációjának támogatója Franciaország – „Jalta-komplexus” Ch. de Gaulle ideiglenes kormánya Londonban Amerika- és szovjetellenesség Transz-atlanti együttműködés halogatása No. rehabilitációjának hátráltatója Dunkerque-i paktum

Európa a győztesek gazdasági terveiben 1944. július 1-22. – Bretton Woods-i megállapodások Az új nemzetközi valutáris rendszert aranydeviza-standardra helyezték, kulcsvaluta az amerikai dollár (közvetlen kapcsolata az arannyal), az Amerikai Jegybank a nemzetállamok dollártartalékait garantáltan, fix árfolyamon váltotta aranyra Árfolyamstabilitás, +/- 0,5%, +/-2,25% ingadozási sáv Cél a minél szélesebb konvertibilitás megteremtése Nemzetközi Valutaalap (IMF) – fizetési mérleg hiány esetén hitelek Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) – beruházásokhoz hosszú lejáratú hitelek ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága – háborús károkra UNRRA segélyek Az amerikai „Erős Európa – gyenge Németország” koncepció felváltása - Truman-doktrína 400 m $ segély Görög- és Törökországnak Amerika az európai együttműködés támogatójává vált

A 14 milliárd dollárnyi segély szétosztása   ország millió dollár százalék Ausztria 726,1 5,206 Belgium 556,5 3,99 Dánia 278,9 2 Franciaország 3103,8 22,254 Görögország 773,9 5,549 Hollandia 980,1 7,027 Írország 1 0,007 Izland 0,2 0,001 Jugoszlávia 231 1,656 Nagy-Britannia 3585,6 25,709 NDK 0,1 Norvégia 274,7 1,97 NSZK 1472,6 10,559 Olaszország 1577,8 11,313 Portugália 0,3 0,002 Svédország 106,8 0,766 Törökország 277,5 1,99 Összesen: 13 946,90

Európai Újjáépítési Program (1948. április 16.-1952. július 1.) Marshall-terv aláírása: 1947. szeptember 22. igény: 17 állam 28 md $ - folyósítás: 14 md $ 90 % közvetlen segély, 10 % kölcsön Gazdasági Együttműködési Hivatal – amerikai koordinálás Európai Gazdasági és Együttműködési Szervezet (OEEC, 1961-től OECD) - Jean Monnet Integráció alapja (?) Nemzetállami igényekhez igazodott 1950. szeptember 19: Európai Fizetési Unió – feladata: multilaterális fizetési rendszer (350 m $-os valutakosár – átmeneti fizetési nehézségekre – EPUNIT számlapénz) 1948. január 1. BENELUX államok vámuniója Tervek: Franciao. és Olaszo. csatlakozása a BENELUX-hoz Francia javaslat (1948. július): BENELUX, Franciao., NB – gazdasági és vámunió Észak-európai – dán, izlandi, norvég, svéd – politikai, gazdasági együttműködés

A transz-atlanti katonai együttműködés kialakulása 1947. március 4. – Dunkerque-i paktum Franciaország - Nagy-Britannia 1948. március 17. – Brüsszeli Szerződés – Fanciao. – Nagy-Britannia - BENELUX 1949. április 4. – Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) A Brüsszeli Szerződés tagjai – Dánia – Izland – Norvégia – Olaszország – Portugália – USA – Kanada 1951 Törökország és Görögország, 1955 NSZK, 1982 Spanyolország

Az NSZK politikai és katonai rehabilitációjának problémái Bizónia – 1947. január 1. Trizónia – 1948. augusztus 1. A nyugat-német márka bevezetése – 1948. június 18. Berlini blokád (1948 június 24. – 1949 május 12.) NSZK – 1949. szeptember 7. NDK – 1949. október 7. Az NSZK felfegyverzése